Az olimpia miatt ment Franciaországba, kis híján egy őrült áldozata lett a magyar szakember

Címkék#magyar szakember #Franciaország #olimpia #lövöldözés

A magyar kommunikációs vezetőt Nantes-ban, a női és férfi labdarúgás helyszínén érte a támadás.

A kép illusztráció!

Forrás: Shutterstock

A párizsi olimpián dolgozó nemzetközileg elismert szakemberek között magyarok is vannak. Egyikőjük az az egyetlen hazai médiamunkás, aki a 290 fős operatív médiacsapatban vezetőként dolgozhat. A női és férfi labdarúgás helyszínén, Nantes-ban munkáját végző magyar kommunikációs vezetőre rálőtt egy helyi lakos. Mint később kiderült, a férfival már többször volt problémája a hatóságoknak.

A kisgyermekes családapa még július elején utazott ki Franciaországba, hogy a megfelelő képzések és eligazítások után elkezdhessen menedzserként dolgozni a női és férfi labdarúgó-mérkőzéseken. A szervezők természetesen szállást is biztosítottak számára, így egy társasházban bérelt, második emeleti lakásban talált ideiglenes otthonra – derül ki az Origo cikkéből.

A történteket ő maga mondta el a portálnak:

„Egy fárasztó nap után, körülbelül este hét-nyolc körül értem haza, de ehhez itt azt is hozzá kell tenni, a nap itt este tíz körül megy le, szóval nyolckor még bőven világos van. Nekiálltam főzni a lakásban, és egyszer csak hallom, hogy a ház udvarán valaki kiabál felém mutogatva. Sajnos nem beszélek franciául, a férfi pedig csak tört angollal tudta elmondani, szerinte túl hangos vagyok, és ő emiatt nem tud pihenni. Hevesen mutogatott, és arra akart rávenni, menjek le hozzá, és ott beszéljük meg a dolgot. Mondtam neki, nem hagyom ott a főzést, sajnálom, ha hangos voltam, de tényleg csak főztem.

Ő ennek ellenére csak mondta tovább, majd berohant a lakásába, és kisvártatva újra megjelent egy kézi lőfegyverrel, és azzal hadonászva közölte, azonnal menjek le hozzá. Ekkor elléptem az ablaktól, ő pedig még hangosabban kiabált, berohant, és feljött a második emeletre, majd dörömbölve verte és rugdosta az ajtóm, hogy engedjem be. A szomszédok szerencsére észrevették a dolgot és kihívták a rendőrséget. Nekem még annyi lélekjelenlétem volt, hogy nem az ajtónál álltam, hanem egy betonfal mellé guggoltam. Végül lőtt is egyet a fegyverrel, nagyot pukkant, közben megérkezett a francia csendőrség különleges alakulata, három nagydarab férfi gépkarabéllyal, és lefegyverezték a férfit. Közben kiderült, hogy ez egy airsoft kézifegyver volt, de én ezt a másodikról nem láthattam.

A csendőrök segítőkészek voltak, mondták, hogy a férfinak papírja van róla, hogy beteg az elméje, nem tudnak mit csinálni vele, a feljelentésnek nincs sok értelme. Én közben a szervezőktől kértem egy új szállást, ezt a csendőrök megvárták és átkísértek a másik helyre, addig a férfi nem hagyhatta el a lakását. Összességében életem egyik legrosszabb élménye volt, amikor megjöttek a csendőrök, akkor szakadt ki belőlem a feszültség, és a könnyeimtől először megszólalni sem tudtam.”