Ez is időjárás, csak nagyon rossz - A vihar lecsapott a tűzoltóságra is

- Nem is tudom, mi lesz, ha megint ilyen hirtelen jönnek az esők, mint eddig! - fakad ki Márkli János, a Pentele Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője. - Az elmúlt két hónapban is elképesztő mennyiségű eső esett: bőven kétszáz milliméter felett volt az átlag. De az már egyenesen elkeserítő, hogy csak az elmúlt héten hatvannyolc milliméternyi eső hullott, ebből is csak pénteken, alig tizenöt perc alatt, húsz milliméter...

Márkli szerint a bajnak csak egyik része az, hogy az eső szó szerint lemosta, vagy iszappal terítette be ültetvényeiket, közel öt hektárt a mai napig megközelíthetetlen, belvízi tóvá alakítva. - Eddig ilyen mifelénk nem volt! - jegyezte meg lehangoltan az ágazatvezető.

A baj másik, és talán még nagyobb része, hogy a sok eső rendkívüli módon hátráltatta a gyomirtást, és a gombák elleni védekezést.

- Előfordult, hogy kiszórtuk a kukoricára a gyomirtó szert, mivel a napok óta tartó esők után végre kisütött a nap, szép idő ígérkezett. Alighogy befejeztük a munkát, újra eleredt az eső, és lemosta a vegyszert. Az még hagyján, hogy kezdhettük elölről, de senki nem tudhatja, hogy mennyi hatóanyag szívódott fel a növényekben, milyen koncentrátummal folytassuk a permetezést. Egyszerűbb volt a helyzet a napraforgóval: azokra a táblákra legalább egyáltalán nem tudtunk rámenni.

A Pentele Zrt-nek a száraztakarmánnyal sem volt szerencséje.

- Gyönyörű lucernánkat sikerült épségben learatnunk: erre szárítás közben ment tönkre, akárcsak a perjeszénánk - jellemezte a helyzetet Márkli János.

Az Agrobaracs Zrt. földjein sem állnak különbül a dolgok. Czeiner József agronómus szerint amit nem végzett el a szél, megdöntve a kalászokat, azt lehet, hogy bevégzi a víz, feláztatva a talajt, vagy elöntve a táblákat.

- Különösen a kukorica- és napraforgóültetvényeinken okozott sok kárt az erős, helyenként viharos szél. Ezen kívül 35-40 hektárunkat belvíz borítja, ennek nagy részén teljesen ki is ment a termés. Még egy szerencsénk volt, hogy bár esett jég felénk is, de az nem tett nagy kárt!

Az állandó, özönvízszerű esőzések a közutakban is károkat tesznek, rendszeresen sárral, iszappal borítják el a járófelületet. A hétvégi csapadék miatt is volt dolga a Magyar Közút munkatársainak. Adony és Perkáta között a Szőlőhegynél, Baracsnál, Daruszentmiklós és Mezőfalva között voltak vízátfolyások. Ezeken a szakaszokon ez visszatérő gond.

- Sebességkorlátozásra, csúszós útra figyelmeztető táblákkal láttuk el a veszélyes pontokat, ahol előzni sem szabad. A felhordott sarat is próbáltuk eltávolítani. Szerencsére most nagyobb gondot nem okozott a legutóbbi áradat, de az úthálózatot különösen figyeljük, a legveszélyesebb pontokat naponta négyszer megnézzük. Ide tartoznak azok a szakaszok is, ahol fák dőlhetnek az útra - fogalmazott Szabolcs László, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. helyi kirendeltségének vezetője. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a korábbi esőzések miatt a vasúti felüljáró mellett megcsúszott hatos főúti töltés mozgását sikerült megállítani. Oda kétszáz tonna bitumenes sódert dolgoztak be.


Vissza a homokot a régi helyére

- Felülről most már nem kap vizet a töltés, de folyamatosan erősítjük, mert tíz méter mélyen iszapos a talaj, nem tudott még kiszáradni. Ez az egyik olyan hely, amire nagyon figyelünk - tette hozzá a mérnök.

Péntek délután fél kettő magasságában elnémultak a telefonok a tűzoltóállomáson.

- Az egyik villám túl közel jött , és az egyik fázison beballaghatott a túlfeszültség. A nem rég több mint 12 millió forintból felújított hírpultunk egy része megadta magát, a telefonalközpontunk is tönkre ment. Jelenleg egy kézi riasztót használunk az épületen belül is - tárta fel a különleges helyzet okait lapunknak Varga Ernő tűzoltóparancsnok.

- Az állományban van egy remek villanyszerelő, az ő gyorsbeavatkozásának köszönhetjük, hogy valamelyest azért felállt a rendszer. A tűzjelző hálózat működik, a 105-ös segélyhívón el lehet minket érni. De például a napi jelentést már szóban közlöm a fehérvári parancsnoksággal. A hétfői napunk kárfelméréssel telt. A szakemberek már megvizsgálták a telefonközpontunkat, a hírpultunk programozója pedig majd csak most érkezik. Nem lesz egy filléres történet a javítás, annyi biztos. Még szerencse, hogy az önkormányzat kötött biztosítást, így reménykedhetünk, hogy megtérítik a károkat. Voltak itt már hatalmas viharok, ám, hogy egy villámbecsapódás után mi szoruljunk segítségre, ilyenre nem is emlékszem - fogalmazott Varga.

Lapunk munkatársai szemlézték azt is, milyen helyzet alakult ki az árvíz után a tavaly több tízmillió forintból felújított Szalki-szigeten.

A Remixet hiába vették körül homokzsákokkal. Mivel az ár több napig ellepte a szigetet, a víz beszivárgott az épületbe. A falak jó egy méteres magasságig átáztak, pereg róluk a festék. Az ott dolgozók azt mondták: így is volt értelme a védekezésnek, mert legalább az iszapot nem kell kilapátolni a helyiségből.

Víz alá kerültek a tavaly átadott vécék és zuhanyzók is. Lelakatolt fehér ajtójuknál a kilincs aljáig ért a Duna.

Komolyabb károk egyébként nem keletkeztek. Az esőzések lemosták a bokrokról és fűről a rájuk tapadt iszapot, a szigeten lassan visszatér az élet a régi kerékvágásba.

 
Rácalmásnál Duna-parton elkél egy alaposabb tisztítás:

- A víz ellepte a mólót, és kijött a partra. Ellapátoltuk az iszapot, és fertőtlenítettünk is. Kaszálni is kell a területet, de hamarosan mindennel végzünk - mondta el lapunknak Bölcskei Ferenc, a Rácalmási Sportegyesület Vízi- és Szabadidő Sportszakosztályának az elnöke.

Az ÁNTSZ kistérségi intézetének vezetője lapunk kérdésére elmondta: az illetékességi körükbe tartozó Duna-parti településeken nem volt szükség fertőtlenítés elrendelésére - legalábbis ami a közterületeket illeti.

Magánházak tulajdonosait előre értesítették, hogyan kell előkészíteni a klóros fertőtlenítőt. A szennyvízgödrök öt méteres körzetében ugyanis a fertőtlenítés nem ártott.



● A szabadstrandnál a strandröplabda pályák homokját használták fel a védekezéshez.
● Mielőtt jött az ár, zsákokba rakták, és például a Remix diszkó épületének bejáratait próbálták meg eltorlaszolni vele.
● Igaz, a víz így is beszivárgott az épületbe, de legalább az iszapot sikerült kint tartani.
● Az ÁNTSZ szerint az árvíznél felhasznált homok nem veszélyes anyag, így az újra szétteríthető a parton. Igaz, játszóterek homokozóihoz nem ajánlják, de itt nem is erről van szó.

Szerintem

Talán nem véletlen, hogy manapság többeknek Noé és az özönvíz bibliai példázata jut az eszébe, ha az időjárás kerül szóba. No, jó: de hol marad a bárka? – kérdezhetnénk némi kétségbeeséssel, ha megengedhetnénk magunknak a kétségbeesést. De nem tehetjük. Hiszen a mi munkánk, a mi pénzünk, a mi közvetlen és régebbi múltunk mehet veszendőbe, ha földhözvágjuk a szerszámot vagy a homokzsákot, s azt mondjuk, amit a mondabeli egyszeri ember: lássuk, uramisten, mire megyünk ketten! Dehogy vágjuk. Dehogy mondjuk. De azért örömteli ábrázatokkal sem igen találkozni mostanság a földet művelők, gátat óvók, az idő gonosz járásának bármilyen módon kitett szakmát művelők körében. Egyszer csak vége lesz ennek is. Akkor majd számbavehetjük, mennyit értünk mi, kármentés közben.

Pekarek János 

Vissza a homokot a régi helyére