Polgármesterek dönthetnek a forrásokról

A program lényege, hogy a 2025. évi iparűzési adóbevételek többletéből képeznek egy forrásalapot, amelynek felhasználásáról a járási testületeket alkotó polgármesterek dönthetnek. Fejlesztésekre, beruházásokra költhetik a pénzt, de úgy, hogy azok a térség egészét szolgálják, tehát minél több polgár részesülhessen belőle. 

Az alapvető cél az, hogy azok a települések is számíthassanak garantált fejlesztési forrásokra, ahol nem tudnak nagyobb iparűzési adóbevétellel számolni, ezáltal segíthessék a lemaradó térségek felzárkóztatását, illetve, a helyben megtermelt adóbevétellel a helyi lakosság érdekeit szolgálhatják a különféle, de közösen meghatározott fejlesztések által. Ez lehet például egy forgalmasabb összekötő út felújítása, amit munkába-iskolába járásra sokan használnak a környéken; lehet akár egy olyan közintézmény felújítása-bővítése, amelyet szintén több településről keresnek fel a járásban élők; de akár releváns lehet egy olyan szerveződés létrehozása, amely a gazdasági érdekek mentén köti össze a településeket. A források felhasználási céljait a kormány jelöli meg, a projekt kidolgozásáról és a pályáztatás lebonyolításáról pedig a járási grémiumok dönthetnek majd: a testület elnöke a vármegyei közgyűlés elnöke, tagjai pedig az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei. A megyei jogú városok esetében a megyei jogú város polgármestere is társelnöki pozíciót fog betölteni. A döntéseket a fórumoknak kétharmados többséggel kell meghozniuk, aminek egyik célja, hogy „tompítsák a város és környéke közötti esetleges ellentéteket” – vázolta Navracsics Tibor.

A Dunaújvárosi Járásba tartozik Dunaújváros megyei jogú város, mellette Adony, Baracs, Beloiannisz, Besnyő, Daruszentmiklós, Előszállás, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás alkotná a területfejlesztési fórumot.

Mint azt a miniszter vázolta, a program forrásalapját az iparűzési adó 2025. évi többlete adná (a 2024-es adatokhoz képest), ez kerül be a közös alapba, amelyet visszapályázhatnak a települések fejlesztésekre. A kormány előzetes kalkulációja szerint 65 milliárd forint körül alakulna ez az összeg az első évben, és minimum 250 millió forintot jelentene éves szinten ez a keret a járás egészére, a vármegyeszékhely-központú járások esetében 500 millió forintot (ha nem éri el, akkor a központi költségvetésből kiegészíti azt a kormány).

Egyenlőre a program a tervezési fázisban van, így további részletekről majd annak elfogadása után lehet rendelkezni.

Dunaújvárosban az iparűzési adóbevétel 2022-ben 5,5 milliárd forint volt, míg 2023-ban már 7,3 milliárd forint. Ebben az esetben 1,8 milliárd forint a többlet- csak hogy szemléltessük, miről is van szó, de a januárban induló programban nem ezt veszik alapul, hanem majd a 2025. évben jelentkező többletet, és nemcsak Dunaújváros, hanem a járáshoz tartozó valamennyi település tekintetében. A pénzt pedig helyi fejlesztésekre fordíthatják.

Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke úgy fogalmazott, jónak látják az irányt, ami a program szándéka, hiszen mindig is azt vallották, hogy a Fejér vármegyében keletkező bevételek maradjanak Fejér vármegyében, és itt kerüljenek felhasználásra, a lehető legközelebb ahhoz a településhez, területhez, ahonnan származnak. Hangsúlyozta azt is, közös céljuk, hogy tovább folytassák azt a dinamikus területfejlesztési munkát, amelyet az elmúlt esztendőkben megkezdtek, és amelyet a Fejér Vármegyei Önkormányzat a terület- és településfejlesztési operatív programok koordinálásával továbbra is a vármegye lakosai érdekében kiemelt célként végez.

Polgármesterek pozitívan fogadták

• Várai Róbert, Baracs polgármestere kérdésünkre elmondta, pozitív hírként fogadták a program indulását. Bár a jelenlegi ismeretek szerint nem egy kiemelkedően magas összeget jelentene a településekre lebontva, de minden olyan lehetőségnek nagyon örülnek, amely előrelépést, fejlesztést jelent a lakók számára. Várják annak kidolgozását, hogy majd milyen mechanizmus mentén lesz a források elosztása. – Közös beruházásokban lehet gondolkodni, nekünk már most is vannak olyan fejlesztési javaslataink, amelyek több települést is érintenek, és amelyek közös érdekeket szolgálnak- tette hozzá Várai Róbert.
• Nagy Attila, Kisapostag polgármestere is úgy véli, mindenképpen pozitív hatása lesz a programnak. Mint mondta, szimpatikus volt a miniszter által vázolt irány a múlt pénteki fórumon, vagyis hogy olyan települések is forrásokhoz jutnak, ahol kevesebb az iparűzési adóbevétel. Lehet, hogy bizonyos szempontból hátrányosan érintené őket, de a részletek még nem ismertek. Fejlesztési célokat, területeket majd ezek birtokában tűznek ki, ahogy lehetőségeik engedik.
• Jobb Gyula, Kulcs település polgármestere a települést érintő gazdasági változások kapcsán megnyugvással fogadta, hogy az iparűzési adóból származó bevételek elvonása mérsékelt lesz a tervek szerint. Ezzel összefüggésben Jobb Gyula azt is megemlítette, hogy pozitív, hogy a gazdasági övezeten kívüli környező települések is részesedhetnek forrásokból, ami igazságosabb elosztást tesz lehetővé. „Ez az új rendszer, azaz a Versenyképes Járások Program biztosítja, hogy a kisebb közösségek felzárkózhassanak, erősíthetjük együttműködésünket, és egységesen fejlődhetünk a vármegye területén belül” – emelte ki Jobb Gyula. Kulcs település polgármestere szerint a Versenyképes Járások Programmal új korszak kezdődhet a térség önkormányzatainak gazdálkodásban, amely nemcsak a nagyobb adóerővel rendelkező települések előnyét szolgálja, hanem lehetővé teszi a kisebbek felzárkózását is. Egy adott térség megerősödése és fejlődése pedig hosszútávon minden ott élőre pozitív hatást gyakorolhat majd. 
• Ronyecz Péter, Adony város polgármester értékelése szerint az elképzelés jó. „Érdekes lesz látni, hogy a felmerülő kérdéseket és megosztási elveket, hogyan kezelik majd, hiszen a rendszer és a Versenyképes Járások Program hatékonysága ezeken múlik. Tehát magában az elvet támogatni tudom” – hangsúlyozta Ronyecz Péter.