2023.10.02. 11:58
Karikó Katalin kapta az orvosi–élettani Nobel-díjat
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi–élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben, írja az MTI.
Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója
Forrás: MTI
Fotó: Cseke Csilla
Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman
a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
Fotó: Matt Rourke / Forrás: MTI/AP
A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, hozzájárultak a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején.
Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy
a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.
Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben terápiás fehérjék célbajuttatásához és bizonyos ráktípusok kezeléséhez is használható lehet - mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében.
Fotó: Jessica Gow / Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség
Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy
sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
„Legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat”
Karikó Katalin újságíróknak és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetőinek a bejelentést követően azt mondta,
a fiatal diákoknak azt üzeni, fontos, hogy megőrizzék a fizikális és mentális egészségüket, tanulják meg a stresszt kezelni.
Az SZTE kutatóprofesszora azt tanácsolta a fiataloknak, élvezzék azt a munkát, amit végeznek, mert ha így tesznek, egyre jobbak lesznek benne. A stressz kutatójaként ismertté vált Selye Jánost idézve hangsúlyozta, arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni.
Fotó: Jessica Gow / Forrás: MTI/AP/TT Hírügynökség
Karikó Katalin kérdésre válaszolva visszaemlékezett arra, hogy
édesanyja minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat, bízva benne, egyszer a nevét olvassák be. Pedig előfordult olyan időszak, amikor sem állása, sem csoportja nem volt, csak szorgoskodott a laborban.
Szabó Gábor akadémikus, az SZTE korábbi rektora úgy fogalmazott, az idén Nobel-díjjal elismert kutatás társadalmi hatásai jóval erősebbek, mint a korábbi években díjazottaké.
Fotó: Rosta Tibor / Forrás: MTI
A fizikus professzor – aki Karikó Katalinnal egy időben végzett az SZTE elődjén, a József Attila Tudományegyetemen – úgy vélte: láthatóan a kutatónő személye is lenyűgözte a Nobel-díj bizottságot. Tudományos eredményei mellett elképesztő kitartásáért különdíjat érdemelne, hiszen az mRNS-hez kapcsolódó első kísérleteit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte, majd ezt a munkát folytatta az Egyesül Államokban, ám néhány év múltán kutatásai támogatását megszüntették.
Karikó Katalin olyan kutató, akit példaképül lehet állítani a fiatalok elé
– hangsúlyozta az akadémikus.
Csák János: Karikó Katalin mindazt megtestesíti, ami a jó tudóst adja
Karikó Katalin megtestesíti mindazt, ami a jó tudóst adja: megszállottság, kitartás, eltökéltség, fáradhatatlanság és hivatástudat jellemzi – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter hétfőn az MTI-nek. A magyar biokémikus Nobel-díjának hírét Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke is üdvözölte.
„Nagy öröm, hogy Karikó Katalin munkáját elismerték. A professzor asszonynak határozott célja van, amely mellett kitart, és meggyőződéssel viszi tovább akkor is, amikor esetleg nehézségek lépnek fel és nem kap finanszírozást” – mondta a Japánban tárgyaló kulturális és innovációs miniszter, aki telefonon nyilatkozott az MTI-nek.
Csák János kiemelte: a mai világban is vannak még országok vagy körök, amelyek különválasztják az alapkutatást és az alkalmazott kutatást. Hozzátette: az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése is alapkutatásnak indult.
„A kétfajta kutatás szétválasztása idejétmúlt. Ma már az alapkutatások során is végig kell gondolni, vajon milyen valóságos emberi igényeket, szükségleteket elégíthet ki, mit segíthet elő – ebben az esetben a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését” – fejtette ki a miniszter.
A Csák János delegációjának tagjaként szintén Japánban tartózkodó Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke az MTI-nek elmondta: a tudományban áttörésnek nevezik azokat a kutatásokat, amelyek rövid időn belül, akár azonnal alkalmazhatóak az emberiség érdekében.
„Karikó Katalin Nobel-díja is bizonyítja, hogy aki jó kutató és nagy felfedezést tesz, annak komoly, azonnali intellektuális értéke van. Egy új modell, egy új paradigma bevezetése előbb-utóbbi alkalmazható lesz a gyakorlati életben, számomra ezért jelentős elsősorban Karikó Katalin és Drew Weissman közös Nobel-díja” – szögezte le Gulyás Balázs.
Karikó Katalin portréja
Az Egyesült Államokban élő kutató Szolnokon született 1955. január 17-én. Kisújszálláson nőtt fel, az itteni Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, s elsőként ő nyerte el az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat. A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) végzett kutatómunkája eredményeként alma materében védte meg PhD-dolgozatát, 1983-ban avatták doktorrá. Az MTA ösztöndíjasaként az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni.
1985-ben egy leépítéskor elbocsátották, ezután családjával az Egyesült Államokba ment, ahol a philadelphiai Temple Egyetemen szerzett állást. Három év múlva Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott, RNS-t izolált sejtekből, amelyeket azután megpróbált visszajuttatni és követni a hatásukat.
1989-ben újra Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol huszonnégy évig kutatott. Kezdetben a kardiológián dolgozott molekuláris biológusként, itt indította el az mRNS (hírvívő RNS)-kutatást. Innen az idegsebészetre került, 1998-ban kezdett el együtt dolgozni Drew Weissman immunológussal.
2005-ben jegyeztették be szabadalmukat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó–Weissman-technika). Leírták, hogyan lehet az mRNS-t módosítani annak érdekében, hogy ne okozzon gyulladást és így terápiás célokra felhasználható legyen, és kidolgozták azt a hatékony stratégiát is, amely lehetővé teszi az mRNS szervezetbe juttatását úgy, hogy az elérje a megfelelő célpontot. Karikó Katalin 2006-tól 2013-ig, Weissman mellett az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója is volt.
2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramacuval elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi székhelyű BioNTech vállalatot választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó Katalin hamarosan a cég alelnöke, 2020-ban a New York-i székhelyű Pfizer multinacionális gyógyszergyár és a BioNTech koronavírus elleni közös mRNS-vakcina fejlesztésének egyik irányítója lett. 2022 szeptemberével lemondott alelnöki posztjáról, hogy újra a tudományos munkának szentelhesse idejét.
A Covid-19 elleni vakcina forgalmazását és vészhelyzeti alkalmazását elsőként a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) engedélyezte 2020 decemberében, Magyarországon december 26-án adták be az első védőoltást.
Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták.
2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat. 2020-ban Kisújszállás, 2021-ben Csongrád-Csanád megye és Szeged díszpolgára lett, és a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 2021 márciusában Széchenyi-díjat kapott, és ebben az évben megkapta a Semmelweis Ignác-, a Jedlik Ányos-, majd a Bolyai-díjat is. 2021 augusztusában a budapesti Krisztina körúton található ötemeletes tűzfalfestménnyel tisztelgett előtte a Brain Bar jövőfesztivál.
2021-ben neki ítélték a legnagyobb svájci tudományos díjat, a Reichstein-érmet, illetve az Asztúria hercegnője-díjat tudomány és technológia kategóriában. Megkapta többek közt az osztrák Wilhelm Exner-érmet, a tokiói Keio Egyetem Orvostudományi Díját, a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t, Drew Weissmannal együtt a Szilícium-völgy Oscar-díjának is nevezett Breakthrough-díjat és a Lasker-díjat. Elismerték a Paul Janssen-díjjal, valamint az UNESCO és a L'Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díjával, és a BioNtech többi vezetőjével együtt az egyik legrangosabb német tudományos elismerés, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díj kitüntetettje lett. A Nemzetközi Csillagászati Unió aszteroidát nevezett el róla, az amerikai Time magazin az év hősei közé választotta.
2022 januárjában a Francia Természettudományi Akadémia (Académie des sciences) külső, majd júniusban rendes tagjává választották, májusban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja lett. Ebben az évben megkapta a svéd Camurus Lipidkutatási Alapítvány kitüntetését, majd a Tudomány a Jövőért Solvay-díjat, kutatótársaival, Drew Weissmannal és Pieter Rutter Cullisszal pedig a VinFuture Grand Prize-t, az első ízben átadott vietnami tudományos elismerést. Kitüntették az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) orvostudományi kutatásokért járó Kovalenko-medáljával, az életműért járó osztrák Arany Nyíl (Golden Arrow)-díjjal, az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) Európai Feltalálói Díjával, valamint a Semmelweis Budapest Award elismeréssel.
2023-ban elnyerte a Meyenburg-díjat, a Breakthrough Prize-t, valamint a Theodor Boveri-díjat, a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem legmagasabb élettudományi elismerését. Idén a Harvard Egyetem díszdoktorává, valamint a Német Természettudományos Akadémia tagjává is választották, júniusban pedig Budapesten részt vett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ünnepi szenátusi ülésén, ahol megkapta a BME és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közösen létrehozott kitüntetését, a Neumann János professzori címet.
Idén augusztus 20-án Novák Katalin köztársasági elnök a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet adományozta neki.
A világhírű kutató több mint negyven éve házas. Lánya, Francia Zsuzsanna (Susan Francia) amerikai színekben kétszeres olimpiai és többszörös világbajnok evezős.
Az orvosi–élettani Nobel-díj és kitüntetettjei
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 35 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 227 kitüntetettből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci kormány parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.
Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 32 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. 2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat – amely 1974 óta posztumusz nem adható – nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.
Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.
Az élettani–orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876–1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893–1986) kapta a kitüntetést „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899–1972) „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
Az elmúlt évtized díjazottjai:
2013 – Az amerikai James E. Rothman és Randy W. Schekman, illetve a német-amerikai Thomas C. Südhof a sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért.
2014 – Az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser az agykutatás területén elért eredményeikért.
2015 – Az ír William C. Campbell és a japán Omura Szatosi a fonálféreg-fertőzések – mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis –, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért.
2016 – A japán Oszumi Josinori az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve „önevésként” emlegetett folyamat területén elért eredményeiért.
2017 – Az amerikai Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young a cirkadián ritmust, azaz a „napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.
2018 – Az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért.
2019 – Az amerikai William Kaelin és Gregg Semenza, valamint a brit Peter Ratcliffe annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.
2020 – Az amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton a hepatitis C vírus felfedezéséért.
2021 – Az amerikai David Julius és a libanoni-amerikai Ardem Patapoutian a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.
2022 – A svéd Svante Pääbo a kihalt emberfélék genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért.
