TanÓra – a baracsi színház vendégjátéka Előszálláson

A könyve bemutatóján már találkozhattunk Orak Milsennel Előszálláson a könyvtárban. 

A hétköznapokon dr. Horváth Zsoltként, Baracs jegyzőjeként tisztelhetjük! Sikeres könyvek: a „Távoli tájakon” ami egy novella gyűjtemény, és a „Fák őrzője I. Az üveggömb útja” után a színpad világa felé fordultál…

– Már a könyvírást is nagyon megszerettem, de ez egy újabb nagy kaland, aminek imádom minden mozzanatát. Nagy örömömre.

Ujvári Csilla mesélte nekem, hogy nagyon szeretne feléleszteni egy színjátszó kört Baracson. Fölajánlottam neki, hogy az egyik novellámból írok egy színdarabot, amit színre vihet, és a tervünk megvalósult. Ez egy vidám hangulatú színdarab, ami az ifjúkori makacsságról szól.

A játékmester

Ujvári Csilla nehéz, de örömteli feladatot vett a vállára. Hétköznapi értelemben ő a darab rendezője:

– Nem akartam a rendezői posztot. Inkább ezt választottam, mert úgy gondoltam, hogy inkább együtt játsszuk el a darabot. Merüljünk el benne és élvezzük az általa nyújtott lehetőségeket.

Az iskolában a gyermekekkel is csináltuk a színjátszást, de az igazi álmom az volt, hogy a felnőttekkel is kipróbálhassam.  Itt sem kell keménynek lennem, mert annyira oldott, jókedvű és igazán játszós volt a próba folyamata. Talán a szövegtanulás a legnehezebb feladatunk, de azzal is utolértük magunkat. 

Nagyon vegyes a stábunk életkora, hiszen vannak benne komoly felnőttek is és az egyik nagyon fontos társunk, a hangtechnikus pedig még nyolcadikos, de kiválóan érti a dolgát. Valamennyien a diákszínjátszástól számolhatják a „karrierjüket”.

A rendezőnek ordítani is tudnia kell

– Én nem tenném. Mindig az volt a fegyverem, hogy akár többször is szépen elmondtam nekik az észrevételeimet, míg talán ezt is soknak találják és végül úgy fogják megcsinálni, ahogy kell. 

A felnőttekkel együtt mi egy közös alkotómunkát végzünk. Beépítjük az ötleteiket és úgy lesz teljes a produkciónk. Mi valóban szín-játékot mutatunk be, amit mindannyian nagyon élvezünk.

És a Mester?

– Szerencsések vagyunk, mert  szabadkezet kaptunk Orák Milsentől és a Zsolttól is. Ő csak az eredeti mondanivaló megőrzését várta tőlünk. Konfliktusok nélkül, sok nevetéssel követi, szerintem élvezi a munkánkat.

Tájalni indult a Baracsi Színház…

– Erről még semmit sem tudok mondani, hiszen ez egy nagyon új dolog a számunkra, Előszálláson kaptuk meg az első lehetőséget, aztán Bölcske és Mezőszentgyörgy következik. Egyelőre. 

Mindig egy kihívás az új helyszín. Az itteni színpad legalább kétszerese az otthoninak, ezért aztán a berendezést és a rajta való mozgást is újra kellett tervezni, de nagy örömöt adott a nagyobb játéktér. Nagyon készülünk az újabb kihívásokra is.

A főszereplő 

Fehérvári Józsefet a legtöbben, mint sikeres sport menedzsert ismertük, de bevallása szerint ebben a kihívásban is magára talált.

– Előjött a gyermekkori énem. Nem voltak ilyen álmaim, de most, ahogy jött ez a lehetőség, mégis megtaláltam magamat a színpadi világban. Gyermekkoromban nagyon sok színpadi produkcióban szerepeltem. Jókedvem lett tőle, felszabadultan tudom hozni a szerepemet. Egy jó darabot, egy jó társasággal adunk elő, mi más lehet a hangulatom tőle?!

Semmit sem váltottam, az eddig is huszonnégy órát kitöltő elfoglaltságaim mellé még jött ez a feladat, így aztán majdnem ugyanannyit bele kell passzíroznom, hogy ezt a feladatot is eltudjam végezni!