Pusztaszabolcson tartottak érzékenyítő napot - képgalériával

A felnőttek nagy többsége sem tudja, miként viselkedjen, hogy kezelje, milyen módon lépjen kapcsolatba egy megváltozott képességű embertársával. A fogyatékkal élés ellenére ők ugyanolyan értékes polgárai társadalmunknak, mint egészséges társaik. A fiatal generációknak még nem késő megtanítani az elfogadást, a szolidaritást és az empátiát. Csak így lehetünk egészséges szemléletű emberek a mai világban. Pontosan ezt tűzte ki célul Pusztaszabolcson a Dunaújváros SZC Szabolcs Vezér Technikum és a József Attila Általános Iskola szeptember 30-án, hétfőn. Elsőként a technikumba látogattunk.

- Magyar András, Dunaújváros SZC főigazgató: Az oktatási ágazat alapján is alapvető feladatunk, hogy a gyerekeknek ezt a fajta elfogadást megmutassuk. Ez egy nagyon jó összefogás, szülői kezdeményezés, mert tőlük indult az ötlet, amit az iskola felkarolt. Sokszor azt gondoljuk az életben ezek olyan megugorhatatlan akadályok. Ilyenkor látjuk a diákokon keresztül, ők mennyire elfogadóak, jól tudják kezelni a helyzetet. Érdeklődőek, segítőek és hamar átalakítják a játékaikat, kapcsolati vagy érintkezési formáikat a sérült társaik becsatlakozásának érdekében. Ezt a gondolatot szeretnénk továbbvinni, miként lehet a feladatokat megoldani, és ők képesek rá.

Pusztaszabolcson a diákok nem vették fél vállról az érzékenyítő napot

- Reggel körbejártam az állomáshelyeket és azt vettem észre, hogy csöndben, nagyon nagy figyelemmel követik a történéseket – tette hozzá Mátyás Julianna intézményvezető. Valamint részt is vesznek benne, hiszen ezek interaktív foglalkozások. Iskolánk befogadó és elfogadják a másságot a gyerekek. Százhatvan nappalis diákot oktatunk, melyek között vannak olyan tanulóink, akik valamilyen formában sérültek. Odafigyelnek rájuk a gyerekek, melyben az oktatóinknak is nagy szerepük van, valamint fontos a történetben, hogy pedagógiát, illetve gyógypedagógiát is tanul a diákok nagy része. Például akik az oktatási szakasszisztensi szakra járnak, ők ebben nagyon otthon vannak. Toleránsak egymással szemben és nem bántják a másikat. A minap olvastam egy cikket az iskolai regresszivitásról. Elgondolkoztam, de jó, hogy ez nálunk nincs. Szerencsére kevesen vagyunk, így jól átlátjuk a gyerekek családi, szociális hátterét.

- Van gyakorlat a megváltozott képességű gyerekek oktatásra? – kérdeztük Magyar Andrást.

- Természetesen az orvosi alkalmasság figyelembevételével tudunk segíteni olyan szakmát találni, ami megfelelő lehet.

- Például pár évvel ezelőtt végzett nálunk egy kislány, aki Székesfehérvárról érkezett. Hiányzott a fél keze és nem voltak vele eléggé toleránsak – folytatta Mátyás Julianna. Próbáljuk meg, gondoltuk akkor. A sikertörténet, hogy ez a kislány abba az óvodába tért vissza szakasszisztensként, ahonnan ő jött. Ott dolgozik a mai napig is.

- Amennyiben nyitott egy intézmény erre a fajta szemléletre, márpedig Pusztaszabolcson igen, akkor számomra is mint főigazgató fontos, hogy a helyi iskola megmaradjon, megerősödjön, még több diákunk legyen – vette át a szót Magyar András. Természetesen nem minden áron, csak azok számára, akik igazán tanulni szeretnének. Kiemelt szempont a felnőtt oktatásunk is, ahol látunk lehetőséget további fejlődésre.

- Három gondolat jellemzi a mai napot – zárta a beszélgetést Mátyás Julianna igazgató. A társadalmi szolidaritás, az empátia és a jövő.

Pusztaszabolcson az iskolában folytatták az érzékenyítő napot 

A József Attila Általános iskolában folytattuk az érzékenyítő programmal való ismerkedést. Gódi Katalin igazgatót kérdeztük.

- Ez a második alkalom, melyben teret adunk az érzékenyítő programoknak. Egyfajta evidencia, hogy elfogadjuk azokat, akik valamilyen akadályozottsággal élnek, illetve támogatni tudjuk őket, és ez belülről érkezzen. Úgy szerveztük a programjainkat, hogy ne csak empirikus legyen, hanem átrezonáljon a gyerekekre és a kollégákra. Ami érzelmileg megérint, annak marad utána igazán lenyomata. Mindenképpen azt céloztuk meg, hogy megéljék. Akkor ment el egy csapat a Nick Vujicic előadásra, amit nagyon élveztek. A többiek itt helyben kipróbálták az akadályozottság helyzetét. A végén Down-kóros vendégeinkkel énekeltek.

- Jelen van az intézményben ez a megváltozott képesség?

- Igen. Volt már mozgáskorlátozottunk és most is van, beszédfogyatékos, halláskárosult, sajátos nevelési igényű, cukorbeteg, erre mind odafigyelünk és nagy hangsúlyt fektetünk. Az iskolánk ezt a profilját nagyon erősíti. Van két gyógypedagógusunk, pszichológusunk, szociális munkásunk, logopédusunk, mozgásterapeutánk, tehát jó a szakmai ellátottság – hallottuk a látogatás alkalmával.

A program egyik házigazdája, fő szervezője volt Lászlóné Orsi szülő. Ő így beszélt az indíttatásról.

- A Nick Vujicic előadás után jött az ötlet a helyi programok megrendezésére. Minél kisebb korban érdemes elkezdeni a megismertetést. Környezetemben is vannak fogyatékkal élők, így jó eséllyel segíthetünk a társadalmi elfogadottságon. A gyerekeket mindképpen megérinti és elfogadják. A jószolisok is becsatlakoztak. A pici gyerekektől érzékeltük, ha csak egy ölelés, egy mosoly, már elértük a célunk. Ha őket ezzel meg tudjuk fogni, akkor a többiekre is hatással lesz – mondta a fő szervező.

A programokban több helyszínen, többféle megváltozott képesség kipróbálására nyílt lehetőség:

• interaktív beszélgetések,
•  ismertetők, 
• játékos vetélkedők, 
• vetítések közös foglalkozások színesítették az érzékenyítési napot. A program zárásául Agárdi Szilvia énekelt a közönségnek. Köszönet minden támogatónak, akik valamilyen formában hozzájárultak a rendezvény sikeréhez!