3 órája
Magyar Péter magyarázkodásából kiderül, még az alapvető jogi eljárásokkal sincs tisztában
Mellébeszél a Tisza Párt elnöke a sötét múltú testőre kapcsán. Magyar Péter rendre jogi végzettségével kérkedik, de most kiderült, vagy nem ért a büntetőjoghoz, vagy saját híveit akarja átverni.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (középen) a párt demonstrációján
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Nekem, ellentétben a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének rettegő tagjaival, nincs testőrségem, jellemzően magam járok mindenhova
– reagált közösségi oldalán a Tisza Párt elnöke arra a szembesítésre, hogy egyik testőre csoportos rablásért ült börtönben. Magyar Péter azzal magyarázkodott, a rendezvényeiket biztosító biztonsági emberek nem rendelkezhetnének a szükséges engedélyekkel, ha büntetett előéletűek lennének.
A politikus azonban korábban maga dicsekedett ezzel, ráadásul számos fotó is bizonyítja, hogy biztonsági emberek veszik körbe a rendezvényeken. A Mandiner még egy önellentmondásra hívta fel a figyelmet: mint fogalmaztak, a baloldal új politikusa
vagy nem érti a büntetett előélet fogalmát, vagy hülyének nézi saját híveit.
Magyar Péter nyilatkozatáról a hírportál megkérdezte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég tudományos igazgatóját, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba.
A szakértő a Btk.-ból idézve rámutatott, a testőri munkához a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. Mint írta, ezt a munkát nem végezheti, aki büntetett előéletű, így engedélyt sem kaphat. Hozzátette: az azonban köztudott, hogy az elítéltek mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és olyan munkát is vállalhat, amelyre a mentesülés előtt nem lett volna lehetősége.
A büntető törvénykönyv 100. § (1) bekezdésének alpontja szerint mentesül törvényileg szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével, illetve szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével
– fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
