Óvatosan az őszi metszéssel!

Alapvetően jobb lenne a metszésre kora tavaszi időpontot választani, mert ősszel a lombhullató fafajok, így a gyümölcsfák is nyugalmi időszakukra készülnek fel, és a metszés mindig hajtásképzést serkent a megmaradt gallyrész, vagy vesszőrész legfelső rügyeiből. Tavasszal pedig pont a hajtásnövesztés a növény dolga, ezért ideálisabb időpont a tavasz. A tavasz azért is jobb választás, mert ha ősszel megritkítjuk a gyümölcsfák virágrügyeit (hiszen a termőegyensúly fenntartása a cél, azaz hogy ne sok apróz, hanem annyi gyümölcsöt neveljen a fa amit elbír és szép méretesre tud kinevelni) akkor kevesebb virágrügy lesz télen a fán. Ha hideg tél lesz, ezek egy része elfagy akkor kevesebb virággal indul a fa tavasszal, mint szerettük volna. 

 és ha sok virágrügy fagyott meg a tél folyamán akkor kevésbé nyúlunk bele ezekbe metszéskor, ha mind ép maradt akkor bátrabban ritkítjuk meg ezeket.

Ám tavasszal annyi más munka van, hogy munkaszervezési okokból szoktak sokan ősszel, vagy téli fagymentes napokon fákat metszeni. Amennyiben ősszel metszünk, azt minél később tegyük, akkor, amikor már hűvös van és a fákon nincs lomb. Nyirkos időben ne metsszünk, mert a páratelt levegőben aktívabbak a mikrobák, és a sebzésen könnyebben bejutnak a növénybe. A nagyobb sebzéseket kenjük be fasebkezelő készítménnyel.

 Előbb a beteg részeket távolítsuk el. Ezután következzen a felesleges vízhajtások (függőlegesen az égre merednek) eltávolítása, ezek a nagyon hosszú, virágot még általában nem hozó hajtások, melyek sebzések mellett alakulnak ki és túl sűrűn. Ha így hagyjuk őket egymással konkurálnak majd ezért maximum egyet hagyjunk és csak akkor, ha ott pont egy újabb ágat szeretnénk a későbbiekben kinevelni majd belőle. Ezután vágjuk ki majd az olyan ágakat, gallyakat, melyek befelé nőnek és sűrűvé teszik a koronát. 

hiszen ezek szárítják le a harmatot és csapadékot, ami növényvédelmi szempontból jó, valamint az érés is jobban megy végbe ha a gyümölcs nem árnyékos részen van a korona belsejében, a levelek teljes takarásában. Vagyis a befelé növő ágakat, vesszőket mindenképpen távolítsuk el, és arra törekedjünk, hogy a koronánk belül nagyon szellős legyen. (Azért hogy a korona ne befelé, hanem kifelé nőjön, mindig külső állású rügyre metsszünk, azaz a megmaradó rügy kifelé és ne befelé álljon.)

Végezetül nézzük meg az egész koronát, hogy az legyen minél szimmetrikusabb, mert nagy szél, vagy nagyon felázott talajnál az aszimmetrikus korona miatt dőlhet a fa, vagy könnyebben törnek az ágak.

Forrás: agrarszektor.hu