Magyar tudósok a nagyvilágban

A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án – azon a napon, melyen 1825-ben gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel előmozdította a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, írja a perkata.hu. Az “Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja” ezért e napot a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította. Nemzetközi szinten pedig a tudomány világnapját minden évben november 10-én tartják, az UNESCO világszervezet hozta létre, 2002 óta emlékeznek meg róla – egész pontosan „A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért” a megnevezése. 

Érdekessége és hazánkhoz való kötődése e napnak, hogy épp egy 1999. novemberében tartott budapesti tudományos konferencián határoztak róla. Mindezen emléknapok miatt november hónapban, országszerte – elsősorban az egyetemi körökben – tudományos konferenciákat, összejöveteleket, ünnepség sorozatokat tartanak. Kiállításunkon híres magyar tudósokat és jelentős alkotásaikat mutatjuk be fotókkal, leírásokkal. Vannak köztük ismertebb, díjazott és elfeledett, vagy nem közismert személyek, találmányok is. Célunk a kiállítással, hogy mi magyarokként ismerjük meg és ismerjünk el egy-egy múltban elért eredményt, a magyar tudósok szerepét jelentős találmányok létrejöttében. Hogy büszkék legyünk arra, hogy ők a magyarok hírnevét vitték a nagyvilágba. Majd büszkén adhassuk tovább ezeket az ismereteket az utókornak, illetve a magyar tudományos világ iránt érdeklődő külhoniaknak. A kiállítás ötlete, a teljes anyagának összegyűjtése és feldolgozása Rajcsányi László érdeme. A plakátokon a nagy magyar feltalálókról és találmányokról szóló információkat, illetve a teremben elhelyezett kivetítőn megtekinthető videókat jól áttekinthetően rendezte össze és tette érdekessé, nemcsak a tudományokat ismerők, hanem minden érdeklődő számára.

A megnyitón a vendégek Dr. Baráth Károly előadásában hallhatták gondolatait hazánk nagy gondolkodású, tudós elméinek méltatásáról. Saját élményekkel fűszerezett ismertetőt hallhattunk tőle olyan találmányokról, melyek megalkotásában magyar tudósok vettek részt. Kiemelve azokat a személyeket, akik találmányaikért, felfedezéseikért elismertek, Nobel-díjasok lettek. A tudósok és írók, költők, mint értelmiségiek szoros kapcsolatban álltak egymással a 19. század közepén. Egy korabeli költő, Arany János a tudós elvont, a világtól elrugaszkodott, kissé elvarázsolt gondolkodásmódját, személyiségét és nincstelenségét ironikusan mutatja be A tudós macskája c. versében. A verset Fülöp Irén előadásában hallgathattuk meg. A kiállítás megtekintését, a plakátokról való információgyűjtést követően az érdeklődőket meleg teával vendégeltük meg a szalonban.
 

Jákliné Rajcsányi Rozália – ÁMK igazgató