Dekarbonizáció - hogy állunk most?

A folyamatos innováció, a tudományos kutatások iránti elköteleződés, a tehetséggondozás, a gazdaság szereplőivel való kapcsolatok kialakítása és erősítése mind-mind fontos építőkövei a Dunaújvárosi Egyetemnek. Szemléletükben nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, legyen szó akár a mindennapi működésről, akár a jövőnkről. Ez például a mintatantervekben is megmutatkozik, hiszen egyre több olyan kurzust indít az intézmény, ami a hatékony energiagazdálkodásra fókuszál. A Tudományok Hete egy jelentős programsorozat a felsőoktatási intézmény életében, amely nemcsak a hallgatóknak szól, hanem duális partnereiknek, a tudomány területén érdekelt helyi és országos vállalatoknak és minden érdeklődő számára. Éppen ezért a hétfőtől szerdáig tartó programok nyitottak, bárki részt vehet rajtuk. Idén a dekarbonizáció, a fenntarthatóságot támogató tudományos eredmények és lehetőségek állnak fókuszban - minderről dr. András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora beszélt köszöntőjében.

Már 2003 óta

A Magyar Tudomány Ünnepét már 2003 óta tartják hazánkban, sőt, törvénybe is foglalták akkor: "az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja. Bízik abban, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megnöveli a magyar kutatók, tudósok eddig is eredményes hozzájárulását az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapodásához. Fejet hajt elődeink előtt, akik a magyar tudomány fejlődéséhez hozzájárultak"- olvasható a rendelkezésben. November 3-át jelölték meg az ünnepnek annak tiszteleteként és emlékeként, hogy 1825-ben ezen a napon Széchenyi István felajánlotta birtokainak éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára, ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. 

Dekarbonizáció

Ehhez az ünnephez csatlakozik az egyetem tudományos hete is, hogy az aktuális kutatási eredményeket, technológiákat, a jövő irányvonalait minél szélesebb körben megismertethessék- erről pedig már dr. Kovács-Bokor Éva, az intézmény tudományos és kutatási rektorhelyettese szólt a plenáris ülésen. Idén azt a mottót választották a rendezvényükhöz, hogy "Tudományos innovációk a dekarbonizáció elérésére". Mint azt a rektorhelyettes elmondta, a dekarbonizáció fontos területét teszi ki a mai tudományos világban. Foglalkozni kell vele már csak azért is, mert új technológiákra, megoldásokra van szükség. Két főbb ága van, az egyik az energiahatékonyság növelése, a másik pedig a megújuló energia felhasználása a lakossági és a gazdasági szektorban egyaránt. 

• A zöld energiaátmenet kihívásairól tartott előadást elsőként Sverla Viktor, a MOL stratégiáért és fenntarthatóságért felelős igazgatója a plenáris ülésen, amelyen vállalati szemszögből értékelte a fenntarthatósági célkitűzéseket. Mint mondta, változtatni kellene az érvényben lévő EU-s szabályozásban, s helyette innovációra, támogatóbb közegre lenne szükség.
• Az MVM Zrt. részéről Dr. Molnár Ferenc infrastruktúra vezérigazgató-helyettesi tanácsadó is előadással készült, ő az innovációk szerepéről beszélt a dekarbonizáció jegyében. 
• A plenáris ülés zárásaként Czibula Mihály, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. TÜH kiemelt projektvezetője tartott prezentációt, az „MVM - Paks I. további üzemidő hosszabbítás projekt bemutatása” címmel.