Rendhagyó biológiaórát tartottak az iskolában a falusi disznóvágásról - galériával, videóval

Hagyomány Mezőfalván, hogy a novemberi disznóvágási időszak beindulásával a gyerekeket is megismertetik a falusi disznóvágás mozzanataival. Azért is fontos ezt megtenni, mert ma már szinte alig találni a vidéki háztartásokban haszonállatártást, így sokan nem is tudják, miként kerülhet a kolbász, a szalonna az asztalra. A rendhagyó tanítás és az ismertetés mellett igazi élményként élhették meg a gyerekek azokat az ételeket, ízeket is, amik csak ilyen alkalmakkor kerülnek az asztalra. A rendezvény egyben azt az összetartozási érzést is táplálta, ami a családi összefogást jelentette és jelenti egy-egy közös munka során. Ezt több megszólaló is igazolta a cikkben.

November 8-án, pénteken nagy volt a sürgés-forgás a Mezőfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán. Tizenegyedik alkalommal rendezték meg azt a rendhagyó biológiaórát, ami a Mezőfalvi Gazdakör szervezésében és támogatásával jött létre. Az iskola tanulói testközelből szemlélhették meg, hogyan dolgozzák fel egyik fő haszonállatunkat a sertést, mielőtt az asztalra kerül különböző formákban. A bemutató disznóvágáson minden olyan mozzanatot nyomon követhettek a gyerekek, ami a régi, hagyományos disznóvágáson lezajlott. Azonban nem csak nézelődhettek, de komoly gyakorlati biológiai ismeretekre is szert tehettek, azzal, hogy szakavatott állatorvosi segédlettel került bemutatásra egy-egy szerv, szervcsoport és azok összefüggései. A programban a gyerekek meg is kóstolhatták a sertésből készülő termékeket. Természetesen ezeket már korábban elkészítették, így a füstöltkolbászos szendvics mindenkinek nagyon ízlett. Ezen kívül a frissen sült húsok, oldalasok, sült vér hagymával és még sok más finomság sem maradt ki a kóstolókból. Közben pedig nagy szervezettséggel zajlott a sertés feldolgozása, a darabolás, húselőkészítés, darálás, abálás, hurka és kolbásztöltés. Utóbbit a vállalkozó szellemű gyerekek is kipróbálhatták. Ahogy elmondták páran, otthon is szoktak segédkezni. 

Elsőként a Mezőfalvi Gazdakör egyik képviselőjét Kovács Istvánt kérdeztük, aki egyben Mezőfalva Önkormányzatának frissen megválasztott képviselője is, hogy miért fontos számukra ez a program?

Fontosnak tartom, hogy a gyerekek megismerjék a régi hagyományainkat, miként is történik a disznóvágás? Itt igazi falusi módon zajlanak a mozzanatok. Sajnos ma már nem sokan vágnak, vagy tartanak sertést a vidéki házaknál. Egyre kevesebb a haszonállat az udvarokban – hallottuk a gazdálkodó fiatalembertől.

Így zajlott a rendhagyó biológiaóra

A feldolgozás előtt Dr. Bodolai György hatósági állatorvos éppen jegyzőkönyvet írt. Őt is kérdeztük, mi a teendő ilyenkor?

Húsvizsgálati igazolás készül, mivel vágás előtt és után is van ilyen vizsgálat. Nem érkezett olyan adat, eredmény, jelzés ami gátolná ezen a hagyományos disznóvágáson a feldolgozást, és minden a szabályoknak megfelelően történik – mondta kérdésünkre Dr. Bodolai György.

Közben sorra érkeztek az osztályok. Elsőként az alsósok állták körbe a rénfára emelt állatot. Közülük azért akadtak páran, akiknek nem volt újdonság a disznóvágás. Bodolai doktor úr pedig nagy lelkesedéssel mutogatta, hogy mi micsoda a sertésben. Nem maradt el a hagyományos malacfarok érintés sem. A népi szokás szerint ilyenkor aki megfogja a sertés farkát, az szerencsés lesz! 

Az események sodrában kérdeztük Kristofory Valtert a település katolikus plébánosát, ő hogyan emlékszik a gyerekkori disznóvágásokra?

Korán kelt az egész család és sokan segítettek. Bizony előfordult, hogy futni kellett az állat után. Bányász vidéken nőttem fel. Előfordult, hogy a munkába tartók besegítettek a lefogásba. Akkor már létezett a kábító pisztoly, így aránylag csendesebben és kíméletesebben történtek az események. Jelentős családi összetartó erőt is képviseltek a falusi vágások, mert ilyenkor összejött a család apraja, nagyja, valamint a távolabbi, vagy éppen a beteg rokonoknak is küldtek kóstolót – kaptuk a régi időkre emlékező választ a plébános úrtól.

A rendezvénnyel kapcsolatban Jaksics Erzsébet iskolaigazgatót is megkérdeztük.

A rendezvényt Feth Róbertnek a Mezőfalvi Gazdakör vezetőjének köszönhetjük, aki társaival a gazdákat összefogva úgy gondolta, hogy fontos a gyerekeket megismertetni azokkal a falusi hagyományokkal, amik sajnos az utóbbi időkben már kiveszőben vannak. Hiába élünk vidéki településen, sok diák nincs tisztában azzal, milyen munka előzi meg azt a folyamatot, hogy étel kerülhessen az asztalra? Az is látszik, hogy ezekhez a folyamatokhoz nagyon szép hagyományok társulnak. Közösségépítő jellege van annak, hogy látják, az itt dolgozó felnőttek milyen szervezetten működnek együtt, és miként segítik egymás munkáját. Hogy mindenkinek megvan a feladata. Megtapasztalják, a sok kéz az gyorsan kész! Ez nem csak abban jó, hogy mintát látnak, hanem abban is, hogy ők maguk is együtt beszélgetve, a tapasztalatokat megosztva egymással tanulhatnak az élet dolgairól.

Miként fogadják a gyerekek a rendezvényt?

Nagyon nyitottak és nagyon várják. Nemcsak a folyamatok követése, hanem az ételek kóstolása, Ági néni teája, a rendezvény hangulatának a megélése, ez mind jelentős élmény a számukra, és mindig érdeklődéssel kérdezik, mikor lesz a falusi disznóvágás?

A gazdakör vezetője Feth Róbert így foglalta össze az esemény lényegét:

Tizenegyedik éve csináljuk ezt a rendezvényt a pandémia időszakot leszámítva. Körül kell nézni, amit mi létrehoztunk, az hogy működik. Vannak olyanok, akik az első disznóvágáskor még tanulók voltak, most pedig itt segítenek a gazdák között. Próbáljuk erősíteni a hagyományainkhoz kapcsolódó népi szokások megőrzését. Bemutatni, hogyan is zajlott régen a falusi élet és milyen módon fejlődött. A kezdetekben kicsit aggódtunk, hogyan fogadnak majd bennünket a gyerekek? Ez elmúlt és tökéletesen beilleszkedik az iskolai oktatás menetébe. Aki itt van, az örömmel és szívesen jött, legyen az gazda, hozzátartozó, barát, társ, szülők, az iskolai alkalmazottak. Mind egy célért dolgoznak, és ez így egy kiváló közösségé alakult, melyben a legfontosabb cél a gyermekeink fejlődésének elősegítése, maradandó élmény nyújtása – válaszolta érdeklődésünkre a gazdakör vezetője.

Ahogy haladt az idő előre, úgy ismerhettük meg az egymás után következő feldolgozási folyamatokat. Közben megérkeztek az óvodás csoportok is, akik a szendvicsek és a meleg tea kóstolása mellett örömmel vették körül az állatsimogatót is. A déli ebédidő eljövetelével a tornateremben terített asztalok várták az osztályokat. Az ebéd kiosztása előtt Jaksics Erzsébet iskolaigazgató Gratula Díjat adott át a Mezőfalvi Gazdakör vezetőjének. Simon Zsolt mezőfalvi vállalkozó pedig egy-egy Balaton szelettel ajándékozott meg minden egyes gyermeket ebéd utáni desszertnek. Ezen kívül voltak még sütemények a nap teljessége érdekében. A finomságokat a szülők készítették.

A falusi disznóvágás olyan nap a mezőfalvi gyermekek életében, amikor minden gyermek jóllakhat, ízletesebbnél ízletesebb falatokkal tölthetik meg a hasukat. Mindez annak az évtizedes összefogásnak köszönhető, melyben civil szervezetek, szülők, intézmények képviselői azon dolgoznak, hogy megmaradjanak a falusi hagyományok, azokat gyerekeink tovább vihessék, megőrizve a magyar gasztronómia és társadalmi értékeinket.