Történész: elrománosítási szándék áll az úzvölgyi temetőbővítés mögött

A hadtörténész szerint az úzvölgyi katonai temető kibővítése rendkívül súlyos mértékben sérti a hadisírokról szóló magyar–román államközi megállapodást – írja a Krónika.ro. A dokumentum ugyanis kimondja, hogy „a szerződő felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem egyeztethetők össze az adott hely méltóságával” – idézi a lap.

A hadtörténész szerint mindez „cseppet sem zavarja a román felet, de ezen szerinte nincs mit csodálkozni, hiszen amióta román impérium van Erdélyben, szinte minden magyar településre jutott egy-egy ortodox templom, kolostor, avagy valamilyen dáko-román mementó, hogy ezzel is igazolják, az idők kezdetétől övék volt ez a föld.”

„Ha Dormánfalva román katonai temetőt akar létrehozni, akkor előbb keressen olyan sírokat, amelyekben valóban román katonák nyugszanak, hozzák rendbe azokat és ott emeljenek emlékművet, ne pedig a mi hősi temetőnk elé. Vélelmezem,

ez is az erdélyi magyarság elnyomásának egy újabb eszköze, elegendő, ha a szőnyeg alá söpört székely autonómiaigényre, a székelyzászló-perekre és bírságokra, avagy Beke Istvánék igaztalan meghurcolására utalok”

– mondta a lapnak Babucs Zoltán.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, nemrégiben drámai hangú nyílt levélben kérték a nyilvánosság segítségét azok az erdélyi magyarok, akik a gyanús körülmények között, a román hatóságok erőteljes támogatásával gazdát cserélő Úz-völgyi magyar katonatemető védelmében küzdenek.

A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület nyílt levele szerint arról van szó, hogy a székelyföldi Hargita megyével határos Bákó megyében található Dormánfalva (Darmenesti) önkormányzata „valamilyen fondorlatos módon” a Bákó megyei Darmanesti város birtokába vette a Hargita megye területén fekvő Úz-völgyi magyar katonatemetőt.

Mint írták, a magyar katonatemető iránti tiszteletlen provokációnak számos jele van, így például az, hogy abba román kereszteket tettek, valamint már egy világháborús román emlékművet is felállítottak.