2024.09.10. 07:47
Közös látogatást tesz Kijevben a brit és az amerikai külügyminiszter
930. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Antony Blinken amerikai és David Lammy brit külügyminiszter
Forrás: POOL / AFP
Fotó: Mark Schiefelbein
Kijev nem zárja ki a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Iránnal
Az ukrán külügyminisztérium minden lehetőséget fontolóra vesz válaszul arra, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak, beleértve a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is - jelentette ki Heorhij Tihij külügyi szóvivő keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
A tisztségviselő ezt arra a kérdésre válaszolva mondta, amelyben egy újságíró az ukrán külügyminisztérium előző napi kijelentésének tisztázását kérte. Hétfőn a kijevi minisztériumba kérették Irán ukrajnai ügyvivőjét, hogy figyelmeztessék Teheránt: „pusztító és helyrehozhatatlan következményekkel jár” a kétoldalú kapcsolatokra nézve, ha beigazolódnak azok a jelentések, amelyek szerint Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat adott át Oroszországnak.
Most nem részletezem, mit is értünk pontosan pusztító következmények alatt, hogy ne gyengítsük a diplomáciai pozíciónkat. Azt azonban elmondhatom, hogy minden lehetőség terítéken van
- fogalmazott Tihij hozzátéve: ezek között van a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is. Ismételten leszögezte, hogy ha megtörtént a ballisztikus rakéták átadása, és rögzítik használatuk tényét, akkor annak következményei lesznek.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna biztonságáról, az ukrán-iráni kapcsolatokról vagy az orosz-iráni kapcsolatokról van szó.
Valójában ezeknek az iráni lépéseknek a kontextusa sokkal tágabb, az Irán és Oroszország közötti katonai-technikai együttműködés elmélyülése pedig közvetlen biztonsági fenyegetést jelent Európa és a Közel-Kelet egész térségére. Felhívjuk ezért partnereinket, a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a nyomást a hivatalos Teheránra, Moszkvára a nemzetközi béke és a biztonság megőrzése érdekében
– mondta Tihij Hozzátette, hogy az ukrán fél „nagy figyelemmel” követi az események alakulását, és aszerint teszi meg a következő lépéseket.
Irán hamis propagandának nevezte az Oroszországnak történt rakétaszállításról szóló híreket
Irán kedden újfent tagadta, és "csúf propagandának" nevezte azokat a híreket, amelyek szerint ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak.
A teheráni külügyminisztérium közleménye szerint az iráni fegyverek szállításáról szóló "hamis és félrevezető" jelentések célja, hogy eltereljék a figyelmet az Egyesült Államok és szövetségesei által "a gázai népirtáshoz nyújtott illegális fegyvertámogatásokról".
„Egyes nyugati országok az emberi jogok védelmezőinek mutatják magukat, és támogatják a nemzetközi egyezmények és szerződések végrehajtását, miközben mindenféle fegyvereket küldenek a cionista rezsim (Izrael) háborús bűneinek támogatására” – fogalmazott az X-en Nászir Kanáni, a tárca szóvivője.
Teherán már korábban is tagadta, hogy ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak. Az IRNA iráni hírügynökség hétfői jelentése szerint az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik parancsnoka a pszichológiai hadviselés egyik eszközének nevezte ezeket a híreket, és kijelentette, hogy Irán egyetlen rakétát sem adott Oroszországnak, és nem támogatja az ukrán-orosz konfliktusban részt vevő egyik felet sem.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden közölte, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen, miközben az iráni rakéták Európa biztonságát is veszélyeztetik. Kijelentette egyúttal, hogy az amerikai kormány hamarosan új szankciókat jelent be Irán ellen, és szövetségeseitől is hasonló lépéseket vár. Az első ilyen szankciót a brit, a német és a francia kormány már kedden bejelentette: a három ország azonnali hatállyal törli az Iránnal fennálló kétoldalú légügyi megállapodásait, és külön szankciókat dolgoz ki az iráni nemzeti légitársaság, az Iran Air ellen.
Kelemen Hunor: törvényi alapra van szükség a Románia légterébe belépő orosz drónok ügyében
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint törvényi alapra van szükség a Románia légterébe belépő orosz drónok ügyében, és Ukrajnával is egyeztetni kell a kérdésben – mondta kedden a News.ro beszámolója szerint a politikus.
Az RMDSZ államfőjelöltje a Digi24 hírtelevízió meghívottjaként úgy nyilatkozott, a jogi szabályozást a kormánynak és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) kell kezdeményeznie, mert nekik vannak meg a kellő információik ehhez. „Azt, hogy miért nem történt meg eddig, tőlük kell megkérdezni, de szükség van erre” – idézte Kelemen Hunor televízióban elhangzott nyilatkozatát a News.ro.
Rámutatott: az elmúlt hétvégén nem először észleltek orosz drónt az ország légterében. A Fekete-tenger térsége jó ideje konfliktusövezet, ennek ellenére az illetékesek nem módosították az idevágó törvénykezést, pedig szerinte ez pár nap alatt végrehajtható. Az RMDSZ elnöke szerint azt is elemezni kell, valóban provokációról van-e szó – ahogy Marcel Ciolacu kormányfő mondta -, és ez esetben tudni kell, hogy a román fél reagáljon rá vagy sem.
Aláhúzta: az államfőnek, kormányfőnek és a védelmi tárca vezetőjének a legfőbb feladata az emberek biztonságának szavatolása, és az államfőnek a hadsereg főparancsnokaként meg kell legyen a lehetősége, a szándéka és a képessége, hogy szavatolja az ország polgárainak biztonságát. „Ha le kell lőni a drónt, akkor a szakemberek gyors elemzése után ki kell adni a parancsot, hogy lőjék le” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Úgy vélte, a román illetékeseknek Ukrajnával is egyeztetni kellene a kérdésben, mivel ez mindkét országnak érdeke. Aláhúzta: az általa vázolt megoldást rég meg kellett volna hozni, de nincs tudomása ilyen kezdeményezésről.
Az elmúlt hétvégén Románia légterében észlelt orosz drón és a Tulcea megyében megtalált drónmaradványok ügye politikai hullámokat vert. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kedden felszólította Angel Tilvar védelmi minisztert, hogy október 8-án a parlamentben adjon magyarázatot arra, milyen konkrét lépéseket tesz Románia légtere védelmében.
A szaktárca illetékesei hétfőn orosz drón maradványaira bukkantak a Tulcea megyei Periprava település térségében, az ukrán határ közelében. Itt vasárnap becsapódási zónát azonosítottak, miután előző éjjel az orosz hadsereg Duna menti ukrán célpontokat támadott. Továbbá közölték: Caraorman település térségében is azonosítottak egy lehetséges becsapódási zónát, azt a területet is átvizsgálják.
A védelmi tárca ezt megelőző nap tudatta: vasárnapra virradóra orosz drónt észleltek Románia légterében, és hajnalban közel négy órán keresztül két román F-16-os vadászgép ellenőrizte és felügyelte a légteret.
Három évtized legnagyobb orosz hadgyakorlatának kezdetét jelentette be Vlagyimir Putyin
Moszkva, 2024. szeptember 10., kedd (MTI) - A most kezdődő Okean-2024 lesz Oroszország számára az elmúlt harminc év legnagyobb flottagyakorlata - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a manőverek keddi megnyitóján.
Ma kezdődik a gyakorlat aktív szakasza, amelynek során a legösszetettebb, a harcihoz a lehető legközelebb álló feladatokat fognak elvégezni. (...) Az elmúlt három évtized folyamán először tartunk tengeren ilyen nagyszabású gyakorlatot
- mondta az államfő.
Közölte: a manővereken a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadihajói és repülőgépei is részt vesznek, megfigyelőként pedig 15 állam képviselőit hívták meg rájuk. Hangsúlyozta a "baráti országokkal" folyó katonai együttműködés erősítésének fontosságát a növekvő geopolitikai feszültségek közepette.
Az orosz elnök azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy mindenáron igyekszik fenntartani globális katonai és politikai dominanciáját, és ennek érdekében Ukrajnát felhasználva stratégiai vereséget szeretne okozni Oroszországnak.
„Az állítólagos orosz fenyegetés elhárításának és a Kínai Népköztársaság feltartóztatásának ürügyén az USA és szatellitái növelik katonai jelenlétüket Oroszország nyugati határainak közelében, valamint az Északi-sarkvidéken és az ázsiai-csendes-óceáni térségben” - hangoztatta.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat terveznek telepíteni egyebek között a Csendes-óceán nyugati részén lévő szigetekre, valamint az ázsiai-csendes-óceáni térség több országába. Ennek célja szerinte a biztonsági architektúra és a térségben fennálló erőegyensúly megbontása. Azzal vádolta Washingtont, hogy fegyverkezési versenyt provokál, fittyet hányva szövetségesei biztonságára.
Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak készen kell állnia a helyzet bármilyen alakulására, és fegyveres erőinek megbízhatóan kell védeniük a szuverenitást és a nemzeti érdekeket. Méltatta a "különleges hadműveletben" részt vevő orosz haditengerészek teljesítményét. Kilátásba helyezte a haditengerészet megerősítését, beleértve annak stratégiai nukleáris komponensét is.
Az Okean-2024 kódnevű, egy hétig tartó, előre beütemezett hadászati parancsnoki és vezérkari gyakorlatot egyszerre tartják a Csendes-óceán és a Jeges-tenger, a Földközi-tenger, a Kaszpi-tenger és a Balti-tenger vizein. A manőverekben több mint 400 hadihajó, tengeralattjáró és támogatóhajó, több mint 120 repülőgép és helikopter, továbbá mintegy hétezer egységnyi fegyverzet és hadfelszerelés vesz részt. A gyakorlatba összesen több mint 90 ezer főnyi személyi állományt vontak be.
Szergej Sojgu: Kijev elutasította, hogy a felek tartózkodjanak az energetikai létesítmények elleni csapásoktól
Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a török javaslatot, hogy a szemben álló felek tartózkodjanak az energetikai létesítményekre irányuló csapásoktól, ám Ukrajna végül nem ment bele egy ilyen megállapodásba - jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára kedden a Rosszija 24 hírtelevízió műsorában.
Sojgu szerint az erről való egyezkedés még a kurszki régióba történt ukrán betörés előtt folyt.
Törökország felajánlotta nekünk... hogy ne mérjünk csapásokat energetikai létesítményekre, ne mérjünk csapásokat nukleáris létesítményekre, és ne mérjünk csapásokat a kereskedelmi polgári flottára a Fekete-tengeren. Az elnökünk így döntött és azt mondta: +Igen, hadd döntsünk így +. És nagy meglepetés volt számunkra, amikor egy idő után azt mondták (az ukrán hatóságok): +Nem, nem, nem, mi nem megyünk bele ebbe a megállapodásba +
- mondta a volt orosz védelmi miniszter.
Augusztusban a The Washington Post amerikai napilap azt írta, hogy a kurszki ukrán behatolást megelőzően Moszkva és Kijev, katari közvetítéssel azt tervezte, hogy „titkos” tárgyalásokat folytat a konfliktus befejezéséről, és megállapodik arról, hogy két hónapig nem támadja egymás energetikai létesítményeit. A lap szerint Oroszország az ukrán támadás miatt döntött a folyamat leállításáról. Az orosz külügyminisztérium azt közölte akkor, hogy a felek között nem folynak tárgyalások.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy Oroszország továbbra is kész lenne-e tartózkodni az energetikai létesítmények elleni csapásoktól, így válaszolt:
„Nem volt semmilyen konkrét megállapodás, ez az első dolog. Nehéz most elképzelni, hogy a Kurszk megyében kialakult helyzet tükrében bármilyen megállapodás létrejöhet. De mindezzel együtt számunkra(…) az a legfontosabb, hogy elérjük a céljainkat.”
Sojgu a Rosszija 24-nek nyilatkozva szintén azt mondta hogy mindaddig semmilyen tárgyalás nem lesz Ukrajnával, amíg csapatait "ki nem dobják" a kurszki régióból.
„Van itt egy nagyon-nagyon lényeges momentum - ez pedig Kurszk. Mi terroristákkal - ők (az ukrán hatóságok) pontosan ennek számítanak - semmilyen tárgyalásokat nem folytattunk, nem folytatunk, és nem fogunk folytatni, mert az a törekvés, hogy nukleáris terrorcselekményt kövessenek el a kurszki atomerőművel szemben, úgy mondanám, nem más, mint a terrorizmus felső foka” - nyilatkozott.
„Vagyis megvolt bennük a kívánság és a törekvés, hogy eljussanak oda, és elfoglalják a kurszki atomerőművet. Szerencsére ez nem sikerült” - tette hozzá.
Sojgu szerint a kurszki támadással az ukrán fél célja az volt, hogy az orosz fél erőket csoportosítson át a gyakorlatilag ezer kilométeres frontvonalról, ám az orosz fél fokozódó ütemben folytatja a támadást a Donyec-medencében, és naponta átlagosan 28 négyzetkilométert „szabadít fel”, az ukrán hadsereg pedig mintegy kétezer embert veszít halottakban és sebesültekben. A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz fél augusztus eleje óta ezer kilométernyi területet vont az ellenőrzése alá.
Sojgu méltatta a kínai és a brazil rendezési kezdeményezést, ugyanakkor leszögezte: Oroszország számára ebben az ügyben az a megállapodás a legfontosabb, amelyet 2022 áprilisában, az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon parafáltak. Elmondta, hogy orosz részről dokumentáltak minden olyan katonai csapást, amelyet az ukrán hadsereg 2014 óta polgári célpontokra mért.
Azonosították a kijevi gyermekkórház elleni csapásra parancsot adó orosz tisztet
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a főügyészséggel közösen azonosította azt a személyt, aki parancsot adott a kijevi Ohmatdit gyermekkórház elleni, július 8-án végrehajtott orosz támadásra: Szergej Kobilas, az orosz fegyveres erők altábornagya volt az - közölte kedden a két állami szerv hivatalos honlapján.
A sajtóközlemények szerint a vizsgálat megállapította, hogy Kobilas utasítására július 8-án 9 óra 15 perckor egy orosz Tu-95MSZ stratégiai bombázó gép egy H-101-es rakétát lőtt ki a gyermekkórházra. Megállapítást nyert, hogy az ellenséges gép az oroszországi Olenyegorszk város közelében lévő repülőtérről szállt fel, és a rakétát az ukrán határtól csaknem 600 kilométerre, az oroszországi Szaratov megye felett lőtte ki.
A H-101-es rakéta Ukrajna légterébe Csernyihiv térségében jutott be, majd manőverezni kezdett, és folyamatosan változtatva repülési útvonalát négy régió területén repült keresztül. A titkosszolgálat szerint ez azt jelzi, a rakétát úgy programozták, hogy a lehető legnagyobb mértékben megkerülje az ukrán légvédelmet, majd eltaláljon egy egészségügyi intézményt. A rakétaroncsok vizsgálata nyomán kiderült, hogy az orosz Raduga tervezőirodában gyártották 2024 második negyedévében.
Az 59 éves, odesszai születésű Szergej Kobilas altábornagy az ukrán kórház elleni támadás idején az orosz légierő nagy hatótávolságú repülési parancsnokaként szolgált, július 24-én előléptették, és az orosz légierő parancsnokává nevezték ki. A főügyészség közölte, hogy távollétében hivatalosan meggyanúsították háborús bűntettek elkövetésével.
Az elmúlt napban az ukrán energiaügyi minisztérium közlése szerint Ukrajna nyolc megyéjében ért orosz támadás polgári energetikai létesítményeket - hozta nyilvánosságra kedden az ukrán energiaügyi minisztérium. A támadások a nyugati régiók kivételével kiterjedtek az ország keleti, déli, északi és középső részére, Dnyipropetrovszk, Donyeck, Mikolajiv, Poltava, Szumi, Harkiv, Herszon és Csernyihiv megyékre.
Denisz Smihal miniszterelnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán Enerhoatom vállalat által üzemeltetett nukleáris létesítmények megfelelő belső védelemmel rendelkeznek, és a katonai légvédelem is lefedi őket. Többet erről nem árult el, hivatkozva arra, hogy az atomlétesítmények biztonsága bizalmas információ.
A déli Herszon megyében a helyi kormányzói hivatal közlése szerint az orosz erők egy drónról robbanóanyagot dobtak egy autó tetejére a megyeszékhely peremvidékén. A támadásban egy 55 éves férfi sérült meg.
Ihor Taburec, az ország középső részében lévő Cserkaszi megye kormányzója a Telegramon arról tájékozatott, hogy orosz dróntámadások következtében két ember sérült meg a régióban. Anyagi károk is keletkeztek, egyebek mellett Umany térségében megrongálódott egy energetikai létesítmény.
Vadim Filaskin, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy három ember meghalt, és legalább öten megsebesültek a régió elleni orosz támadások következtében az elmúlt 24 órában.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy keddre virradó éjjel az orosz hadsereg két rakétával és 46 iráni gyártású Sahíd csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát. A légvédelem 38 ellenséges drónt lőttek le, háromnak nyoma veszett, kettő Luhanszk megye orosz megszállás alatti részébe repült, egy pedig visszafordult Oroszország felé.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége megközelítette a 628 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz harckocsit, ötven tüzérségi rendszert és 36 drónt.
Finn elnök: Vlagyimir Putyin nem nyerheti meg a háborút
Nem szabad megengedni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyerje az ukrajnai háborút, a békének győznie kell – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök kedden Varsóban, a lengyel nagykövetek éves értekezletén.
A finn elnök tiszteletbeli vendégként vett részt a kedden megkezdődött, szeptember 19-ig tartó diplomáciai rendezvényen.
Az értekezlet hivatalos megnyitóján mondott beszédében Alexander Stubb aláhúzta: manapság növekszik a Balti-tengeri térség geopolitikai jelentősége, a régió érzékeli az ukrajnai háborúnak és Oroszország destabilizációs cselekedeteinek következményeit.
Megengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában Vlagyimir Putyin megnyerje a háborút. „A békének győznie kell” - tette hozzá.
Utalva Finnország tavalyi és Svédország idei NATO-csatlakozására, Stubb leszögezte: a két állam inkább szavatolója, mintsem haszonélvezője a térségbeli biztonságnak, a többi között a légtérellenőrzést végző számos vadászgép révén.
Úgy ítélte meg: a jövőben növekedni fog az orosz hátterű európai szabotázsakciók száma, valamint az Oroszország által támogatott migrációs nyomás is. A szövetségeseknek összehangolt módon kell cselekedniük védelmük érdekében, és támogatniuk kell az agresszióval szembesülő Ukrajnát – hangsúlyozta a finn elnök.
A megnyitón szintén felszólaló Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter úgy látta: a Balti-tenger térsége kulcsfontosságú pillanatban találja magát a biztonság szempontjából. Kifejtette: egyrészt a finn és a svéd NATO-csatlakozás nyomán a Balti-tenger „szinte az Európai Unió és a NATO belső tengerévé vált”, másrészt viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy Moszkva számára a Baltikum milyen gazdasági és katonai jelentőséggel bír.
Oroszország próbálkozik a térségbeli helyzet destabilizálásával, a NATO-nak erre egységesen kell reagálnia, a szövetség kész az ilyen lépésekre – állapította meg Sikorski.
Stubb kedden délután Varsóban Andrzej Duda elnökkel is találkozott. A közös sajtókonferencián a finn elnök mindkét ország történelmi tapasztalatára is hivatkozva „a térség első számú fenyegetésének” nevezte Oroszországot.
Andrzej Duda kiemelte a két országnak a NATO-n belül folytatott közös politikáját. Elmondta azt is: tiszteletbeli vendégként meghívta finn partnerét a Három Tenger Kezdeményezés jövő áprilisban Varsóban rendezendő államfői találkozójára.
Közös látogatást tesz Kijevben a brit és az amerikai külügyminiszter
Közösen látogat Kijevbe a héten David Lammy brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Blinken kedden tárgyalt Londonban Lammyval, és az utazás hírét a brit külügyi tárca vezetője jelentette be a találkozó utáni közös sajtóértekezletükön.
David Lammy szerint kettejük kijevi látogatása is demonstrálja, hogy London és Washington milyen elkötelezetten támogatja Ukrajnát.
Antony Blinken a londoni külügyminisztériumban tartott tájékoztatón elmondta: Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen.
Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz kezelőszemélyzetet Iránban képezték ki e rakétarendszerek használatára.
Négy donyecki település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Krasznohorivka, Hrihorivka, Halicinivka és Vodjane települést - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A keddi hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben 14-ben, Kurszk megyében pedig hatban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A "különleges hadművelet" övezetében a moszkvai összegzés szerint közel 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 380.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy amerikai M270-es MLRS sorozatvetőt, egy drónösszeszerelő műhelyt, nyolc tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, hat páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, hét francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, valamint 175 drónt, közülük 154-et a "különleges hadművelet" övezetén kívül.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 13 páncélozott harcjárművet veszítettek. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 11 800 embert, 93 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 74 páncélozott személyszállító járművet, 635 páncélozott harcjárművet, 382 gépkocsit, 89 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.
Az ukrán kormányfő szerint jelenleg építő jellegű a párbeszéd Kijev és Budapest között
Jelenleg "építő jellegű", gyakorlatias párbeszédet folytat Ukrajna Magyarországgal az európai integráció kérdésében - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.
Emlékeztetett arra, hogy ebben a félévben Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, 2025-ben pedig Lengyelországon és Dánián lesz a sor.
Ma nem látok globális fenyegetést európai integrációs utunkon
– hangoztatta az ukrán miniszterelnök.
Méltatta egyúttal, hogy megnyílt az első ukrán iskola Magyarországon.
„Nem tárgyalunk terroristákkal”
Szergej Sojgu, a volt védelmi miniszter a Rosszija 24 tévécsatornának adott interjúban úgy fogalmazott, hogy Kurszk egy nagyon fontos pontnak tekinthető – adta hírül a Magyar Nemzet.
Nem folytattunk tárgyalásokat terroristákkal, nem folytatunk és nem is fogunk folytatni
– mondta.
Az orosz politikus kiemelte, hogy a kurszki atomerőmű elfoglalására tett ukrán kísérlet „nem más, mint a terrorizmus legmagasabb szintje”.
Amíg ki nem dobjuk őket a területünkről, természetesen nem folytatunk velük tárgyalásokat
–mondta a Biztonsági Tanács titkára.
Szergej Sojgu az interjúban beszélt az Északi Áramlatról is. Mint fogalmazott, szerint Európa politikája a gázvezetékkel kapcsolatban önmagának, s egy egész országnak okoz károkat. A volt védelmi miniszter példaként említette a Volkswagen azon szándékát, hogy akár 110 ezer embernek is felmondanának, és több gyártóüzemet is be akarnak zárni.
Miért? Mert az energia drágább lett
– idézte Sojgut a cikk, amit ITT tud elolvasni.
Zaharova elmondta, miért támadták az ukránok Moszkvát
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint „minél gyengébb Kijev helyzete otthon, annál nagyobb a vágya a terroristatevékenységre” − írja a Lenta.ru orosz hírportálra hivatkozva a Magyar Nemzet.
Visszaesett az EU-ban tartózkodó, védelmi státusszal rendelkező ukrajnaiak száma
Az előző hónapok adataihoz képest júliusban valamelyest visszaesett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, július végére a számuk valamivel több mint 4,1 millió volt – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat kedden közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak
– közölte a hivatal.
A jelentés szerint
július végén 4 123 875 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint - Németország (1 110 600), Lengyelország (976 205) és Csehország (369 610) biztosította.
Fotó: Ed Jones / Forrás: AFP
A június végi adatokhoz képest júliusban
a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Lengyelországban (10 430-cal; 1,1 százalékkal), Csehországban (8834; 2,4 százalék) és Romániában (4250; 2,6 százalék) növekedett. A csökkenés pedig Luxemburgban (470; 11 százalék) és Franciaországban (470; 0,8 százalék) volt a legjelentősebb.
A jelentésben megjegyezték, hogy 2024 júliusában Németország eltávolította az átmeneti védelem alatt állók állományából mindazokat, akiknek átmeneti védelmi jogállása már nem érvényes, más védelmi jogállást kaptak, vagy véglegesen elhagyták Németország területét. A június végi adatokhoz képest így az átmeneti védelmi jogállással rendelkezők Németország által bejelentett száma július végre jelentős, 236 925 fős, 17,6 százalékos csökkenéséhez vezetett.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva július végén Csehországban (33,9), Litvániában (27,4) és Lengyelországban (26,7) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,2 volt. A kedvezményezettek 45,3 százalékát nők, 32,4 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,4 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
Az uniós statisztikai jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 37 160 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Orosz–kínai flottagyakorlat kezdődött a Nagy Péter-öbölben (videó)
Közös flottagyakorlatot kezdtek az orosz és a kínai haditengerészet hajói a Nagy Péter-öbölben – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az orosz Csendes-óceáni Flotta és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete egységei a tengeri kommunikáció és a parti gazdasági tevékenység védelmét fogják elgyakorolni.
Az orosz katonai tárca közölte, hogy az Okean–2024 kódnevű flottagyakorlaton a kínai haditengerészet részéről három hadihajó és egy ellátóhajó vesz részt, közölte az MTI.
A gigászi hadgyakorlat, amely több mint 400 hadihajót, 120 repülőgépet és 90 ezer katonát mozgósít, szeptember 16-ig tart. Az „Óceán–2024” a legösszetettebb és legnagyobb szabású katonai összevonás az orosz haditengerészet közelmúltjában, amelyet Alekszandr Mojszejev admirális felügyel
– írja a Magyar Nemzet, amely korábban is beszámolt a hadgyakorlatról.
Az esemény célja nemcsak az erődemonstráció; a modern fegyverek és technológiák tesztelése mellett az orosz és kínai erők közötti együttműködés erősítése is – olvasható a cikkben.
A Nagy Péter-öböl a Japán-tengeren, az orosz-szibériai partvidéken található, és 185 kilométernyire nyúlik be a szárazföldbe.
Dróntámadás érte a moszkvai régiót
Életét vesztette egy 46 éves nő és hárman megsebesültek az orosz fővárostól mintegy félszáz kilométerre északkeletre található Ramenszkoje városban elleni dróntámadásban
– közölte Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója.
Pilóta nélküli repülőszerkezetek egy lakóház 10. és 11. emeletén tüzet okoztak, egy másikban pedig a nyolcadik emeleten károkat. Az első jelentések egy kilencéves gyermek haláláról is beszámoltak, de ezt az értesülést később cáfolták.
Vorobjov szerint összesen 14 drónt lőttek le éjszaka a moszkvai régióban, Podolszk, Ramenszkoje, Ljuberci, Domogyedovo és Kolomna környékén.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester bejelentette, hogy az egyik pilóta nélküli repülőgép roncsai a Zsukovszkij nemzetközi repülőtér közelében zuhantak le, amelyet lezártak a forgalom elől.
Lelőtt drónok repeszei által okozta károkról számolt be Mihail Suvalov, a Moszkva megyei Kasira város polgármestere is.
A lehulló darabok egy óvoda és egy lakóház épületét rongálták meg.
A helyi hatóságok szerint a brjanszki régió légterében 59, a kalugaiban hét, tulaiban pedig két drónt lőtt le a légvédelem. Hasonló támadást jelentettek Lipeck megyéből is.
Hatszázezerrel többen dolgoznak tavaly óta az orosz hadiiparban
Hatszázezer fővel nőtt tavaly óta a foglalkoztatottak száma az orosz hadiiparban – jelentette ki Gyenyisz Manturov orosz első miniszterelnök-helyettes a Vedomosztyi című gazdasági lapban kedden megjelent interjújában.
Előzetes becsléseink szerint az állami védelmi megrendelés jelentős növekedése okozta rendkívüli létszámszükséglet csúcspontját általában véve már meghaladtuk. Ugyanakkor a munkaerőpiacon továbbra is hiány van. A védelmi iparban dolgozók száma csak tavaly több mint 500 ezer fővel nőtt, 2024 első felében pedig további 100 ezerrel
– mondta Manturov.
Ilyen körülmények között előtérbe kerül a munkatermelékenység növelésének feladata, elsősorban a vállalatok műszaki berendezésének lecserélése és a folyamatok fokozott automatizálása révén. 2023-ban a védelmi iparban a munkatermelékenység 18 százalékkal nőtt, idén azt tervezzük, hogy ezt a dinamikát tovább javítjuk
– tette hozzá.
Manturov szerint a hadiipar alkalmazottjaira a „különleges hadművelet” után is szükség lesz.
Az állami fegyverprogram a különleges hadművelet után biztosan gondoskodni fog a haditechnikai tartalékok feltöltéséről, ami a tervek szerint összesen legalább három-négy évig fog tartani
– nyilatkozott a miniszterelnök-helyettes.
Ezért vallott kudarcot az isztambuli béketárgyalás
Egy orosz újságírónak adott interjúban
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium korábbi vezető tisztségviselője kifejtette, hogy miért vallott végül kudarcot a 2022-es isztambuli béketárgyalás, amely lezárhatta volna az orosz–ukrán háborút
– írja a Magyar Nemzet.
Az amerikaiak nem voltak aktív résztvevői a folyamatnak, a tárgyalások viszonylag késői szakaszában vonták csak be őket az ukránok, akik „tanácsot kértek” – mondta el Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium korábbi vezető tisztségviselője egy emigráns orosz újságírónak adott interjújában.
Nuland szerint a nyugati szövetségesek számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Putyin fő követelése a megállapodás-tervezet mellékletében volt elrejtve. Ez konkrét korlátokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy milyen fegyverrendszerből mennyivel rendelkezhet Ukrajna.
Ukrajnát alapvetően katonailag kiherélték volna
– fogalmazott Nuland, hozzátéve, hogy Oroszországra nem vonatkozott ilyen korlát, és pufferzónát sem kellett volna kialakítania az ukrán határnál.
A cikket ide kattintva tudja elolvasni.
Londonba látogat Antony Blinken amerikai külügyminiszter
Londonba látogat kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint Blinken és David Lammy brit külügyminiszter új kétoldalú stratégiai párbeszéd elindítását kezdeményezési.
A tárgyalások fő témakörei között lesz ugyanakkor az Ukrajnának nyújtandó további támogatás is, valamint a brit-amerikai együttműködés a közel-keleti válság hosszú távra szóló békés rendezése és a kétállami megoldás elérése érdekében.
Néhány napon belül ez a második magas szintű diplomáciai esemény az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével.
Fotó: Mark Schiefelbein / Forrás: POOL / AFP
A Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett hétvégi nemzetközi politikai fórumon Sir Richard Moore, a brit hírszerzési titkosszolgálat – Secret Intelligence Service (SIS), közkeletű nevén az MI6 – főnöke és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a két szervezet történetében először közösen jelent meg a nyilvánosság előtt.
A rendezvényen a két hírszerzési vezető hangsúlyozta: a hidegháború óta nem tapasztalt fenyegetések érik az eddigi kiegyensúlyozott nemzetközi világrendet, amely viszonylagos békét, stabilitást, növekvő életszínvonalat teremtett az elmúlt évtizedekben.
Burns és Moore egyetértett abban, hogy hiba lenne, ha a nyugat félvállról venné az ukrajnai háború nukleáris eszkalációjáról szóló orosz fenyegetőzéseket, a CIA vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyugati szövetségeseknek „nem kell feleslegesen megfélemlítve érezniük magukat” amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök „időről időre kardcsörtetésbe kezd”.
A rendezvényen elhangzott az is, hogy az MI6 és a CIA számára Kína felemelkedése jelenti a XXI. század elsődleges hírszerzési és geopolitikai kihívását, és a két szolgálatot ennek megfelelően át is kellett szervezni.
Burns elmondta: a CIA az elmúlt három évben háromszorosára emelte a Kínával kapcsolatos tevékenységére fordított kiadásait, és immár ezek a ráfordítások teszik ki az amerikai hírszerző szolgálat költségvetésének 20 százalékát.
A londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint a brit és az amerikai külügyminiszter keddi megbeszélésén elindítandó új típusú stratégiai párbeszéd fő napirendi pontjai között védelmi és biztonsági kérdések, Európa, Ukrajna a Közel-Kelet és a csendes-óceáni térség biztonsága, valamint a fenntartható világgazdaság növekedés szerepel majd.
Több mint tizenegyezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Az ukrán–magyar határszakaszon 5551-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5871-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek
– tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
Ez történt hétfőn:
