Mediátor segíthet - amikor nem akarunk pereskedni

Tolvajt fogtak a nagyáruházban? Összevesztünk a nagyszülőnkkel, vita van az elszámolással?  A közvetítés – vagy más néven mediáció – olyan konfliktuskezelő módszer, amelynek az a célja, hogy a vitás ügyben (alapügy) érintett felek mindegyike által elfogadható megállapodással feloldják a jogvitát és a mögötte húzódó konfliktust. Ebben segít nekik egy a vitában nem érintett harmadik személy, a közvetítő (mediátor). Léteznek bíróság által kirendelt közvetítők, de van olyan helyzet is, amikor az egyik fél szeretne megegyezésre jutni, s megkeres egy mediátort, aki megegyezik a másik féllel is, hogy meg próbálják megkeresni a közös pontot. 

Erről beszélt nekünk dr. Sürü Renáta, aki közigazgatási tevékenysége mellett mediációval is foglalkozik.

- Mi az előnye, ha vitás ügyeinkben mediátorhoz fordulunk?

- Hatékony, gyors és baráti eljárás. Röviden, így tudnám összefoglalni a mediációs eljárás előnyeit. Ezen felül, - álláspontom szerint – a legnagyobb előnye, hogy a két ellenérdekű fél közös akaratából indul, közös megoldásra törekvés szándékával zajlik és egyező akaraton alapuló megállapodással zárul. Mindenki szívesebben tartja be azt a vállalását, - még akkor is, ha nem teljesen ért egyet vele, - amiről önmaga döntött, nem pedig hatóság vagy bíróság kötelezésének tesz eleget.

- Mitől életképesek ezek a megállapodások, hiszen nem a törvény kötelez bennünket?

- Sokszor mi magunk, sokkal bonyolultabbnak, megoldhatatlannak látunk helyzeteket, mert érzelmileg befolyásoltak vagyunk. Ezért van szükségünk egy harmadik személyre, mediátorra/közvetítőre, aki érzelmektől, elfogultságtól mentesen lesz képes arra, hogy közvetítsen, közelebb hozassa a felek álláspontját, melynek a végeredménye az a megállapodás, amit a felek vállalnak, hogy az ellentétüket megoldják. Ráadásul, amit magunk vállalunk, azt mindig szívesebben tartjuk is be.

A mediátor nem egy igazságtevő 

- Valóban a mediátor nem dönt, nem javasol, nem utasít, nem ad tanácsot. Kizárólag, a tanult technikák segítségével vezeti a mindkét fél számára vállalható cél érdekében zajló egyeztető, közelítő, érzékenyítő tárgyalásokat. Az egyezség megszülethet egy mediációs ülés keretében is, de van, amikor több ülésre van szükség. Az a lényeg, hogy megegyezés szülessen, s ne ellenségként viselkedjenek egymással a továbbiakban. Meggyőződéssel mondhatom, hogy azok az ügyek zárultak a legsikeresebben, akiknél ez sikerült, mert emberi természetünkből következik az ellenállás bármely kényszerítés, kötelezés hatására.

Milyen területeken van lehetőség mediációra

• Válási mediáció (a bíróság az egyezséget, csupán jóváhagyja)
• Kamasz-szülő mediáció (élhetőbb családi viszonyt eredményez)
• Gazdasági mediáció (megegyezést további közös üzletek követhetik)
• Párkapcsolati mediáció (helyreállítható párkapcsolat, egységes család)
• Munkahelyi mediáció (elkerülhető munkaügyi per, jobb munkahelyi légkör)
• Bántalmazási mediáció (önkéntes gyógykezelés igényének felmerülése)
• Iskolai mediáció (tanár és diák egyenlő félként kommunikálhat, iskolaváltás, elkerülése)

- Mi van, ha még sem vezet eredményre a mediáció? 

-Akkor marad a jogi út...És majd a törvény dönt.

- Ki fizeti a költségeket?

- Ha bírósági mediációról van szó,akkor ez olyan, mint egy kirendelt védő, tehát a felek nem fizetik,ha magán úton szeretnének egyezségre jutni, akkor ezen is osztoznak. 15-18 ezer forint óránként általában egy mediátor díja.

Korábbi jogi cikkünk