Tegnap, 6:13
Magyarország is kaphat az árvíz sújtotta országoknak szánt uniós támogatásból (videó)
Az évtized árvize miatt a fővárosban és országszerte intenzív védelmi munkálatok zajlanak. Az árhullám elleni védekezés fejleményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az árvízvédelmi munkát ellenőrzi Baján 2024. szeptember 23-án. Mellette Kámánné Bari Bernadett megválasztott polgármester és Zsigó Róbert, a térség fideszes országgyűlési képviselője
Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
Fotó: Benko Vivien Cher
Most Esztergomban fotóztak le egy hatalmas siklót
Hatalmas siklóra bukkant vasárnap az árvízi védekezés közben vasárnap délelőtt Nagymaroson Vitályos Eszter kormányszóvivő. A fotót meg is osztotta a közösségi oldalán, utóbb kiderült, a munkálatokat felügyelő egyméteres állat egy kockás sikló volt, amely, bár rendkívül rémisztően festett a védműveken napozva, valójában teljesen ártalmatlan.
Pár órával később Esztergom polgármestere, Hernádi Ádám is közzétett pár fotót az aznapi helyreállítási folyamatokról, és bár nem a sikló volt a történet középpontjában, a szemfülesek észre vehették, hogy Esztergomban is megjelent egy kockás sikló. Az alábbi képeken szemügyre veheti a jószágot.
A kockás sikló egyébként teljesen ártalmatlan, ha véletlenül belebotlik egybe, ne bántsa, csak sétáljon arrébb, mert náluk ilyenkor az a szokás, hogy a nyári fürdőzés után ősszel meleg, elzárt helyet keresnek maguknak, hogy aztán csak áprilisban kerüljenek elő újra.
Ekkor kaphatják vissza a budapestiek a rakpartot
A tervek szerint csütörtökre végeznek a budai és pesti rakpartok árvíz utáni takarításával – mondta a Budapesti Közművek FKF köztisztasági divízió főigazgatója az Infostartnak. Varga Csaba tájékoztatott arról is, hogy már folyik az árvízzel érintett területek megtisztítása.
Hozzáfűzte, a fő feladat a szilárd burkolatú úttest, a járdák, a lépcsők takarítása, mindezt tehergépjárművekkel és magas nyomású mosóberendezésekkel végzik annak függvényében, hogy a víz hogyan húzódik vissza.
Beszélt arról is, hogy a tervek szerint csütörtök reggel át fogják tudni adni a rakpartot a közlekedőknek, de erről a részleteket a Budapest Közút Zrt. fogja megosztani.
A munkatársaik 12 órás műszakokban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy éjjel-nappal dolgozni fognak a társaság emberei, hogy a rakpartot minél előbb használatba vehessék a fővárosiak.
Halpusztulás és szúnyoginvázió is lehet az árvíz következménye
A mostanihoz hasonló nagy árvizek a folyami élőlények környezett is befolyásolják, de hogy pontosan miként, arról Borza Pétert, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdezte a Magyar Nemzet.
A szakember szerint mivel az áradás a folyók életében természetes folyamat, ezért a bennük élők alkalmazkodtak hozzá. Egyes fajok még akár ki is használják az extrém körülményeket; az ártéren ívó halak, például a ponty szaporodási esélyét kifejezetten növelik a tavaszi áradások.
Borza Péter elmondta azt is, a mostani áradás az időzítés miatt mégis inkább negatív hatással jár, hiszen a halak nem tudják a szaporodásukhoz kihasználni, és az erős áramlatok miatt elpusztult, elsodródott gerincteleneknek sincs idejük visszatelepülni, ami „a télre készülő, aktívan táplálkozó halaknak nehézséget jelenthet”.
Az ár levonulása után jelentős üledék is fog maradni, ami beborítja a kavicsos part menti élőhelyeket, majd amikor mindezt elmossa a víz, „a hullámtéren visszamaradó pocsolyákban számítani lehet a szúnyogok felszaporodására”.
A horgászok sem örülhetnek igazán, mert ugyan ősszel jobb kapás lehet a télre készülő halak rosszabb természetes táplálékellátottsága miatt, a telelés idején ennek nagyobb arányú elhullás is lehet a következménye.
Az árhullám levonulása után civilként azzal tehetjük a legtöbbet, ha a hátrahagyott szemetet összeszedjük, javasolja még a szakember.
Európai Bizottság: Magyarország is kaphat az árvíz sújtotta országoknak szánt uniós támogatásból
Magyarország is kaphat az Európai Unió által az árvizek sújtotta tagállamok számára felajánlott segítségből - jelentette ki az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn.
A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján a szóvivő kérdésre válaszolva elmondta: bármely árvízkárt szenvedett tagállam kérhet EU-s támogatást, amennyiben elvégzi a szükséges kárfelméréseket és benyújtja az erről szóló adatokat a bizottsághoz. Hozzátette: a testület az adatok tükrében dönt a támogatás összegéről.
Azzal kapcsolatban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten öt országot említett, amelyek ilyen támogatást kapnak, s amelyek között Magyarország nem szerepelt, a szóvivő leszögezte: a szóban forgó nyilatkozat idején csupán ezen öt országból – Ausztriából, Csehországból, Romániából, Lengyelországból és Szlovákiából – érkeztek adatok a károkról.
Az EU-s támogatás természetesen minden érintett tagállamot megillet, Magyarországot is beleértve
– húzta alá a szóvivő.
Von der Leyen csütörtökön jelentette be, hogy Brüsszel - az uniós kohéziós alapokból - 10 milliárd euróval segíti az árvíz sújtotta országokat, hozzátéve, hogy az árvíz okozta károk helyreállítására az uniós eszközöket önrész befizetése nélkül lehet felhasználni.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal haladéktalanul elszállíttatja a csepeli illegális hulladékot
A Pest Vármegyei Kormányhivatal haladéktalanul elszállíttatja a csepeli illegális hulladékot - közölte a hivatal hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az írták, a Pest Vármegyei Kormányhivatal a jogszabályoknak megfelelő eljárást folytatott az ügyben, és a hulladékok illegális elhelyezéséért felelős kötelezett személyt már felszólította a kommunális, építési-bontási törmelékből, valamint bútorokból álló, tehát nem veszélyes hulladékok elszállítására.
A kialakult rendkívüli árvízi helyzetre tekintettel azonban azonnali intézkedés vált szükségessé - hangsúlyozzák.
A kormányhivatal, mint hulladékgazdálkodási hatóság, haladéktalanul gondoskodott az érintett hulladékok elszállításáról, amely hétfőn megkezdődött - áll a közleményben.
Az Allianz 1,5 millió eurót adományoz a közép-európai katasztrófaelhárítás támogatására
Az Allianz biztosítócsoport közép-európai régiója 1,5 millió eurót különített el, hogy segítse a Nemzetközi Vöröskereszt, más segítő szervezetek és további, a régiót kiszolgáló műszaki segélyszolgálatok tevékenységét az árvíz elleni küzdelemben - közölte az Allianz hétfőn az MTI-vel.
Elsőként az árvízben leginkább érintett országok: Ausztria, Lengyelország és Csehország szervezetei kapnak egyenként 300 ezer eurót.
Emellett a régióban dolgozó munkatársak adománygyűjtésbe kezdtek, az így felajánlott összeget a vállalat kiegészíti, és az érintett országokban az árvíz által károsult munkatársakat személyre szabott segélyezési intézkedésekkel is támogatja.
A közlemény idézte Nina Klingsport, az Allianz Közép-Európa régió vezérigazgatóját, aki elmondta: globális biztosítási szereplőként az Allianz kiveszi a részét az árvízvédelmi infrastruktúra fejlesztéséből és a korai előrejelző rendszerek bővítéséből, miután az egyre gyakoribb szélsőséges és tartós esőzések világszerte szervezett felkészülést igényelnek.
A közleményben arra is kitértek, hogy a Boris nevű ciklon által okozott szélsőséges esőzések, viharok és az ezek következtében kialakult árvíz Magyarországot is érintette. Eddig több mint 1700 bejelentés érkezett a ciklonhoz köthető esőzések és viharos szél okozta károk miatt. Az Allianz ügyfelei egyszerűen, néhány adat megadásával bejelenthetik kárukat az online kárbejelentő felületen.
Bacsó Gergely, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgatója a közleményben megjegyezte, az Allianz Hungária szintén csatlakozott a régiós kezdeményezésekhez, amelyek az árvízkárosultak megsegítését célozzák, és nemcsak kárrendezési folyamataik egyszerűsítésével, hanem kollégáikkal adománygyűjtés formájában és önkénteskedéssel is támogatják a kialakult helyzet mielőbbi megoldását.
Vízügy: az árvíz kedden elhagyja az országot
A Duna tetőzését keddre Mohácsnál várják a szakemberek és az árvíz ezt követően napközben elhagyja az országot - jelentette ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Hétfőn Bajánál tetőzik a Duna, de az árvízi helyzet harmadfokú készültség mellett ugyan komoly, de sehol nem kritikus
- közölte Siklós Gabriella.
A felsőbb szakaszokon látványosan húzódik vissza a Duna és a Lajta is apad - tette hozzá.
Mint elmondta: az alsóbb szakaszokon nem történt rendkívüli esemény, a szokásos módon nyári gátakkal tehermentesítik a területet, ahol pedig kellett, például Baján a Petőfi szigeten háromezer méter hosszan homokzsákokkal védekeznek. Továbbá például Bátán és Dunaszekcsőn kellett ideiglenes védműveket kiépíteni homokzsákokkal.
Ugyanakkor a vízügyes szakemberek továbbra is 24 órás figyelőszolgálatot látnak el a gátakon - fűzte hozzá.
Arról is szólt, hogy az ár levonulása után el kell bontani a homokzsákkal kiépített ideiglenes védműveket. Azokat a homokzsákokat, amelyeket nem ért a víz újra fel lehet használni, viszont azok, amelyek érintkezésbe kerültek a folyóval, hulladéknak számítanak.
Jól vizsgázott Szigetközben az árvízkapu
Idén Szigetköznél érezhetően jobb volt a helyzet, mint 2013-ban, hiszen nem volt olyan magas a Dunán érkező árhullám, mint akkor. A Lajtán érkező árvíz egy részét pedig szükségtározóba engedték ki, amiről Orbán Viktor döntött pár nappal ezelőtt.
Jól vizsgázott Gönyűn az árvízkapu, ami a Szigetköz biztonságát is garantálta az elmúlt napokban
– írta most Nagy István miniszter új Facebook-bejegyzésében.
A kapunak köszönhetően alacsonyabb volt Szigetköznél a vízszint.
A Caola Zrt. az egész országot képes ellátni fertőtlenítő- és tisztítószerekkel
A Caola Zrt. az egész országot képes ellátni fertőtlenítő- és tisztítószerekkel – közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben emlékeztettek arra, hogy tavaly szeptemberben nyitották meg új gyárukat a Fejér vármegyei Martonvásáron, amely kulcsszerepet játszik az ország védelmi képességeinek megerősítésében.
Az új üzem nem csak magas minőségű magyar kozmetikumok gyártására képes békeidőben, hanem arra is, hogy vészhelyzetek esetén, mint például az árvíz vagy akár a Covid-járvány, gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni
– tették hozzá.
Idézték Bándi Imre vezérigazgatót, aki kiemelte: gyáruk technológiai felszereltsége lehetővé teszi, hogy rövid időn belül nagy mennyiségű vegyszert állítsanak elő.
Az MTI érdeklődésére közölték, hogy naponta körülbelül 20 ezer liter fertőtlenítőszer gyártására képesek egy műszakban, ami másfél vagy akár két műszakban 30 ezer liter is lehet.
Az üzem por-, folyékony és gélalapú termékek előállítására képes.
Az árvíz utáni fertőtlenítéskor a lúgos kémhatású, nátrium-hipoklorid tartalmú, széles spektrumú habtisztító alkalmas lehet felmosásra, míg a felületfertőtlenítő koncentrátumok szintén kombinált hatással, akár vírusok és spórák ellen is védenek.
Rendőrség: időszakosan lezárják az 55-ös főút egy szakaszát
Az árvízi helyzet és az ezzel járó vadveszély miatt időszakosan lezárja a rendőrség az 55-ös főutat Pörböly és Baja között hétfőtől csütörtökig - közölte a rendőrség honlapján a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Ez azt jelenti, hogy hétfőn, kedden és szerdán 17:00 óra és másnap reggel 7 óra között az 55-ös főutat teljes szélességében lezárják.
Az arra közlekedők – a forgalom nagyságától függően – arra számíthatnak, hogy mind Pörböly, mind Baja irányából kizárólag rendőri felvezetéssel haladhatnak át a fenti időszakokban az érintett útszakaszon - tartalmazza a közlemény.
A keddi és a szerdai nap többi időszakaszában az autósok 60 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett fokozott óvatossággal közlekedhetnek az 55-ös főút Pörböly és Baja közti szakaszán - tették hozzá.
Továbbra is kérik mindenkitől, hogy az érintett területen a lezárás időszakán túl is különös figyelemmel közlekedjenek a fokozott vadveszély miatt, ugyanis az érintett terület melletti erdőkből az ár elől menekülő vadak gyakrabban bukkanhatnak fel az úton és annak közelében
- olvasható a közleményben.
Árvíz elől menekülő vadállatok lepték el a főutakat Bajánál
A dunai árhullám elől menekülő vadak a hét végén tömegével lepték el az 55-ös főutat a Pörböly és Baja közötti szakaszon – figyelmezteti a lakosságot a police.hu.
Szombaton és vasárnap az éjszakai és hajnali órákban az arrafelé közlekedők – a forgalom nagyságától függően – mind Pörböly, mind Baja irányából 20 km/órás sebességkorlátozás mellett kizárólag rendőri felvezetéssel haladhattak át az érintett útszakaszon, minden más időszakban pedig 60 km/órás sebességkorlátozás volt érvényben annak érdekében, hogy az emberek és az állatok egyaránt biztonságban legyenek.
A Bács-Kiskun vármegyei rendőrök szombaton éjjel sisakkamerájuk segítségével rögzítették, hogy riadt állatok – köztük őzek és szarvasok – menekülnek a gemenci erdőből.
A Facebookon közzétett videón látszik az is, hogy egy ijedt őz az egyik motoros rendőr felé lépdelve keres kiutat, majd a járműtől és a fényektől megrettenve átugrik a szalagkorláton.
A helyi rendőrség a posztban megjegyzi, hogy jelen helyzetben nemcsak az úton közlekedőkre, hanem a térség erdőségeiben élő vadakra is vigyáznak.
A rendőrség a police.hu-n figyelmeztetett, hogy az érintett területen az autósok a lezárás időszakán túl is nagy figyelemmel közlekedjenek a fokozott vadveszély miatt, ugyanis a helyi erdőkből és az ár elől menekülő vadak gyakrabban bukkanhatnak fel az úton és annak közelében.
Lengyelországban megkezdődött a helyreállítást támogató katonai akció
Megkezdődött hétfőn a lengyelországi árvíz okozta károk helyreállítását támogató, Feniks (Főnix) elnevezésű katonai művelet, amely a bejelentések szerint legalább az év végéig tart.
A művelet keretében a hadsereg a következő hónapokban egyebek között az utak és a hidak újjáépítésében, az áramellátás helyreállításában, a civil lakosság támogatásában segít – mondta el hétfőn Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes a TOK FM kereskedelmi rádiónak.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a múlt héten közölte: az akciót jelenleg az év végéig tervezik, de a hadsereg addig marad az árvíz sújtotta területeken, amíg erre szükség lesz.
Kosiniak-Kamysz vasárnapi közlése szerint az árvíz sújtotta térségbe már eddig több mint 26 ezer katonát vezényeltek ki.
Az utóbbi napokban az árvíz az ország délnyugati részében, az Alsó-sziléziai és a Sziléziai vajdaságban pusztított, múlt héten víz alá kerültek például a cseh határhoz közeli kisvárosok, Klodzko, Ladek-Zdrój és Glucholazy történelmi központjai is.
Látványos videón, ahogy a Duna elárasztja a pesti rakpartot
Szeptember 21-én szombaton késő éjjel, szeptember 22-én vasárnap kora hajnalban tetőzött Budapesten, melyet követően az árhullám elvonultával azonnal elkezdett csökkenni a víz szintje. Hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester egy látványos videót tett közzé közösségi oldalán, amelyen mindenki láthatja, hogyan is árasztotta el a Duna a pesti alsó rakpartot.
Még nem múlt el a veszély
Az apadás még nem jelenti a veszély teljes elmúltát – figyelmeztet a Hír TV, amely példaként említi a pilismaróti gát esetét, ahol az árhullám megbontotta a védmű fóliaborítását. A katasztrófavédők búvárszolgálata tizenhatórás órás megfeszített munkával hozták helyre a kárt.
„Péntek délután Pilismarótnál az árhullám megbontotta az ideiglenes védműnek a fóliaborítását. Ezt a vízügyi szakemberek észlelték s azonnal a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság búvárszolgálatát riasztottuk a helyszínre. Daruval hatalmas big-bageket, azaz hatalmas zsákokat kővel megrakva daruval emeltünk be, s tűzoltóbúvárok lemerültek, s igazították ezt a helyükre” – fogalmazott Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
Budapesten apad, Bajánál tetőzik a Duna
Budapesten a szombati tetőzéshez képest már több, mint 1 métert apadt a Duna, ám az árhullám hétfőn Bajánál tetőzik kevéssel 920 centiméter felett – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság hétfőn az MTI-t.
Ez azt jelenti, hogy amíg a Duna felső szakaszait az ütemes apadás jellemzi, addig az alsó szakaszon még nem pihenhetnek szakemberek, továbbra is a védekezésé a főszerep – tartalmazza a közlemény.
Mint írták: a Lajtán folyamatos az apadás, így a megnyitott szükségtározó leürülését követően – várhatóan a napokban – megszüntethetik a rendkívüli készültségi fokozatot és ezzel egyidejűleg megkezdődhet a helyreállítási feladatok felmérése.
Ugyanakkor – folytatták – intenzív apadás figyelhető meg a Duna teljes Budapest fölötti szakaszán. A figyelőszolgálatot ennek ellenére továbbra is 24 órában fenntartják a vízügy szakemberei, azonban az átvezényelt kollégák lassan visszatérhetnek saját szolgálati helyükre. A felső szakaszokon, mind az állami védvonalokon szolgálatot teljesítő átvezényelt kollégák, mind az önkormányzati védekezést segítő vízügyes műszaki irányítók, lassan befejezik a munkát a rájuk bízott védvonalakon és átadják a további feladatokat az adott területeken illetékes vízügyes szakembereknek, illetve az önkormányzatoknak – ismertették.
Ezeken a szakaszokon az árhullám levonultával, a vízzel nem érintkezett homokzsákok ürítése és elszállítása is megkezdődhetett már. A szennyeződött, vízzel átitatott homokzsákok bontása azonban csak a II. fokú készültség megszűnése után lehetséges – fűzték hozzá.
Vasárnap Pakson 806 centiméteren tetőzött a Duna, az árhullám jelenleg Bajánál tart, III. fokú készültség mellett. A térségben a hullámtéri nyári gátak szintjét meghaladta az árhullám, ezért az árvízvédelmi töltésen belül elhelyezkedő üdülőterületek, szántók, erdők víz alá kerültek. Az elöntött területek kiürítése időben megtörtént – írták.
Homokzsákürítő önkéntesekre a bontási munkálatok során is szükség lehet, a segítség aktuális módjairól az önkormányzatok tudnak felvilágosítást adni – olvasható a főigazgatóság közleményében.
Az EU több mint egymilliárd eurót hagyott jóvá az árvízkárok enyhítésére több uniós országbanAz Európai Unió Tanácsa hétfőn több mint egymilliárd euró pénzügyi hozzájárulást hagyott jóvá Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Görögország és Franciaország számára a tavalyi pusztító árvizek utáni helyreállítás költségeihez. A tanács brüsszeli közleménye szerint az összeget az uniós szolidaritási alapból (EUSZA) fizetik ki, több mint 231,7 millió eurót előlegben. Az összegből 378,8 millió euró hozzájárulást kap Olaszország az Emilia-Romagna régióban 2023 májusában, valamint további 67,8 millió eurót a Toszkánában tavaly októberben és novemberben pusztító árvizek utáni helyreállításhoz.  Fotó: Alessandro Bremec / Forrás: NurPhoto / AFP További 428,8 millió euró jut Szlovéniának, 5,2 millió euró pedig Ausztriának a tavaly augusztusi árvizek okozta károk enyhítéséhez. Görögországnak a tanács 101,5 millió euró támogatást hagyott jóvá a tavaly szeptemberi áradások helyreállítására, Franciaország pedig 46,7 millió euróhoz jut az Hauts-de-France régióban tavaly novemberben pusztító árvíz okozta károk helyreállításához. A szolidaritási alap 2002-es létrehozása óta az Európai Unió több mint 8,6 milliárd eurót mozgósított 130 katasztrófa, köztük 110 természeti katasztrófa és 20 egészségügyi vészhelyzet okozta kár kezelésére 24 tagállamban, valamint segítette az unión kívüli Egyesült Királyságot, Albániát, Montenegrót, Szerbiát és Törökországot. |
Megkezdte az áramszolgáltatás újraindítását az árvíz sújtotta területeken az E.ON
Megkezdte az árvíz miatt kikapcsolt ügyfeleknél az áramszolgáltatás visszaállítását az E.ON Hungária csoport – közölték hétfőn az MTI-vel.
A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatának üzemeltetésért felelős vállalatnak több mint 220 helyen kellett biztonsági okokból kikacsolnia az áramszolgáltatást, ami több mint 2200 ügyfelet érintett. Az árvíz által veszélyeztetett települések szinte mindegyikén be kellett avatkozniuk, egyebek mellett Esztergomban, Kisorosziban, Nagymaroson, Pilismaróton, Szentendrén, Budakalászon és Budapest több kerületében is.
Az energiacég szakemberei folyamatosan figyelik a Duna apadását, és ha a vízállás lehetővé teszi az elektromos berendezések biztonságos beindítását, azonnal visszaállítják az áramszolgáltatást. A visszakapcsolás a legtöbb esetben automatikusan történik.
Az E.ON ugyanakkor arra kéri az érintett ügyfeleket, ellenőrizzék ingatlanjainkban, hogy az árvíz miatt víz alá került-e a villanyórájuk, vagy más elektronikai berendezések, például konnektorok, csatlakozók. Ha az óra vagy az ingatlan belső áramhálózata elázott, akkor az ügyfélnek először regisztrált villanyszerelőt kell hívnia, aki ellenőrzi a mérőórát, illetve azt is, hogy biztonságosan visszaállítható-e a szolgáltatás. Ezután az ügyfélnek kell kérnie a visszakapcsolást az E.ON ügyfélszolgálatától, amit a legegyszerűbben telefonon tehet meg.
A visszakapcsolás egyeztetett időpontjában az ingatlanban kell tartózkodnia az ügyfélnek, mert csak így állítható vissza az áramszolgáltatás
– hívták fel a figyelmet.
Az érintettek számára a visszakapcsolás menetéről részletes tájékoztatás érhető el az E.ON weboldalán.
Az E.ON Hungária csoport megerősített létszámmal dolgozik az árvízhelyzet kezelésén és mindent megtesz annak érdekében, hogy az árhullám levonulását követően mindenhol a lehető legrövidebb időn belül visszakapcsolja az áramszolgáltatást – írták a közleményben.
Megmenekültek a Budapestre tartó óriási luxushajó utasai, a hajó viszont még egy helyben vesztegelTöbbnapos vízi börtön után a svájci Thurgau Prestige luxushajó utasai végre szárazföldre léphettek. A Thurgau Travel utazási iroda szervezője szerint a hatóságok különleges engedélyének köszönhetően biztonságosan elhagyhatták a Thurgau Prestige-t egy másik bécsi mólónál. Daniel Pauli-Kaufmann, a Thurgau Travel vezérigazgatója elmondta: „Mindenképpen visszatérítjük az utazás árát, mert az utazás nem a tervek szerint történt” – írja a Világgazdaság. A 140 embert végül múlt kedden, négy nap után menekítették ki.  Forrás: MarineTraffic A dunai luxusút résztvevői szerencsére nem nélkülöztek a hajón: előadásokkal, bingóval, tombolával, kártyázással és testmozgással töltötték a napokat. A beszámolók szerint a hajónak volt elég élelme mind az utasok, mind a személyzet számára – írja a Travelnews. Habár az utasokat közel egy hete már leszállították a fedélzetről, a Thurgau Prestige még mindig ugyanott áll, ahol a vendégek elhagyták. Az áradás miatt nem tudja elhagyni azt a mólót, ahol az utasokat leszállították. A MarineTraffic oldala szerint – amely a folyami hajók útját követi nyomon – még mindig Bécs egyik külkerületében, Heiligenstadtban áll egy helyben. Az oldal szerint így elképzelhető, hogy amíg nem szabadulnak fel a fővárosi kikötők, addig a Thurgau Prestige egy métert sem fog megtenni a Dunán. Az oldal szerint a hajónak múlt hétfőn, azaz szeptember 16-án kellett volna megérkeznie Budapestre. |
Baján tartott árvízvédelmi ellenőrzést Orbán Viktor
Bajánál tetőzik a dunai árhullám, ezért hétfőn ott folytatta védelmi ellenőrzési körútját Orbán Viktor miniszterelnök, Zsigó Róberttel, a térség országgyűlési képviselőjével és Kámánné Bari Bernadett megválasztott polgármesterrel közösen – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A kormányfő meghallgatta a vízügyi szakemberek jelentését, e szerint a Petőfi-szigeten 2800 méter hosszan kell védekezni. A védvonal egy részét a 2013-as árvíz után nem bontották el, így most kevesebb mint a felét kellett megépíteni. Tűzoltók, önkormányzati dolgozók és sok önkéntes munkájának köszönhetően péntek estére megépült a hiányzó töltésszakasz, és az egész védmű fóliázása és homokzsákokkal való megerősítése is megtörtént.
A sziget különböző pontjain elhelyezték a további védekezéshez szükséges homokzsákokat, a munkagépek is a szigeten vannak, és készenlétben áll 130 tűzoltó is. Folyamatos figyelőszolgálat 24 órában ellenőrzi a védművet. Készen állunk a következő órák védekezésére
– állapította meg a helyszíni ellenőrzésen Orbán Viktor.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A miniszterelnök megállapodott az új polgármesterrel, hogy másfajta ideiglenes védművek helyett a jövőben mobilgátak védik Baja városát az árvizektől – közölte Havasi Bertalan.
Látványos videón a budapesti árvíz a magasból
Magyarország Kormánya érdekes videót tett közzé a közösségi oldalán.
Már apad a Duna, a rakpartok még mindig víz alatt vannak. Lenyűgöző felvételek az elárasztott utakról, a Parlamentről, a Margitszigetről és a Lánchídról
– olvasható a videó leírásában.
Egyre több vármegyében vannak útlezárások az árvíz miatt
Az M6-os autópályán, a Pécs felé vezető oldalon két személyautó karambolozott – írta az Útinform.
A 91-es kilométernél, Dunaföldvár térségében a külső sávot lezárták. Lassulásra, kisebb torlódásra érdemes készülni – figyelmeztettek az oldalon.
Az oldal összesítőjében közölték, a Duna áradása, illetve a védekezési munkák miatt továbbra is egyre több helyen kell forgalomkorlátozásokra készülni. Emellett az árvízvédelmi területeken élénk a vadmozgás, így a közutakon közlekedők fokozott figyelemmel és óvatossággal közlekedjenek – figyelmeztették a közlekedőket az oldalon.
A részletekről a Magyar Nemzet cikkében olvashat.
OVF-szóvivő: azokat a homokzsákokat, amelyeket nem ért el a víz, lehet bontani, a többit nem
Azokat a homokzsákokat, amelyeket nem ért el a víz, lehet bontani, a többit még nem - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.
Siklós Gabriella felhívta a figyelmet, hogy azokat a homokzsákokat, amelyek akár csak víz közelében voltak, nem szabad elmozdítani.
A szóvivő közölte, hogy
a „2013-asnál kisebb, de nagyon nagy árvíz” lassan Bajára ér.
Siklós Gabriella elmondta, hogy a Duna déli szakaszán a víz nem érte el az állami töltésvonalak tetejét, azokon a településeken kellett ideiglenes védműveket építeni, ahol épületek vannak a hullámtérben.
Hangsúlyozta,
az árvíz 50 centiméterrel alacsonyabban tetőzött, mint a 2013-as, de még mindig figyelni kell a teljes magyarországi szakaszt, hiszen buzgárok, fakadó vizek, csurgások és szivárgások bárhol előfordulhatnak.
Hozzátette:
a dunai árhullám levonulása lassú lesz.
Egy átlagos nagyságú árhullám 8-9 nap alatt elhagyja Magyarországot, a mostani áradás viszont már 11. napja tart - tette hozzá.
Siklós Gabriella nyomatékosan kérte, hogy senki ne menjen az átázott töltésekre, mert az szivárgást idézhet elő.
A szóvivő az M1 aktuális csatornán azt mondta, hogy Baján, ahol most 919 centiméteres a vízállás, 923 centiméter körül várják a tetőzést. Holnap Mohácsnál tetőzik a víz, majd az árhullám elhagyja az országot.
Vasárnap már apadt a Duna Budapestnél
Vasárnap már apadt a Duna Budapestnél. A legmagasabb szintet, 830 centimétert szombaton érte el – közölte közösségi odalán Vitályos Eszter kormányszóvivő.
Így hat a folyami élőlények életére az árvíz
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogyan hat a folyami élőlények életére az árvíz.
– Az áradás a folyók életének természetes része, így a folyami élőlények alkalmazkodtak hozzá. Egyesek csak elviselik a számukra kellemetlen körülményeket, mások viszont ki is használják a maguk javára. A tavaszi áradások a mederben ívó halak – például a márna – szaporodási sikerét rontják, az ártéren ívókét – például ponty – növelik. Több év távlatában viszont kiegyenlítődnek az esélyek – magyarázta Borza Péter, hogyan hat a folyami élőlények életére az árvíz.
Fotó: Jánossy Gergely / Forrás: MTI
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa elmondta, a mobilis élőlények az áradások során kihúzódnak az elöntött területekre, vagy felúsznak a visszaduzzasztott patakokon, mellékfolyókon. A kevésbé mobilisak – mint amilyenek a gerinctelenek – viszont elsodródhatnak, elpusztulhatnak az erős áramlatok hatására. Ezután viszont a védettebb részekről újra be tudják népesíteni az élőhelyeket. – A mostani áradás különlegessége az időzítése, ugyanis a tavaszi-kora nyári áradások a jellemzőek. A halak ezeket tudják kihasználni a szaporodásukhoz, és a gerincteleneknek is ez ad időt a visszatelepülésre a nyári szaporodási időszakuk során. A mostani áradást nem tudják kihasználni a halak, és a fő táplálékukat adó gerinctelenek állománya lecsökkenhet, amit majd csak jövőre tudnak érdemben kompenzálni.
Ez a télre készülő, aktívan táplálkozó halaknak nehézséget jelenthet
– latolgatta a mostani árvíz következményeit.
Ami az úgynevezett invazív fajokat illeti, a szakértő szerint elsősorban az invazív ártéri növényfajok magjainak terjedését segítheti az áradás. – Halak esetében a halastavakban tenyésztett fajok kiszabadulását, természetbe jutását okozhatják árvizek. A gerinctelenek esetében a folyásirányban lefelé terjedést gyorsíthatja fel az elsodródás révén – sorolta a lehetőségeket.
Ez történt vasárnap:
