2019.01.02. 11:53
Kína és Tajvan békés egyesítését szorgalmazza a kínai elnök
Tajvan függetlensége katasztrófához vezetne – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán, azt ígérve, hogy erőfeszítéseket tesznek az 1949 óta önállóan kormányzott sziget békés „újraegyesítésére”, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Kína ez ügyben az erő alkalmazásáról sem mond le.
A pekingi Nagy Népi Csarnokban egy Tajvanra vonatkozó, negyven évvel ezelőtti politikai nyilatkozat évfordulóján mondott beszédében Hszi Csin-ping megerősítette, hogy az újraegyesítésnek az „egy Kína” elve alapján kell végbemennie, amely Tajvant Kína részeként határozza meg.
Tajvanon mindenkinek „egyértelműen el kell ismernie, hogy Tajvan függetlenségének kikiáltása óriási katasztrófát jelentene Tajvan számára”
- mondta Hszi. „Széles teret kívánunk nyitni a békés újraegyesítés előtt, de semmi teret nem fogunk engedni a szeparatista tevékenységek számára” – tette hozzá a kínai elnök.
„Nem ígérünk olyat, hogy lemondunk az erő alkalmazásáról, és fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy minden szükséges eszközt bevessünk”
- mondta, hozzátéve, hogy ezt a kérdést Kína a belügyének tekinti, és „semmilyen külső beavatkozást” nem fog megengedni.
Caj Jing-ven tajvani elnök szerdán leszögezte, hogy Tajvan nem fogadja el az „egy ország, két rendszer” elvet Kínával való kapcsolatában, és minden tárgyalásnak két egyenrangú kormány között kell zajlania. Pekingnek bele kell nyugodnia a Tajvani Köztársaság létébe – tette hozzá.
„A tajvaniak többsége határozottan ellenzi »az egy ország, két rendszer« elvet”
- mutatott rá. „Ez a tajvani konszenzus” – hangsúlyozta.
Peking az „egy ország, két rendszer elvet” alkalmazza Hongkong és Makaó esetében, amelyek széleskörű autonómiát élveznek, miközben Kína fennhatósága alá tartoznak.
Caj újévi beszédében azt mondta, hogy Kínának békés eszközökkel kell rendeznie nézeteltéréseit Tajvannal, és tiszteletben kell tartania a demokratikus értékeket. A tajvani elnök szerint Peking csak akkor lesz képes megérteni a tajvani nép gondolkodását és eltökéltségét, ha rálép a demokrácia felé vezető útra.
A kínai nacionalisták 1949 decemberében, a polgárháború végén, a kommunisták alapította Kínai Népköztársaság megszületésekor menekültek Tajvanra, ahol továbbra is fenntartották a kommunisták által megdöntött „Kínai Köztársaságot”.
Bár jelenleg a két fél szoros gazdasági, kulturális és személyi kapcsolatokat ápol, a demokráciájára büszke Tajvan nem érdekelt abban, hogy az autokrata Peking kormányzása alá kerüljön.
A Tajvant jelenleg irányító Demokratikus Haladó Párt (DPP) súlyos vereséget szenvedett a tavaly novemberi helyhatósági választásokon, ezért Caj Jing-ven elnök bejelentette, hogy távozik pártja éléről. A választásokat elemzők a DPP kormányzásáról tartott népszavazásként értékelték. Cajt – pártjának 2016-os földcsuszamlásszerű győzelme óta – folyamatos nyomás alatt tartja a kommunista Peking, és a tajvaniak többsége attól tart, hogy a függetlenség kinyilvánítása akár fegyveres konfliktushoz is vezethet Kínával. Szakértők szerint a DPP novemberi veresége éppen azzal magyarázható, hogy a választók többsége aggódik Tajpej és Peking megromlott viszonya miatt.