2024.09.14. 13:00
Ez a mesekönyv óvodásoknak és kisiskolásoknak szól
A szeptember sokak számára azt jelenti, hogy vége a henyélős nyárnak, a dolgos hétköznapokat éljük. A nyári pihenés napjai alatt sokan elővették azokat a könyveket, amelyeket gyűjtögettek, hogy: „Ezt majd kiolvasom, amikor lesz rá időm!” De még most sem késő belelapozni és elkezdeni olvasni egy-két kötetet. A bakancslistás könyveik mellé javasoljuk a fiataloknak is, hogy olvassanak, válasszanak olyan köteteket is, amelyeket a dunaújvárosi József Attila Könyvtár munkatársai ajánlanak. Ezúttal Garbaczné Rapcsák Rita ajánlja Tóth Krisztina: Világpuszi című regényét.
Fotó: shutterstock.com (illusztráció)
Amikor néhány év múlva megérkeztek sorban a testvérei, ő még mindig aprócska baba volt. Először Zsolti, aztán Csenge született meg, és hamarosan lehagyták növésben Ferkót: így Ferkó nemcsak a legidősebb, de egyben a legkisebb királyfi is volt – és maradt is.
Tóth Krisztina mesekönyve elsősorban óvodás és általános iskola alsó tagozatos tanulóinak készült. Segít nekik könnyebben megérteni a korosztályukat körülvevő, környezetükben előforduló, akár velük is megtörténő jelenségeket. A könyvben találkozhatunk a Világpuszi csodával rendelkező Ferkóval, a vak kislánnyal, aki a Braille olvasást ismerteti meg, a Down-szindrómás Petikével, akinek különleges tulajdonsága van, a cigány származású pék Rubóval, vagy éppen a sellő lánnyal, de foglalkozik még az öregség, az állatokkal való törődés, a gyász kérdésével is. Minden mese végén lehetőség van az adott téma továbbgondolására, megbeszélésére.
Érzékenyítő mesekönyv, melyen keresztül a szülő, a pedagógus könnyebben tudja azokat a kérdéseket megválaszolni, amelyek a gyerekekben felmerülnek, hogy sokkal nyitottabban, empatikusabban, támogatólag állhassanak a számukra eltérő, másféle helyzetekhez.
Hogy mi a kromoszóma? Elég furcsa szó, ugye?
„Képzeljetek egy végtelen hosszú krinolinfüzért, ami olyan icipici krinolinokból áll, amelyeket még mikroszkóppal se látunk. Ezek a kis egységek segítenek abban, hogy különböző tulajdonságokat örököljünk a szüleinktől. Néha több van belőle a szükségesnél. A Down-szindrómás gyerekek esetében is ez a helyzet. A legtöbb ilyen kisgyerek vagy felnőtt mindenkivel kedves, mindenkit megölelne, és soha nem ártana a légynek sem.”
Az ajánlást készítette: Garbaczné Rapcsák Rita
Forrás: https://www.jakd.hu/konyvajanlo
