Kilencven évesen is elegánsan és jókedvűen fogadott bennünket

Köszöntés - Nem először ért kellemes meglepetés, amikor egy szépkorú születésnapjára érkeztem. Ezúttal is így jártam, amikor az ünnepeltben egy tőle jóval fiatalabb rokonát képzeltem el. Szerencsére nagyot tévedtem, ahogy valószínűleg más is így járna, ha először találkoznának. 

Köszöntés és beszélgetés

Van valami titkos, fiatalító receptje, vagy a sport segített benne Pista bácsi?

- Nincs nekem semmi olyasmim. Hála Istennek semmi betegséget nem éreztem magamon, ezért ugyanúgy élhetem ma is a napjaimat, mint régebben. Az én sportom a munka volt. Lehet, hogy az segített nekem a mai napig. A gyermekéveimet Alapon töltöttem, de az olyan régi dolgokat már nem tudnám egészen pontosan felidézni. 

Álom szakmában dolgozni

- Nagy örömöm volt a munkámban, mert autóbuszsofőr lehettem. Szerettem az utakat járni az utasokkal, akiket mindet megismertem, egy idő után tudtam, hogy mikor jönnek és hol fognak majd leszállni. Mindig mosolygós ember voltam, aztán ezért ők is úgy fordultak hozzám. Aztán barátsággal, jókedvűen utaztunk együtt. Egy kicsit beszélgettünk is egymással. Mindig is szerettem az embereket. A korai években még ketten vittük a járatot, hiszen egy kalauzzal dolgoztunk, akinél a jegyeket is meglehetett vásárolni. Persze régen nem volt ekkora a forgalom, mint mostanában, de azért akkor is oda kellett figyelni, hiszen felelős voltam az utasokért, a járműért, és másoknak sem akartam bajt csinálni. Legtöbbet Ikarusszal jártam, nagyon megkedveltem, szerintem megbízható jármű volt. 

A jogosítvány

- Az nagy érték volt a számomra. Úgy vigyáztam rá, hogy betartottam a szabályokat. Soha nem akarták elvenni tőlem, mert a büntetéseket mindig elkerültem. Egyszer sem ért olyan szégyen! Az egészségemre is vigyáztam, ezért aztán az orvosi papírjaim is megfelelőek lettek. Többféle kategóriára is érvényes volt, és csak a legutóbbi időben mondtam le róluk, pedig ma is szívesen hajtanék egy autóbuszt! Kíváncsiságból, és úgy érzem, hogy most is jól menne. Nekem is volt Zsigulim, amit akkor nagyon jónak találtam, büszke voltam miatta és vigyáztam is rá. Ma már csak a „B” kategóriám van meg, de arra szükségem is van, mert most is kocsival járunk. Megígértem a családomnak, hogy csak itt a falun belül közlekedek, hogy ne aggódjanak miatta. Elmernék én messzebbre is indulni, de hát, ha egyszer megígérek valamit, azt be is tartom!

Gyenge munkát én soha nem végeztem

- Barátságosan töltöttem el az életemet. A munkahelyen és otthon a családommal is. Jókedvű ember voltam és ma is az vagyok, de a mulatásig a táncolásig, csak ritkán jutottam el. Anélkül is jól éreztem magamat. Dunaújvárosban is éltünk. Ott is szerettem lakni. Sok időt töltöttem el a ház körüli munkákkal. Olyan mindenes féle voltam. Szívesen végeztem el, amit meg kellett csinálni. Ma már azt is mondhatnánk, hogy olyan barkácsolós - bütykölős dolgokat, de a kerti munkákat is elvégeztem. Soha nem volt teher a számomra. Régebben haszonállatokat is tartottunk, még disznóvágás is volt nálunk, de akkorra hívtunk mestert, aki értett a feldolgozásához. Olyanba nem kaptam bele, amihez nem értettem. Gyenge munkát én soha nem végeztem.

És a napjainkban?

- Már régóta itt élünk Előszálláson, de nem bántuk meg, hogy ide költöztünk. Szép helyen vagyunk, a házunkat is szeretem. Rendben is tartunk mindent. Nekem nagyon fontosak a szomszédok. Most is jó emberek mellett lakunk. Nem kell ahhoz föltétlenül összejárni, hogy barátságban legyünk. Szót váltunk egymással, de azokkal is, akik elmennek itt az utcán és beköszönnek. Megkérdezik, hogy vagyunk, aztán mennek tovább. Jó érzés, hogy megtiszteljük egymást vele. A TV-t is szeretem nézni, a sorozatokat és a filmeket is. Amikor hosszabbak, van úgy, hogy el is bólintok rajta, de nem olyan nagy baj az. Még mindig kimegyek a kertbe aztán a Mamával közösen mindent megcsinálunk, amire szükségünk van. Nem esik a nehezünkre. Már vége a jó időnek, de nem baj, majd a tavaszra visszajön. Addig meg rendesen fölöltözök, aztán télen is mindennap kimegyek, hogy csináljak valamit. A tyúkokra is ránézek, a tojásokat én szedem össze. A kutyánk megöregedett szegény, aztán már nem vettünk egy fiatalabbat, mert nagyon megszenvedtük, amikor elment a régi. A macskával is így voltunk, de abban nincs hiányunk, hiszen valamelyik szomszédból átjön, mert adunk neki ennivalót.

Julianna néni májusban töltötte be a 83. életévét és már több, mint negyven éve Pista bácsi hűséges társa

- Négy unokám és egy lányom van, a fiamat hatvankét éves korában már négy éve, hogy elvitte egy hirtelen betegség. Azt, hogy mi legyen az ebéd, én döntöm el, de megkérdezem előtte a Papát. Mondok neki két félét, aztán meg rám hagyja a döntést. Ő nagyon leveses. Annak lenni kel, az biztos. Csak kétnaponta főzök, mert naponta kettőnkért nem akarok annyi időt a konyhában toporogni. Most a születésnap alkalmából nagyon sok dolgom lett a vendégek miatt, aztán a mosogatásban már ők is segítettek. A ház körül mindent együtt csinálunk a Papával. Most már nagy kerti munkákba nem vágunk bele, de megnézheted, mindent rendben tartunk.