Hogyan lett Kira Vizuto Vikiből?

Kira Vizuto lettél, miért?  - szegezem a nyilvánvaló kérdést a  Bajorországban toborzással foglalkozó szakembernek.  - Ami az írásra csábított az egy japán írónő, R.F. Kuangnak Sárga című műve volt.  Amikor megszületett a művem, én is gondolkoztam azon, hogy mi legyen az írói nevem. Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát, hogy mit javasol, aminek keleties hangzása van, s a nevem betűiből áll, s ez volt az ötlete, s ez lettem.

Viki 34 éves, van egy kisfia, s a férje, aki dunaújvárosi. Itt élnek, barátaik, rokonaik, így érthető volt, hogy a könyv bemutatójára és dedikálásra haza is jön. Viki pszichológia alapszakot végzett, de előtte humán gimnáziumban járt, így az irodalom és az olvasás szeretete meghatározta és meg is határozza az életét. Kikapcsolódásként rengeteget olvasott, s amikor megérkezett az életébe a Sárga, amely két írónő sajátos kapcsolatáról, s magával a könyvkiadással is foglalkozik, úgy gondolta, hogy ő is megpróbálkozik ezzel.

Kira Vizuto: A vonalon túl 

• Izgalmas családi dráma, amely a függőség és a bűntudat hatásait vizsgálja, miközben egy lánya megpróbálja megmenteni apját. A kétségbeesés és a félelem híresen rossz tanácsadók.
•  Történetünkben is olyan döntésekhez vezetnek, amelyek örökre megváltoztatják Márk és családja életét. Amikor idősebb gyermeke komoly beteg lesz, Márk, a családfő egyre inkább elveszíti az irányítást. Az alkoholban keres vigaszt, de csak még több fájdalmat talál. 
• Meggondolatlanságával önmaga mellett feleségét és a túl gyakran felbukkanó szomszédot is veszélybe sodorja. Egyre elhatalmasodó szenvedély­betegsége, és tettének sötét titka féregként rágja be magát a család életébe. 
• Vajon a férfi segítségre szorul? Tényleg bajba került, vagy csak újabb alkoholmámoros pillanatában sikerült beszélnie vele?  Veronika útnak indul, hogy Márk nyomára bukkanjon, de nem sejtheti, mit tartogat számára Bajorország. 
• Hamarosan azonban ráébred, hogy megérzései nem hagyták cserben: édesapja bajban van, és rajta kívül senkire sem számíthat.

- A fülszöveg szerint azért hasznosítottad a pszichológiai végzettségedet, hiszen egy alkoholbeteg apa bűncselekményét,s ennek következményét boncolgatja roppant izgalmas formában? Egyszerre dráma és krimi, érdekes jellemrajzokkal az ítészek szerint.  Hogyan született a könyv?

- Kikapcsolódásként kezdtem el írni. Legalább olyan jó érzés volt írni, mint olvasni, és napról napra építettem fel a karaktereket és a bonyodalmakat. Egyébként a legtöbb ötletem zuhanyzás közben született.

Elmeséli, hogy néha egyébként túl sokáig is zuhanyzott a családja szerint. Ilyen az alkotás, áldozatot kell az ember szeretteinek hozni, fűzöm magamban tovább a gondolatait. De a legizgalmasabb mégis az, ami a befejezés után történik. 

- Hogyan lesz az írásból kézzel fogható, megvásárolható könyv?

- Mikor elkészültem, kíváncsi voltam, hogy mit szólnak hozzá a szakemberek, s el kezdtem kiadóknak küldeni a kéziratot. Voltak olyanok, amelyek egyből visszaírtak, hogy fizessek ennyit és ennyit, s már ki is adják, de én nem ezen az úton akartam járni. A Szófia Kiadó nem ilyen volt, láttak fantáziát a kéziratban, s elvállalták, hogy segítik, gondozzák, kiadják, s el is juttatják a nagyobb könyvkereskedőkhöz. Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál már bemutatkozhattam, s dedikáltam is. Mivel kis kiadóról van szó, így a promócióba nekem is be kellett segíteni, hiszen azt szerettem volna, hogy minél több olvasóhoz eljusson a művem.

Viki különböző online játékokat, promóciókat szervezett, elküldte a könyvét könyv-bloggereknek, és ennek egyik állomása volt, hogy felhívta a dunaújvárosi Líra könyvesboltot, a szíves fogadtatás eredménye lesz  a november 8-i 15-17 óra közötti dedikálás.

- Milyen visszajelzéseket kaptál?

- Nagyon örülök, hogy aki elolvasta, az talált benne számára értéket és élményt. Voltak, akik egy-egy szereplő karaktere mellett tették le a voksukat, mások a  bűnügyi szálat szerették benne, olyanok is, akik a drámai részeket részesítették előnybe. Találtak benne értéket és érdekességet. 

- Ezek szerint lesz folytatása?

- Mindenképpen, szeretném, ha ez lenne a későbbiekben az egyedüli foglalkozásom. 

Még maradnak az írók, korábbi cikkünk arról szól, hogy a mesterséges intelligencia legfeljebb csak a névadásban segíthet.