Csúcsosodó megoldások

Egy hónappal annak aláírása után, ez év május közepén Magyarország Európában elsőként ratifikálta a Párizsi Megállapodást. A történelmi egyezményként aposztrofált esemény jelentőségét főként az adja, hogy 175 országra vonatkozóan tartalmaz vállalásokat, ami így a világ teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának 95 %-át fedi le. Az 1997-es Kiotói Egyezmény - melyet az Egyesült Államok máig sem ratifikált - 35 országra, a teljes kibocsátás 11 %-ára tartalmazott kötelezettséget.

A különbség szembeötlő. A tavalyi Párizsi Klímacsúcson született egyezség első számú célkitűzése, hogy az iparosodás kezdete előtti értékhez képest 2 C°, de lehetőség szerint 1,5 C° alatt tartjuk az átlaghőmérséklet-emelkedést.

A 2015-ös Klímacsúcs helyszíne: Párizs Fotó: a szerző felvétele

Bár az egyezmény továbbra sem tartalmaz kötelező érvényű, a vállalások elmaradása esetén szankciókkal súlytó elemeket, a tény, hogy egy ekkora méretű egyeztetés lezajlott, és a nagyágyúk is aláírták, mindenképpen jelez előremozdulási szándékot. Ez pedig katalizátora lehet további folyamatoknak, a súlypont tovább tolódhat a fosszilis energiahordozók felől a fenntartható források felé.

Ha már csúcsok dőltek Párizsban, akkor erre további lehetőség adódhat hazánkban is. 2013 után idén november végén is Budapesten kerül megrendezésre a Víz Világtalálkozó. Ezen ülésezni fog a világbank és az ENSZ által alapított Vízügyi Elnöki Testület, amelybe további 10 állam- és kormányfő mellett Áder János köztársasági elnök is meghívást kapott és szerepet vállal. A Testület létrejöttével a világ vízgazdálkodásának fenntarthatóbbá tételét igyekszik elősegíteni.