Gárdonyiból Szent Pantaleimon - nem csak az elnevezés változott - képgalériával

Egy szebb napokat látott, aztán  már erősen leromlott állapotú iskola volt a Gárdonyi.  Mikor átvette a görögkatolikus egyház a működtetését,a neve Szent Pantaleimonra változott,  úgy tűnt az arra járónak, hogy csak az elnevezése változott. Aztán a közelmúltban jelentős felújításon esett át az épület. Sőt óvoda is nyílt a falai között. S ahogy Szóládi Zoltán igazgató végigvezetett az épületen,  lenyűgöző az a látványos fejlődés, amin az intézmény épülete végigment. Korszerű tornaterem, óvodai csoportszobák , külön fejlesztőszoba, igényes melegítő konyha, felújított játszótér az iskola udvarán, hőszigetelt oldal fal, kicserélt háromrétegű nyílászárók az épület egyik szárnyában. Igényes mosdók, szülői váró. Átfestett padok. Szóládi Zoltán mindezek mellett még a további teendőket is számba veszi, hiszen az eredmények magukba hordozzák a további feladatokat.

- Honnan lett erre pénz?

- Gyakorlatilag a fenntartót ostromoltuk kitartóan, és négy év után meglett az eredménye. Volt egy régi pályázata, amivel tíz óvoda építést illetve felújítást nyert, és mi voltunk a tizedikek. Hál' Istennek jutott ide erőforrás, és ebből valósult meg ez a nagy gigaberuházás.

- Sok pénz?

- Ez nagyon sok pénz.

- Mennyi? Nem tudom, nem az én kompetenciám, de annak nagyon örülök, hogy mindent úgy alakítottak ki, hogy a mi igényeinknek, s a kor elvárásainak megfeleljen a szabályokon kívül. 

- Óvodával is bővülhetett az iskola...

- A görögkatolikus egyház vezetése missziónak tekinti, hogy oktasson, neveljen. Ezért is tartották fontosnak, hogy már óvodás korban is jelen legyünk a gyermekek gondozásában, nevelésében.

• A magyar görögkatolikus egyház a római katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike.
•  Egyházszervezetileg 2015. március 20-án vált önálló, közvetlenül Rómának alárendelt egyházzá, amikor Ferenc pápa a Hajdúdorogi egyházmegyét metropolitai székké emelte; előtte az Esztergom-Budapesti érsekségnek alárendelt (szuffragáneus) egyház volt.

- Milyen a kapcsolatuk a római katolikus egyházzal? Hiszen ugye egy anyaszervezethez tartoznak?

-  Immáron hat  éve épült meg a görögkatolikus templom a Temető utca 1-ben. Kovács István János parókus úr a lelkészünk, ő az iskola lelkésze és az iskola lelki igazgatója is. Magával a római katolikus egyházzal itt városon belül, hát nem is tudom, hogy fogalmazzam, inkább olyan semmilyen a kapcsolatunk.  Mi igyekszünk nyitottak lenni. Mi nagyon szívesen látnánk a római hívőket is az intézményünkben.  Hiszen az iskolánkban járnak más felekezethez tartozók, és vannak olyanok is, akik nem hívők. Ahhoz, hogy valaki a görögkatolikus iskolába járjon, nem kell hívőnek lenni. 

A Szent Pantaleimonban zek szerint nincsenek kötelező istentiszteletek sem...

- Egy dolog van, ami idézőjelben kötelező. Minden hétfőn  fél 8-tól 8-ig egy áhítat, amit a Kovács István János parókus atya tart. Ezen a fél órán kell itt lenni a gyerekeknek, tehát aki ide jár, annak ezen a hétfői napon kell korábban beérkezni.  Én azt gondolom, hogy sokkal megengedőbbek vagyunk, sokkal nyitottabbak vagyunk a világi felfogás felé, mint a római katolikusok

- A parókus úr  is családdal rendelkezik...

- A görögkatolikus papok a felszentelés előtt megnősülhetnek, gyerekeik lehetnek, tehát családban élnek. Tehát azt hiszem, hogy egy ilyen szemléletű lelkész, egy ilyen szemléletű pap sokkal jobban át tudja érezni az emberek mindennapi gondját, hiszen ő is ugyanazokat az élethelyzeteket éli végig mint a gyülekezete tagjai.

- Az iskola Gárdonyiból lett Szent Pantaleimon... Hogyan érintette a tanulói létszámot a változás?

- Az első két-három évig stagnált. Most  már elkezdett növekedni, jól jött ehhez a két óvodai csoport is.  Nyilván a szülőknek idő kellett mire elfogadták, és megismerték az intézményünket.  Talán most azt mondom, hogy már kezdünk népszerűek lenni, pontosan azért is, mert egy kicsit megengedőbbek vagyunk, mint mondjuk más egyházi iskola. 

- A szülőnek még két szempont fontos. Az egyik a minőségi oktatás és a gyerekközpontú szemlélet. Ezt hogyan tudják megvalósítani?

-  Egyrészt nagyon jó pedagógusaink vannak. Jómagam is, amikor idekerültem vezetőnek, személyesen hívtam ide olyan kollégákat, akikről tudtam, hogy kiváló pedagógusok, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Ez egy nagyon fontos tényező volt. A másik pedig az, hogy igyekszünk olyan színvonalat nyújtani az oktatásban is, ami mindenkinek hasznára válik. Nem vagyunk ettől független versenyistálló, nem is azok szeretnénk lenni. Az a cél, hogy a gyerek,aki hozzánk jár érezze jól magát, legyen boldog, kiegyensúlyozott miközben oktatjuk, neveljük.  Ezt a szemléletet igazolja az is, hogy nálunk a szünetben nem verekednek a gyerekek, nincs agresszivitás... Ezt szeretnénk elérni, hogy itt  úgy működjünk, mint egy  kicsit nagyobb család. Itt a konyhás néni is névről ismeri az összes gyereket, és sokszor, ha én megyek le ebédelni, megkérdezik, hogy Julcsika, már hol van, mert még nem volt ebédelni.

Mint egy igazolásul. Látom hogy az ebédlő asztalnál egy kislány lehajol, s megigazítja a társa cipőjét. A kisfiú mosolyogva fogadja, hogy asztaltársa segít neki.... Ölelni való látvány volt...

- Jelenleg 236 csemeténk van. Két első osztály tudtunk indítani, és két óvodai csoportunk van.  Nagyon sok rendezvényünk van, ezen a héten volt az elsős avatásunk, az  óvodások avatása is. Csütörtökön pedig a logopédusunk, Takácsné Csoór Mariannának lesz egy s festmény kiállítása az intézményben .

- Mi a specialitása az iskolájuknak?

- A specialitás, a sportban mondanám a lábtoll-labdát és a tollaslabdát, ezen kívül megmaradt a tánctagozatunk, így van, ami most már alapfokú művészeti iskolává vált, így kinyitotta a kapuit a városlakók előtt...

- Elégedett?

- Ha az egy ember elér egy célt, akkor mindig kitűz maga elé egy másikat, egy újabbat, egy nagyobbat. Nem mondanék konkrét célt, hanem inkább azt mondom, hogy amikor atyával leülünk kávézgatni és beszélgetni, akkor álmodozni szoktunk akár tanmedencéről, akár egy szép nagy sátras focipályáról, ami télen is fűthető. Szóval terveink vannak, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Ami még egy kisebb terv, de ezen már dolgozunk, az például a cserkészmozgalom beindítása. Nagyon szeretnénk, ha az iskolából elindulna ez a folyamat, és lenne egy cserkészmozgalom, ki szeretnénk vinni a gyermeket a természetbe.  Meg szeretnénk ismertetni annak a szépségét. Közösséget szeretnénk építeni, telefonok nélkül.

Felismeri ezt az iskolát?