Tegnap, 9:14
Folytatódtak a harcok Gázában, Ciszjordániában és Libanonban is
Az izraeli–palesztin háború 398. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az izraeli hadsereg rajtaütést hajt végre a ciszjordániai Túl-Karmban 2024. november 7-én. Palesztin források szerint az izraeli katonák legalább egy palesztin embert megöltek, ötöt megsebesítettek
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Alaa Badarneh
Libanon az UNESCO-tól kérte történelmi emlékei megvédelmezését az izraeli légicsapásoktól
Száznál több libanoni parlamenti képviselő kérte csütörtökön az UNESCO-t, hogy védje meg történelmi emlékhelyeit a heves izraeli légicsapásokkal szemben. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete úgy döntött, hogy november 18-én tanácskozást tart a kérdésről.
Az Irán-barát Hezbollah síita fegyveres szervezettel szeptember 23. óta nyílt háborúban álló Izrael légicsapásai egyebek mellett a kelet-libanoni Baalbek és a déli Szúr (Türosz) városokat veszik célba, ahol az UNESCO világörökségi listáján szereplő római romvárosok találhatók.
A libanoni vezetés kérésére november 18-án az UNESCO párizsi székhelyén rendkívüli ülést tart a szervezet kulturális javak háború esetén történő védelmével foglalkozó bizottsága - közölte az UNESCO.
„Az ellenségeskedések kiszélesedése a libanoni világ-, kulturális és természeti örökségben, valamint fontos nemzeti kulturális és történelmi helyszínekben keletkező helyrehozhatatlan károk súlyos veszélyét rejti magában” - hangsúlyozta a szervezet.
Az általában megosztott, 128 fős libanoni parlamentnek több mint száz különböző politikai színezetű képviselője írt levelet csütörtökön Audrey Azoulay-nek, az UNESCO főigazgatójának.
„ A Libanon elleni pusztító háború során Izrael súlyos jogsértéseket és atrocitásokat követett el” - írták a képviselők, akik felhívták a figyelmet a baalbeki, szúri, szaidai (Szidón) és más felbecsülhetetlen értékű, jelenleg veszélyben forgó helyszínekre.
A Hezbollah egyik erősségének tartott Baalbek ezeréves belvárosát heves izraeli légicsapások érték szerdán, a libanoni egészségügy-minisztérium adatai szerint a támadásban negyvenen haltak meg.
A város polgármestere, Musztafa es-Sall szerint történelmi épületeket is célba vettek. Találat érte és súlyosan megrongálódott a legendás Palmyra szálloda is, ahol többek között Charles de Gaulle és Arábiai Lawrence is megszállt.
Egy UNESCO-tisztségviselő szerint a római romvárosban ledőlt egy fal, és romba dőlt a francia mandátum idejéből (1920-1943) származó egyik laktanyaépület (Gouraud-barakk) is.
Az UNESCO szerint ezen a helyszínen, a rómaiak Heliopolisában találhatók a valaha épített legnagyobb és legépebben megmaradt római templomok, közöttük Jupiter és Bacchus temploma.
Baalbek romvárosát Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette legnagyobb vásznán, a Naptemplom Baalbekben címűn.
Szúr szintén heves izraeli légicsapások célpontja október vége óta. A szintén a világörökség listáján szereplő egykori föníciai városban, ahol a legenda szerint a bíbort feltalálták, számos római kori rom található, csakúgy, mint több középkori épület a keresztesháborúk korából. Az UNESCO szerint a régészeti helyszínen „kisebb károk” keletkeztek.
Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnök hétfőn szólította fel a feleket tűzszünetre az ország kulturális örökségének - így Baalbek és Szúr romvárosainak - megóvása érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsát kérte, hozzon gyors és határozott intézkedéseket a történelmi kincsek megóvása érdekében.
Hárman meghaltak, öt kéksisakos és három libanoni katona megsebesült a dél-libanoni Szaida elleni légicsapásban
Három ember meghalt egy izraeli légicsapásban, amelynek a gépjárművük volt a célpontja csütörtökön a dél-libanoni Szaida (Szidón) város bejáratánál. A támadásban az UNIFIL közlése szerint öt ENSZ-békefenntartó, továbbá három libanoni katona megsebesült.
„Az izraeli ellenség csapása egy autót vett célba egy ellenőrzőpontnál, és három utasa halálát okozta” – jelentette be közleményben a libanoni hadsereg. A támadás a város északi bejáratát ellenőrző ideiglenes libanoni ENSZ-békefenntartó misszió (UNIFIL) elhaladásának időpontjában történt a hadsereg közleménye szerint.
Az UNIFIL az X-en közzétett közleményében megerősítette, hogy öt békefenntartója „könnyebb sérüléseket szenvedett”.
A hadsereg közlése szerint a katonák malajziai állampolgárok. A Libanon déli részében, az izraeli határ közelében állomásozó UNIFIL felszólított minden felet, hogy kerüljék a békefenntartókat és a polgári személyeket veszélyeztető műveleteket.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
A libanoni hadsereg közleménye szerint a Szaida bejáratánál felállított úttorlaszt ellenőrző libanoni katonák közül is megsebesültek hárman.
Szaidát, Dél-Libanon legnagyobb városát eddig viszonylag megkímélte a Hezbollah síita libanoni fegyveres szervezet és Izrael közötti háború.
Csütörtökön egy nő halt meg egy izraeli légicsapásban, amelynek célpontja a Bejrút, illetve a Bekaa-fennsík és Szíria közötti autópályán haladó egyik gépjármű volt. A támadás hírét az NNA libanoni hivatalos hírügynökség is megerősítette.
Többen meghaltak egy menedékként használt iskolaépületet ért légicsapásban a Gázai övezetben
Legkevesebb 12 ember meghalt és többen megsebesültek a Gázai övezet északi részén, Gázaváros egyik nyugati negyedében található al-Sati menekülttáborban csütörtökön, amikor izraeli légicsapás ért egy menedékként használt iskolaépületet - közölte a helyi polgári védelem.
Hozzátették, hogy a hajnal óta egyre intenzívebb légicsapások hatására menekülthullám indult el a táborból, amelyben a szervezet szóvivője szerint hajnal óta összesen 27-en vesztették életüket a támadásokban.
A Reuters hírügynökség egy neve elhallgatását kérő szemtanút idézve azt írta, hogy „a táborba egy másik táborból, a dzsabalíjaiból egy hónappal ezelőtt menekült el sok ember egy izraeli harckocsitámadás elől. Előtte az izraeli hadsereg felszólította a táborlakókat, hogy költözzenek el onnan, majd a menekülőkre is lőttek a harckocsikból”.
Helyi lakosok közlése szerint az övezet északi részében október 5-én elindított izraeli szárazföldi támadás kezdete óta Dzsabalíjába, a szomszédos Bét-Hanúnba, valamint Bét-Lahijába sem érkezhetett segélyszállítmány; ezt palesztin tisztségviselők úgy értékelik, hogy Izrael "etnikai tisztogatást" folytat a területen.
Az izraeli hadsereg (IDF) cáfolta, hogy akadályozná a segélyek célba jutását. A szerdán elindított újabb offenzívát azzal indokolta, hogy a Hamász Dzsbalíjában és Bét Lahijában összegyűlt és rejtőzködő fegyvereseit akarja felszámolni, és elejét venni a Gázavárosból indított rakétatámadásoknak. Ezeken a helyeken az elmúlt 24 órában a Hamász palesztin iszlamista szervezet ötven emberét ölték meg. Hozzátették, hogy sok palesztinnak segítettek elhagyni a hadműveleti területeket. Egyúttal cáfolták, hogy a harcok végeztével megtiltanák az észak-gázai lakosságnak a szálláshelyükre való visszatérést. Közölték azt is, hogy az Egyesült Arab Emírségekből az izraeli Asdod kikötőjébe 300 segélyszállító kamion érkezett, amelyeket az északon található erezi, illetve a délen található Kerem Salom-i átkelőkön keresztül irányítanak majd tovább a Gázai övezetbe.
A helyi palesztin- és ENSZ-tisztségviselők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy nincsenek már biztonságosnak tekinthető területek a Gázai övezetben, és 2,3 millió ember kényszerült úgy otthona elhagyására az utóbbi egy évben, hogy az övezetben valahol másutt kellett menedéket találnia.
A Hamász irányította gázai egészségügyi minisztérium csütörtöki közlése szerint a háború tavaly októberi kitörése óta legkevesebb 43 469 palesztin halt meg az övezetben, és további 102 561 megsebesült. A minisztérium ezeknél az adatoknál nem tesz különbséget a Hamász fegyveresei és a civilek között.
A libanoni és a gázai rendezésről tárgyalt Jeruzsálemben a francia külügyminiszter
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter az Izrael és Libanon közötti, valamint a Gázai övezeti reménybeli rendezésről tárgyalt Jeruzsálemben Jiszráél Kac leköszönő izraeli külügyminiszterrel csütörtökön.
Barrot egy hónapon belül másodszor látogatott el Izraelbe, hogy „következetes dialógust folytasson Libanonról és Gázáról”. „Léteznek diplomáciai megoldások a túszok szabadon engedésének elérésére, a civilek és mindenki más biztonságának garantálására. Ideje megállítani a (tavaly) október 7-én kezdődött tragédiát” – közölte az X közösségi portálon Kaccal való találkozója előtt.
A francia külügyminiszter szintén még a Kaccal való találkozója előtt találkozott a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által a Gázai övezetbe túsznak elhurcolt izraeliek családtagjaival, utána pedig a miniszterelnöki hivatalban Ron Dermerrel, a stratégiai ügyek miniszterével fog.
Még később Rámalláhba utazik, ahol a Palesztin Hatóság illetékeseivel tárgyal a reménybeli tűzszünetről és a Gázai övezetben mostanra kialakult drámai humanitárius helyzetről, a humanitárius jogok betartásáról.
„Úgy gondolom, hogy megnyílt a lehetőség a tragédia megállítására, amelybe izraeliek, palesztinok és az egész térség tavaly október 7-e óta süllyedt” – mondta Barrot újságíróknak Jeruzsálemben Donald Trump amerikai elnökké választására utalva.
„Az erő önmagában nem elég Izrael biztonságának garantálásához” – mondta. „A katonai siker nem helyettesítheti a politikai rendezést” – tette hozzá.
Eljött az ideje, hogy olyan megállapodás felé haladjanak, amely lehetővé teszi az összes túsz kiszabadulását, a tűzszünet megkötését és a humanitárius segélyek kellő mennyiségben való bejutását Gázába, amik alapjai lehetnek a háború utáni rendezésnek
– közölte.
Fotó: Vael Hamzeh / Forrás: MTI/EPA
Folytatódtak a harcok Gázában, Ciszjordániában és Libanonban is
Az izraeli hadsereg (IDF) csütörtökön tovább harcol délen, a Gázai övezetben és Ciszjordániában a Hamász palesztin terrorszervezet, északon, a Libanoni határnál és Libanonban pedig az Irán támogatta libanoni síita Hezbollah milíciái ellen – jelentette az IDF szóvivője csütörtökön.
Az IDF közölte, hogy az elmúlt napon a légierő a Hezbollah mintegy hatvan fegyveresét ölte meg Baalbek térségében a Litáni folyótól északra, Libanonban, ahol a vadászgépek mintegy húsz célpontra mértek csapást.
A libanoni hatóságok bejelentették, hogy 30 holttestet találtak egy olyan épület romjai alatt, amelyet szerda este figyelmeztetés nélkül támadtak meg Szidon térségében. A támadás célja ismeretlen, az IDF nem adott ki közleményt róla.
Egy libanoni rakéta megölte Mászárik kibuc közelében a földeken a kibuc 18 éves tagját, aki nyáron fejezte be a középiskolát, és bevonulására készült az IDF-be. Ő volt a háború kezdete óta a 44. civil, akit Libanonból indított lövedék meggyilkolt.
Egy 20 éves sorkatona is életét vesztette, és három másik katona közepesen súlyosan megsebesült a libanoni határnál, a felső-galileai Avivim faluban egy libanoni rakéta becsapódása nyomán.
Eközben az izraeli erők tovább harcolnak Gázában is. A közlemény szerint az övezet északi részén, Dzsabálija térségében mintegy ötven terroristát öltek meg az elmúlt napon, kiterjesztették működésüket Beit Lahíjára, és Rafah térségében is végeztek több palesztin fegyveressel. A becslések szerint mintegy háromezer civil palesztin lakik Beit Lahíjában, s az IDF azt kéri, hogy távozzanak, és azt ígéri, hogy ezt biztonságosan meg is tehetik.
Ciszjordánia északi részén, Túl-Karmban egy palesztin meghalt, öten pedig megsebesültek egy légicsapásában csütörtök reggel. Az IDF jelentése szerint egy fegyveres terrorista osztagot támadtak a levegőből.
Az izraeli rendőrség jelentése szerint a biztonsági erők Kelet-Jeruzsálemben, Anatában rálőttek egy feléjük száguldó sofőrre, akit megállásra szólítottak fel, de nem engedelmeskedett.
Az izraeli védelmi minisztérium bejelentette, hogy huszonöt F-15-ös katonai repülőgépet vásárol az amerikai Boeing cégtől, mintegy 19,4 milliárd sékelért (csaknem 2 ezermilliárd forint), és aláírták további huszonöt gép beszerzésének lehetőségét is.
A pénzt Izrael az Egyesült Államoktól kapott biztonsági segélyből fogja kifizetni. A tavaly október 7-én kitört háború során a védelmi minisztérium mintegy 150 milliárd sékel (több mint 15 ezermilliárd forint) értékben vásárolt katonai felszerelést.
A repülőgépeket 2031-től évente négy-hat darabos tételekben szállítják majd Izraelbe, és felszerelik korszerű fegyverrendszerekkel, a legmodernebb izraeli technológiákkal is.
Terroristák családtagjaira és terrortevékenységgel vádolt kiskorúakra vonatkozó törvényeket fogadott el az izraeli parlament
Az izraeli parlament (kneszet) terroristák családtagjainak kitoloncolását lehetővé tévő és 14 év alatti, gyilkos terrortevékenységgel vádolt gyermekeket börtönnel fenyegető törvényeket fogadott el szerda éjszaka.
A második és harmadik olvasatban is megszavazott törvényjavaslat szerint a belügyminiszternek jogában áll legfeljebb húsz évre a Gázai övezetbe vagy más célállomásra kitoloncoltatni Izraelből a terroristák hozzátartozóit.
Az indítványt a 120 képviselőből 61 támogatta, és 41 ellenezte.
A jobboldali, kormányzó Likud egyik képviselője által benyújtott javaslat szerint az izraeli állampolgárokat 7 és 15 év közötti időtartamra, az izraeli állampolgársággal nem rendelkezőket pedig legalább 10, de legfeljebb 20 évre távolíthatják el, amennyiben megállapítják, hogy „előre tudott családtagja tervéről, és nem tett meg minden szükséges erőfeszítést a megakadályozására”, vagy „ha a terrorcselekmény támogatását vagy azzal való azonosulását fejezte ki, vagy dicsérő, együttérző vagy bátorító szavakat tett közzé róla”.
A törvény főleg a terroristák szüleire, testvéreire, gyermekeire és házastársára vonatkozik. A rendőrséget hatalmazták fel a kitoloncolás végrehajtására, „beleértve a belépésre bárhová, bárki eltávolítására és ésszerű erőszak alkalmazására”.
A másik elfogadott, ideiglenes, öt évre szóló jogszabály lehetővé teszi a terrorista tevékenység részeként elkövetett emberölés bűntette miatt elítélt, 12 évnél idősebb gyermekek bebörtönzését.
Izraelben a büntethetőség alsó korhatára 12 év, de eddig csak a 14 év felettieket lehetett börtönbüntetésre ítélni.
A Kínzásellenes Bizottság nevű civil szervezet közölte, hogy a törvényjavaslat megfosztja a kiskorúakat a letartóztatásokkal kapcsolatos azon védelemtől, melyet az ifjúsági törvény biztosít számukra. A szervezet a szavazás előtt eljuttatta véleményét a képviselőkhöz, melyben leszögezte, hogy az új jogszabály sérti a többi között azt a jogot, miszerint tilos nyilvános helyen megbilincselni a gyermekeket, 12 órán belül bíró elé kell állítani őket, külön kell fogva tartani őket, és meg kell hívni tárgyalásukra a szülőt vagy rokonukat.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
