Úszó Eb - Balog Gábor boldogan, Takács Krisztián elégedetlenül térhet haza

A hétvégén mindkét Dunaferr-DVSI indulóért szoríthattunk, hiszen Balog Gábor 200 méter háton döntőzött, ahova a harmadik legjobb idővel került be, s klubtársa, Takács Krisztián is rajthoz állt ötven gyorson.

A 200 hát fináléjában Balog mellett hazai nagy riválisa, Bernek Péter is szerepelt, előzetesen utóbbitól vártak éremszerzést (persze ezt a dunaújvárosi fiú és edzője nem így gondolta), de végül Balog Gábor vonulhatott ki az eredményhirdetésre. Bár Péter rettenetesen fogadkozott, hogy az idén a „nagyszínpadon” is elkapja a lengyel Radoslaw Kaweckit – a debreceni ob-n életében először le tudta győzni –, végül nem csupán ez nem sikerült, hanem az eddig menetrendszerűen szállított ezüstről is lemaradt, csupán negyedik lett. Ellenben a középdöntőben pénteken már villantó dunaújvárosi Balog Gábor viszont elképesztő energiákat mozgósított az utolsó ötven méteren, és végül sikerült megszereznie a bronzérmet Kawecki, valamint a surranópályán becsúszó német Diener mögött. Berneket pedig öt századdal előzte meg.

Balog Gábor (b) és Bernek Péter a 200 méteres hátúszás döntőjében nagy csatát vívott egymással, Gábor végül öt századdal előzte meg (MTI Fotó: Kovács Anikó)

Balog Gábor Berlinből nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírlapnak:

– 2008-ban ifi kontinenstornán voltam második, most végre egy érem a felnőttek között is, már régen kitűztem magamnak ezt a célt, hihetetlenül boldog vagyok! Tudtam, hogy nem szabad mindent beleadva nekimenni az elejének, mint a középdöntőben, mert annak nem lesz jó vége. Az volt a terv, hogy 125 méternél gyújtom be igazán a rakétákat. Próbáltam saját magammal foglalkozni, de azt láttam, hogy Diener nagyon úszik az egyesen, igyekeztem vele menni, illetve az utolsó fordulónál azt is láttam, hogy Peti előtt vagyok. Annak is örültem, hogy Kawecki mellett úsztam, próbáltam vele is lépést tartani. Az utolsó tíz méteren azt hittem, leszakadnak a lábaim, annyira fájtak, de beleadtam mindent és öt századdal, ami jó egy centi, sikerült bronzérmet szereznem. Amikor beütöttem egyből a táblára néztem hányadik lettem, láttam, hogy harmadik, innentől már egyáltalán nem érdekelt az időeredmény, csak bámultam az eredményjelzőt, mert eleinte fel sem fogtam mit értem el. Őszinte leszek, azért jöttem Berlinbe, hogy érmes legyek, bizakodva vártam a versenyt. Amióta Dunaújvárosba igazoltam két éve, ismét megtaláltam régi önmagam és mesteremmel, Kovács Józseffel is összecsiszolódtunk. Ami az olimpián vagy a világbajnokságon nem sikerült, azaz a döntő, most igen. A következő célom már meg is van: ezeken a versenyeken is bejutni a fináléba. A siker titka a kiváló felkészülés volt, a januári floridai edzőtábor – amelyet a Dunaferr állt – alapozta meg a ciklust, ahol a Verrasztó testvérekkel rengeteget úsztunk.

Amikor azt kérdeztük, volt-e ünneplés szombat este, Balog meglepő, s egyben igazi sportemberi tulajdonságról tanúbizonyságot adó válasszal szolgált:

– Lesz még lehetőségem az örömre, de az estét Takáccsal töltöttem, akit nagyon sajnáltam. Sokat beszélgettünk és tudom milyen érzések dolgoznak benne, mert én is átéltem már azt, hogy nüanszokkal maradtam le egy-egy döntőről. Szerintem ez sokkal fontosabb volt, minthogy magammal foglalkozva ünnepelgessek...

Takács Krisztiánnak tehát sajnos nem sikerült jól a szereplés fő távján, Kovács József tanítványa nem jutott be a döntőbe amit nagy csalódásként élt meg, de trénere szerint egy rossz szót sem szólhat rá.

Takács Krisztián jobb eredményre számított (Fotó: Ónodi Zoltán)

– Bosszant, hogy csak tizenegyedik lettem ötven gyorson, a döntő volt a célom, ehhez azonban egy tized hiányzott. Az országos bajnokságon ennél a 22.25-nél valamivel jobbat mentem, de az se lett volna elég a legjobb nyolcba jutáshoz. Nem jött össze, hogy ezúttal a 100-ra és az 50-re egyszerre készültem, mert se itt, se ott nem tudtam előrelépni. Az állóképesség megvan, a szükséges gyorsaság viszont nincs - mondta Takács Krisztián.

A mester születésnapi ajándéka

Egy sikeres versenyző mögött mindig ott áll az edzője is, Balog Gábor esetében az a Kovács József, aki már 34 esztendeje dolgozik Dunaújvárosban.

A Dunaferr-DVSI szakembere Balog Gábor és Takács Krisztián mellett szintén Berlinben van. A DH-nak Gábor 200 méter háton elért harmadik helye után nyilatkozott.

– Boldog vagyok, s talán most az is bebizonyosodott, hogy értek valamit a sportághoz, legalább ilyesfajta elismerésben most részesültem. Gábor történelmet írt, hiszen ő szerezte a dunaújvárosi úszósport első érmét ötven méteres medencében, olimpiai távon. Balog 2012-ben igazolt hozzánk, aki 2008-ban ifi eb-n második volt, tudtam, hogy a felnőttek között is eredményes lesz. Csak volt két rossz éve, ezért az eredmények most jönnek. A közös munka során voltak súrlódások, konfliktusok, de összecsiszolódtunk, Gábor értelmes fiatalember, hiszek benne amit mond. Például edzéseken ő érzi, mi az, amit már nem tud megcsinálni.

Kovács szerint Balog már a tavalyi vb-n is a negyedik legjobb európai volt, igaz. most a rangsor szerint csak tizenegyedik ideje volt, de biztos volt benne, hogy dobogóra állhat.

– Tavaly a vb-n Bernek ütötte el a döntőtől, most a sors és az öt század tanítványom mellett volt és ő lett dobogós. A múlt héten voltam ötvenkilenc éves, azt hiszem szép ajándékot kaptam, de ez az egész évre elmondható. Ugyanis minden korosztályban szereztek érmet, bajnoki címet versenyzőim a bajnokságokon, amit most megfejelt ez az eredmény. Szerintem ezt nem lehet überelni, ez pályafutásom csúcsa.