Egyetem, bejárással és rendhagyó szenátusi üléssel - képgalériával

Mintegy ötmilliárd forintból teljesen megújul a Dunaújvárosi Egyetem főépülete. A kivitelezést a ZÁÉV Építőipari Zrt. végzi, a munkaterületet még 2023 júliusában vették át. A körülbelül 6400 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező épület teljes energetikai korszerűsítést kap, a passzív hővédelmen kívül megújuló energiát használó hőszivattyús- és hőcserélős légtechnikai rendszereket is kiépítenek. A külső homlokzatot is szigetelik, ám helyi védelem alatt áll az épület, ezért megőrzik a szocreál stílusjegyeit, ahogy a belső aulaterek jellegzetességét is. A többi belső területen teljes modernizálást hajtanak végre a szakemberek. Az egyetem szenátusának és alapítványának tagjai október 17-én egy bejárás keretében megtekintették, hogy hol tartanak a munkálatok. Takács István Zoltán, a projekt főmérnöke vezette körbe a delegációt, s beszélt a különféle gépészeti megoldásokról. Várhatóan november végén kezdődhet meg a beruházás műszaki átadás-átvétele. 

A bejárást követően egy rendhagyó ülést tartott a szenátus az egyetem "A" épületében, amelyen jelen volt többek között Süli János, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, az egyetemi alapítvány felügyelőbizottságának elnöke és dr. András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora, is.

Dinamikusan fejlődő egyetem

Elsőként Süli János köszöntötte a jelenlévőket. Mint azt beszédében elmondta, örömteli, hogy idén is kiemelkedően magas létszámban fogadhatták az új hallgatókat (ráadásul úgy, hogy ebben az évben nem volt végzős szakképző osztály). Az intézmény népszerűségét mutatja az is, hogy már 400 körüli ponthatárokat állítottak a gépészeti szakterületükön. Jelenleg mintegy 3500 hallgatója van a Dunaújvárosi Egyetemnek. Konstruktív a kapcsolat a Bánki Donát Technikummal is, amelynek fenntartói joga 2021-ben került az egyetemhez. Ezzel a fúzióval egy olyan jövőképet kínálnak a fiataloknak, amely nemcsak szakmai továbbtanulásra ad lehetőség, hanem egyenes utat biztosít a munkaerőpiacra, szakmai partereikhez. Törekszenek újabb együttműködések kialakítására az ipari szektor szereplőivel, és a Bánkihoz hasonló kapcsolatot szeretnének a dunaföldvári Magyar László gimnáziummal is. 

Paksi Kompetencia és Kutatóközpont

Dr. András István a nukleáris területen elért eredményeikről tartott beszámolót. Tudatos építkezés jellemzi egyetemünket, amely tulajdonképpen két vonalon haladt előre. 

• Az egyik a képzési, amely 2019-re datálódik, amikor is a Paks II Akadémia részeként elindították az atomerőművi üzemeltetési szakmérnök szakirányú továbbképzést, és stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a Roszatom Nemzetközi Hálózattal, majd újabb ipari vállalatokkal. 
• A másik vonal az infrastrukturális háttér kiépítését jelenti: 2018 novemberében háromoldalú stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek az illetékes minisztériummal és a Paks II Zrt.-vel a Paksi Kompetencia és Kutatóközpont megalapításáról. A kormány 1,5 milliárd forint támogatást biztosított a projekt megvalósítására, amellyel modern eszközökkel felszerelt speciális laborokat hoztak létre, például van roncsolásmentes vizsgálólaboratórium, hegesztőbázis, gépműhely. 

A rektor kiemelte, a közelmúltban a Paksi Kompetencia- és Kutatóközpontjuk megszerezte az akkreditációt, amelynek értelmében ipari megrendelések fogadására is alkalmassá vált (kutatói és oktatói hátteret biztosítva hozzá). A két pillérrel pedig további fejlesztéseket végzett ezen a területen az egyetem: bővült a képzési portfólió, új tananyagokat dolgoztak ki, és már egyre több mérnöki területen végzett hallgató választja a nukleáris területre fókuszáló képzéseiket. 

Címzetes egyetemi docens

A szenátusi ülésen címzetes egyetemi docensi címet adományoztak dr. Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója számára. 

Mint az a méltatásban elhangzott, a Moszkvában és Budapesten diplomázott dr. Horváth Péter János dolgozott a Kőolajkutató Vállalatnál, a MOL Nyrt.-nél, és Kazahsztánban. 2010-től 2013-ig elnökként irányította a Magyar Energia Hivatal önálló szabályozó hatósággá alakulását. 2013 és 2015 között az MVM Zrt. vezérigazgatói tisztségét látta el. 2015-től az állami közműszolgáltató cég, az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megszervezését kapta feladatul, majd a Mátrai Erőmű vezérigazgatója lett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöki székét 2020-tól 2023-ig töltötte be, ahol kiemelt célja volt a hivatal szakmai presztízsének és ismertségének növelése, a szabályzói feladatok legmagasabb szintű ellátása. 2023 januárjától az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójaként, igazgatósági tagjaként az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséért, valamit a további üzemidő hosszabbítás előkészületének végrehajtásáért felel. Fontos számára a természeti környezetünk megóvása, egy élhetőbb, fenntarthatóbb környezet kialakítása. 2023-ban doktori címet szerzett, kutatásának témája a zöld filozófia és fenntarthatóságra nevelés. Dr. Horváth Péter János kulcsszereplője az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Dunaújvárosi Egyetem közti együttműködés előrehaladási folyamatának, amely hozzájárul egyrészt az atomenergetikai képzések, másrészt az anyagtudományi öregedésvizsgálattal kapcsolatos kutatások eredményességéhez.