Első kézből az atomenergiáról

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójaként, igazgatósági tagjaként az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséért, valamit a további üzemidő- hosszabbítás előkészületének végrehajtásáért felel. Elsődleges feladata itt a hazai áramellátásban meghatározó, Magyarország energia-függetlenedésében nélkülözhetetlen létesítmény működőképességének tartós megőrzése, a meglévő blokkok tervezett üzemidő-hosszabbításának előkészítése. Az energiabiztonság autentikus szakértőjeként kérdeztük.

Mindenekelőtt olvasóink nevében is gratulálok a kitüntető címhez! Európa közepén, ezzel a háborúkkal terhelt világban kiemelten fontos az ország energiabiztonsága. Hazánkat ez mennyire érinti és hogyan lehet erre felkészülni?

– Köszönöm a gratulációt! Ami a kérdését illeti, Magyarország gázellátás szempontjából speciális helyzetben van, mert azon kevés európai ország egyike vagyunk, amely tengerektől elzárt területen fekszik. Útvonal-diverzifikáció céljából még az ukrán konfliktus előtt átadásra került a déli gázfolyosó, melyen keresztül be tud érkezni annyi földgáz, mely a hazai termeléssel együtt bőségesen fedezi hazánk szükségletét. Így földgázellátásunk akkor is biztosítva lesz, ha Ukrajnán keresztül nem érkezik semmilyen mennyiség. Földgázellátásunk így minden esetben garantált, jelenleg, október közepén a földgáztárolók telítettsége majdnem százszázalékos, ami a lakossági fogyasztásnak a többszöröse. A szállítással kapcsolatban azt kell mondanunk, hogy a csővezetéken érkező terméknél mai ismereteink szerint nincs olcsóbb. A hajón történő szállítás karbonlábnyomát pedig nem is vizsgálják az Európai Unióban.

És mennyi plusz beruházást jelent mindez…

– Speciális hajókat, indító és érkeztető terminálokat kell építeni, a gázt pedig a 8-10 napos hajóút alatt cseppfolyós állapotban kell tartani. Mindez rengeteg energiát emészt fel, amellyel a környezetünket tovább terheljük.

A nyersolaj ellátásunk mennyire biztosított?

– „Hosszú távon biztosítani tudjuk Magyarország kiegyensúlyozott kőolajellátását az ukrán intézkedés dacára” – nyilatkozta már korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Úgy gondolom, hogy a Magyar Kormány mindent megtesz e tekintetben is az ellátás biztonsága érdekében.

A villamosenergia termelés jövője szempontjából prioritást jelent az atomenergia termelés.

– Úgy érzem, hogy – a mintegy ötéves „hánykolódás” után, ami az EU taxonómia-rendeletének előkészítéséből adódott, miszerint az atom elfogadott, nem elfogadott, mennyire elfogadott, vagy éppen mennyire támogatott – végül elkezdődött egy közös gondolkodás. (EU taxonómia: A környezetbarát befektetések ösztönzése érdekében az EU szabályokat vezetett be annak meghatározására, hogy mi minősül zöld vagy fenntartható tevékenységnek – a szerk.) Dubajban, az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján 22 ország elköteleződött arra, hogy 2050-re megháromszorozza atomerőművi kapacitását 2020-hoz viszonyítva. Azoknak az embereknek pedig, akik az atomerőművek hátrányaként a kiégett fűtőelemeket veszélyes hulladéknak tartják, azt kell mondanom, hogy ez még egy nagyon fiatal iparág, hiszen a legidősebb atomerőmű sincs még 70 éves. 2030 körül el fog érkezni az az időszak, amikortól a kiégett tüzelőanyagot ismételten felhasználhatjuk. A kiégett üzemanyag nem hulladék, hanem egy másodlagos energiaforrás. Ezekkel a kísérletekkel legjobban az oroszok állnak, amelynek eredménye meggyőződésem szerint 10 éven belül meg fog valósulni. Nagy mennyiségben áramot előállítani csak atomenergiából lehet.

A megújuló energiák között egyre nagyobb részt foglal el a napenergia, Magyarország hogyan áll ezzel?

–  Természetesen beszélnünk kell a napenergiáról, azonban folyamatosan hozzáférhető, nagy mennyiségű elektromos áramot – ahogy már korábban is beszéltük – csak atomerőművekkel lehet előállítani. Magyarországon ma már annyi beépített teljesítmény van naperőművekből, hogy azok a napi csúcsfogyasztást tudják biztosítani, sőt árampiacunkat export pozícióba is hozzák. Ez a kapacitás már meghaladja a 7000 MW-ot, de sajnos ezt az év óraszámainak mindössze egyötödében tudja nyújtani. A napenergia tárolása egyelőre nem megoldott, mert lehet ugyan akkumulátorokat használni, de ha azt egyszer „kisütjük”, azzal el is fogyasztottuk az abban elnyelt energiát. Az a technológia, amivel mondjuk 50 napos nyári időszak naperőműves energiáját el tudnánk raktározni az adott év decemberéig vagy januárig, ma még nem létezik. Akkora naperőművi kapacitást építettünk már ki, hogy haladéktalanul el kell kezdeni tárolók létesítését, melyre az Energiaügyi Minisztérium pályázatot írt ki, sőt el is bírálta azokat.

Van erre know-how külföldön?

– Van, ezek a lítium alapú akkumulátorok, de nem hiszem azt, hogy ezek hosszú távon megoldást jelenthetnének. Valami másféle tároló technológiát kellene kifejleszteni! Magyarországon megoldást jelenthetne egy ún. szivattyús tározós erőmű megépítése, ami nagy mennyiségben tudná kiegészíteni az akkumulátoros tárolást. Én ebben hiszek.