Főhajtás és koszorúzás a kisapostagi megemlékezésen

A főhajtás emlékező beszédét kérdésekkel kezdte Nagy Attila polgármester: „Nem tudom, elgondolkodtak-e már azon, hogy mitől annyira különleges 1956 forradalma? Mi teszi megkülönböztethetővé minden más eseménytől?” Majd válaszolt is ezekre: „Nos, mindenekelőtt az, hogy azokban az októberi napokban a jelent hirtelen maga alá temette a jövő, a mánál fontosabb lett a holnap. Így, hatvannyolc esztendő távlatából is látszik, hogy a diktatúrával együtt megdőlt az a mindenkin elhatalmasodó érzés és felülkerekedett a szabadság és a szabad gondolkozás utáni vágy!”

– Ezért túlzás nélkül kimondhatjuk: aligha van a közelmúltunknak olyan darabja, amelyet annyira átitatott volna a felelősség tudata, érzése, mint 1956 eseményeit, történéseit – tette hozzá a polgármester, kiemelve: – Ezt az örökséget hagyta ránk, késői magyarokra 1956: soha ne higgyük el azt, hogy van következmények nélküli világ. Soha ne adjuk meg magunkat annak a nyomasztó érzésnek, hogy csak az örök jelen létezik, amelyben a pártnak mindig igaza van. Illyés Gyula gondolatával zárom megemlékezésem sorait: 

 „Voltak nemzetek, melyeket a történelem arra kényszerített, hogy ravaszak, kegyetlenek, csalók, hódítók legyenek, ha élni akarnak. A magyar, nyilván minden erkölcsi meggondolás nélkül, szabadságra ítélte. Semmi büszkélkedni valónk vele, de ha felismertük, ehhez kell tartanunk magunkat. A testvértelen, mindenünnen kinézett, örökké elnyomatás ellen hadakozó nép magatartása szükségszerűen rokonul az elnyomatás ellen harcolók, a mindenkori szabadság-harcosok magatartásával. Mindig melléjük is álltunk, már a vallásháborúktól kezdve, és mindig el is buktunk, mert a szabadság természetéhez ritkán tartozik a győzelem; sajnos, nincs módunkban, hogy a leckékből okuljunk.” 

Főhajtással tisztelegtek

Ezután Stermeczki András evangélikus lelkész osztotta meg gondolatait.

– Nagy dolgok csak közösségért születnek. Mikor az én a háttérbe kerül és a közösség előbbre. Ilyen a szabadság és forradalom is. Az értékőrző gyermek megtartott fogadalma költői megfogalmazásából próbáljuk megérteni, hogy mit jelent az isten-áldotta szabadság; az a szabadság, amelyben Isten Szentlelke vezérel minden szándékot, tettet; az a szabadság, amelyért mártírságot kellett vállalnia sokaknak. Nagy dolgok csak közösségért születnek. Mikor az én a háttérbe kerül és a közösség előbbre. Ilyen a szabadság és forradalom is. Az értékőrző gyermek megtartott fogadalma költői megfogalmazásából próbáljuk megérteni, hogy mit jelent az isten-áldotta szabadság; az a szabadság, amelyben Isten Szentlelke vezérel minden szándékot, tettet; az a szabadság, amelyért mártírságot kellett vállalnia sokaknak – hallhattuk többek között a beszédben.

Az ünnepség folytatásában A Schalbert Alapítvány Női Kara és a Kisapsotagi Nyugdíjas Klub adott műsort. Végül Kisapostag Önkormányzata, civil szervezetek és a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit, mécseseit.