Nem mindennapos: cseh aranyérmes Acélbika

A cseh jégkorongot nem kell a sportág kedvelőinek bemutatni. Válogatottjuk mindig aranyesélyes egy-egy világversenyen, és akár két-három olyan csapatot is feltud mutatni, amely egy vébén a legjobb négy közé jutna. A bajnokságuk pedig biztos, hogy Európában az első három között van, sőt, a másodosztályú sorozatuk ereje is megelőzi sok ország legmagasabb szintű bajnokságának a színvonalát. Nos, egy ilyen közegben lett junior bajnok a dunaújvárosi nevelésű, és a napokat tanulmányai vizsgái miatt – a Rudas középiskola diákja – Dunaújvárosban töltő hátvéd.

Nem mindennapos, hogy valaki a magyar hokisok közül cseh bajnok legyen. De hogyan sikerülhetett ez Horváth Alexnak?
– Vladimír Babic az edzőm volt Dunaújvárosban, az ő segítségével kerültem Drezdából Trinecbe. Az Acélbikáknál Babicon kívül még Jávorics Gábor és David Minarek volt a trénerem, Dunaújvárosban ötévesen 2011-ben kezdtem el jégkorongozni. Azt szeretném mindenképpen megemlíteni, hogy sokat köszönhetek a dunaújvárosi edzőimnek, a dunaújvárosi éveknek. 

 Egyhetes edzőtáborban teszteltek a cseh szakemberek, majd hároméves szerződést kaptam. Az idei volt az utolsó évem az ifjúságiak között, még kettő van hátra a junior mezőnyben, vagyis időm még van bőven – tudtuk meg a játékostól.

A csehországi tapasztalatairól egy beszélt a védő. 
– Trinecben minden a jégkorongról szól. Azt hamar tapasztaltam, hogy minden magasabb szinten megy itt, mint Németországban. Rajtam kívül még egy lett hátvéd volt légiós a csapatban. A beilleszkedéssel nem volt gondom, fizikailag is hamar felvettem a tempót.
Az edzésmunkával kapcsolatban elmondta, a felkészülés időszakában napi két jeges és egy száraz edzésük van, rengeteget futnak és kondiznak. A bajnoki szereplésük szerinte egyáltalán nem volt meglepetés: 
– 

 Azután az alapszakaszban a második helyen végeztünk, majd a felsőházi folytatást megnyertük. A rájátszásban előbb 3–1-es összesítésben búcsúztattuk a Pardubicét, majd 3–2-vel a Karlovy Varyt. A döntő az egyik fél négy győzelméig tartott, és 4–2-re vertük a Kometa Brnot. A döntőben 3500 volt az átlagnézőszám.
A jövőjét illetően arról beszélt, hogy egy évet biztosan marad Trinecben, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy több évig is itt ragad. 
–

 A cseh nyelvben odáig már eljutottam, hogy a taktikai értekezleteken mindent értek, de a civil életben van még hova fejlődnöm. Az idén a bajnoki rájátszás miatt lemaradtam a divízió I/A-s ifjúsági világbajnokságról, remélem, az idén a juniorok között ez nem történik meg. Sőt, abban is reménykedek, hogy előbb vagy utóbb a felnőtt válogatottnál is számításba vesznek.
Most azonban a jégkorong egy kicsit háttérbe szorul Horváth Alex életében, pihenés és a tanulás a két fő program. Ahogy ő fogalmaz, a tanulmányai téren be kell hoznia a lemaradást, majd júniusban kezdődhet Trinecben az újabb szezonra való felkészülés.