Hornung Ágnes: a család a legnagyobb érték

Ön családügyi államtitkár és immár országgyűlési képviselő is, mindemellett többgyermekes édesanya. Az anyai tapasztalatok hogyan segítik a mindennapi munkáját, tudva, hogy az édesanyák a legjobb szervezők a világon?

Éppen az anyaság az, ami a munkámat nagyban segíti, és ami hatalmas pluszt ad a jelenlegi feladatköröm ellátásához. A gyermekek mellett az ember ugyanis megtanulja, hogy bármikor közbejöhet valami, és sok mindent át kell szervezni a mindennapokban. Odahaza már a hét elején megtervezem a heti logisztikát, mindig előre gondolkozom. A, B és C opcióval készülök, és ha nem jön öszsze az A terv, akkor jön a B, és így tovább. A munkámban így a váratlan helyzetek mindig felkészülten érnek. Ehhez kellenek a rugalmas partnerek is, és egy jó csapat.

Felelős pozíciók összehangolásához nyilván sok energia szükséges. Hogyan tudja kondícióban tartani magát?

Korábban nagyon sokat sportoltam, és az aktív mozgást ismét szeretném a mindennapok részévé tenni. Ugyanakkor most az a legfontosabb számomra, hogy a munka mellett a lehető legtöbb időt tölthessem az ötéves fiammal és a kétéves lányommal. Most a család az, amiből a legtöbb energiát merítem. Annyira más az otthoni és a munkahelyi lét, hogy amint hazaérek, teljesen el tudok merülni a gyermekeimben. Ez szellemileg teljesen feltölt. Persze fizikai feltöltődésre is kellene időt fordítani, és bízom benne, hogy megfelelő szervezéssel ez is összejön majd. Most a gyermekek tartanak kondícióban, hétvégenként igyekszünk mindig sétálni, szeretem, ha sokat vagyunk a levegőn.

Mit sportolt korábban? 

Amatőr szinten triatlonoztam, ebből az úszás maradt meg a mindennapokra. Ugyanis ez a sport a teljes testet átmozgatja. Az úszás teljesen kikapcsol: egy monoton, csöndes sportág, csak a vizet hallja közben az ember. A triatlonban a futást is szerettem, ahogyan a kerékpározást is, emellett a férjemmel eljártunk fallabdázni, tollaslabdázni is.

Az ünnepek leginkább lelkileg töltenek fel bennünket. Önöknél hogyan telnek az ünnepek?

Számomra ilyenkor az a legfontosabb, hogy együtt tudjunk lenni, akár sütés közben is, ki tudjunk kapcsolódni, időt tudjunk szakítani egymásra az év végén. Hála istennek, ebben a közigazgatási szünet a segítségünkre van. Karácsonykor összeül a család, baráti összejöveteleket is szervezünk, de nem a hosszadalmas előkészületekre helyezzük a hangsúlyt, hanem az együttlét örömére.

Milyen ünnepi szokásokat tart a család? 

Nálunk első helyen a mézeskalácssütés áll, amit a gyermekekkel közösen végzünk, és mindenki nagyon élvezi. Ráadásul több adagot is sütünk, mert mindig több fogy belőle, mint amennyi első körben készül. Egyébként a karácsonyi menü fontos eleme nálunk a halászlé is, valamint a nagymama töltött káposztája. 

Mekkora karácsonyfát állítottak?

A kisebbik gyermekünk már kétéves, így ez az első év, amikor neki is igazi élményt nyújt a karácsonyfa látványa. Ezért idén nagy fát választottunk, amelyen már rajta van az ötéves fiam saját készítésű karácsonyfadísze is, és arra ő is, mi is nagyon büszkék vagyunk.

Mit szokott olvasni mostanság?

Most a gyermekirodalom szerepel nálunk az első helyen. Minden elalvás előtt olvasunk mesét a gyermekeknek. Hétvégenként és szabadnapokon ebéd után is van meseolvasás, sőt még reggel is. Ez jó átmenet a megébredés és a felkelés között, hiszen a meleg takaró alatt még be lehet kuckózni egy időre.

Ha visszautazna az időben, és közölné kamaszkori önmagával, hogy mostanra államtitkár és parlamenti képviselő lett, meglepődne az akkori Hornung Ágnes? 

Inkább nagyon büszke lenne. Pályámat az üzleti életben kezdtem, és már az nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy államtitkár lehettem a Pénzügyminisztériumban. Annak is nagyon örültem, hogy utána felkértek a családügyi államtitkári posztra. Úgy érzem, hogy a helyemen vagyok. A pénzügyi tudást és a gyermekekkel szerzett tapasztalatot úgy tudom ötvözni, hogy az a magyar családpolitika alakítását megfelelően szolgálja. 

Hogyan emlékezik vissza az egyetemi éveire? Ha jól tudom, a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára járt. 

Nagyon szerettem az egyetemi időszakot. Első diplomámat a Pázmány jogi karának nappali tagozatán szereztem, amikor még a legendás jogtudós, Zlinszky János vezette az intézményt. Emlékszem, szokásához híven leült velünk, elsős hallgatókkal teázni, ami hatalmas élmény volt. Ezután a Corvinusra jártam jogász–közgazdász képzésre, ott szereztem másoddiplomát. A Corvinust már munka mellett végeztem, és ott a tanulmányaim során már a szakmai tapasztalataimra is támaszkodhattam.

Mozgalmas év áll Magyarország mögött. Vezetésével a családügyi államtitkárság is több új intézkedést, eredményt tett le az asztalra. Mire a legbüszkébb ezek közül?

Nagy munka áll amögött, hogy ezekben a nehéz időkben is meg tudtuk tartani a családtámogatásokat, ráadásul a jelen körülmények között új intézkedéseket is hoztunk a családok érdekében. Ilyen az új otthonteremtési konstrukció, a csok plusz, amelyre nagyon büszke vagyok, mert a jelenlegi, lassan javuló költségvetési helyzetben, a szűkösebb keretek között is el tudtunk indítani egy olyan, nagy volumenű otthonteremtési programot, amely egyedülálló Európában, és a mai gazdasági körülmények között kézzelfogható segítséget tud nyújtani.

A hazai családpolitika három fő pillérre épül: otthonteremtésre, anyagi biztonságra, valamint a munka és a magánélet egyensúlyára. Ebbe a rendszerbe tagozódik negyedik elemként a családok testi, lelki, szellemi egészségének megőrzése. Mi az új elem lényege, és hogyan tud ezen a fronton segíteni a kormány? 

Ez mindennek az alapja. Úgy tekintek a testi, lelki, szellemi egészségre, mint a kiindulópontra, amelyre a családpolitikánkat építjük. Hiszen ha nem megfelelő a fizikai, szellemi vagy lelki egészségünk, azt a társadalom és a nemzet sínyli meg. Ezért erre a jövőben nagy hangsúlyt kell helyezni.

Milyen intézkedésekre lehet számítani ezen a téren?

A programok részletein még dolgozunk, de szem előtt tartjuk családpolitikánk azon célkitűzését, hogy a teljes életút során segítséget nyújtsunk, amely érvényes a testi, lelki, szellemi egészség egységére is. A nagyobb gyermekek, középiskolások esetében például fontos lenne, hogy legyenek olyan szűrővizsgálatok, amelyekkel csökkenthető a későbbi gyermekvállalást megnehezítő elváltozások vagy a meddőség kialakulásának esélye. Fiatalkorban ezek ugyanis még könnyebben orvosolhatók. Magának a családnak az értékét is meg kell erősíteni, ezért abban is gondolkozunk, hogy ezt tudatosítani kell a gyermekekben. Gondolkozunk azon is, hogyan lehetne a közösségekért tenni annak érdekében, hogy a fiatalok érezzék, tartoznak valahová, ami nagyon fontos az identitásuk megőrzése szempontjából is. Az időseket érintően az egyre inkább népbetegségnek számító demencia problémájával is foglalkozunk, hiszen egyre több embert diagnosztizálnak ezzel a betegséggel, amely nemcsak a betegeket, hanem az őket gondozó hozzátartozókat is érinti. A jövő év elejére tervezzük a demencia nemzeti program elindítását. 

A fiatalokat illetően a digitális veszélyek megelőzésében is gondolkodnak?

Foglalkoznunk kell azzal is, hogy segítsük a fiatalokat visszatalálni a digitális világból a való életbe. Nekem személy szerint nagyon sokat adott az, hogy a triatlonos társaimmal sok időt töltöttünk együtt az edzések után. Öszszegezve tehát, ugyanakkora hangsúlyt kell helyezni a testi, lelki, szellemi egyensúlyra, mint a családtámogatásokra. Ez demográfiai szempontból is kulcskérdés. 

Milyen feladatokat lát maga előtt 2024-ben?

Most már az Országgyűlésben is képviselhetem a családok ügyét, amit nagyon fontos feladatnak tartok. Mindezen túl célunk olyan ötleteket adni a politikai döntéshozóknak, amelyekkel a családtámogatási rendszert az aktuális igényeknek és kihívásoknak megfelelően finomhangolni tudjuk, illetve tervezzük részletesen kidolgozni a testi, lelki, szellemi egészségprogramot is. 

Magyarország népessége jelenleg tízmillió alatt van. Ön szerint átléphető a tízmilliós lélektani határ? 

A családpolitika annyiban nehéz terület, hogy bár állami intézkedéseket hozunk, és próbáljuk ösztönözni a gyermekvállalást, ezzel együtt a gyermekvállalás magánjellegű döntés. A családok maguk határozzák meg, hogy hány gyermeket szeretnének, és mikor vállalnak gyermeket. Ebbe nem tudunk és nem is szeretnénk beleszólni. Emiatt nagyon nehéz olyan becslésekbe bocsátkozni, hogy hogyan alakul a gyermekvállalási kedv. Azt viszont látjuk, hogy, mint a világ fejlett országaiban, úgy idehaza is csökken a szülőképes korú nők száma, tehát sajnos egyre kevesebb nő tud gyermeket vállalni. Évről évre újabb és újabb nehézségek vetődnek föl, amelyekkel szembe kell néznünk. Ezért nekünk az a feladatunk, hogy figyeljük a népesedéspolitika trendjeit, és képesek legyünk nagyon gyorsan reagálni rájuk. Ha ezekre jól válaszolunk, akkor el tudjuk érni, hogy pozitív statisztikai adatok szülessenek a demográfiát illetően. A mai tendenciákat látva már az is nagy eredmény, ha meg tudjuk állítani a csökkenést. És ez nem csak Magyarországon igaz. Ezért is kell behatóan foglalkozni a testi, lelki, szellemi egészség kérdésével is, mert ennek is hatása van a népesedésre. Hazánk kiemelkedő abban a tekintetben, hogy a teljes termékenységi arányszám nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt 13 évben. Ezzel együtt naprakésznek kell lennünk a családpolitikában, látni kell, hogy hol lehetnek azok a beavatkozási pontok, ahol nagyon gyorsan és megfelelően kell reagálni. 

A hazai demográfiai mutatók javítása mellett hogyan lehet növelni a nemzet „aranytartalékának”, a határon túli magyarságnak a lélekszámát? 

A magyar családpolitika nemcsak Magyarországra, hanem az egész Kárpát-medencére, a magyarlakta területekre is kiterjed. Azokat a kedvezményeket, amelyeket itthon a magyar állampolgároknak biztosítunk, igyekszünk kiterjeszteni a határon túl élő magyarokra is. A magyar családpolitika célja ugyanis a nemzet fennmaradása.