Igaz lett: az emberi butaság öl!

Amíg a kormány éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy megvédje, megóvja, meggyógyítsa a magyarokat, addig az ellenzék éjt nappallá téve ennek az ellenkezőjét harsogja a Parlament falai között, a közösségi oldalakon és az emberéleteket is veszélyeztető tüntetéseken. És, mert a társadalom sokrétű, így – ha nem is a többség, de – a lakosság egy része halálos veszélybe sodródik, amikor hallgat a szirénhangokra, a normális ész helyett.

Ha az egy évvel ezelőtti helyzetet tekintjük, akkor elmondható volt, hogy a lakosság fegyelmezetten, önmagát és másokat is védve betartotta a kormány által elrendelt és az idők során bizonyságot is nyert intézkedéseit. A kijárást és a személyes kontaktust kerülték az emberek, tudomásul vették, hogy a járvány nem vicc, és ehhez alkalmazkodva valóban kordában tudtuk tartani az akkor Olaszországban és másutt is tömeg­gyilkosként megjelenő vírust. A nyár azonban megtévesztette a polgárokat, és a nyaralási vágy, a korábbi, normális élethez való ragaszkodás elvakította az embereket. Horvátországból és Nyugat-Európa más tájairól hazaérkezve sokan lettek betegek és kerültek kórházba. Bár nem volt kötelező rendelkezés a nyarat illetően, de a felelős gondolkodásra a kormány felhívta a figyelmet azzal a kitétellel, hogy vigyázat, jön a második és a harmadik hullám, amely sokkal vészterhesebbnek ígérkezik, mint az első. A társadalom politikai felütésre inkább az okokat kereste, és nem foglalkozott a józan ész intelmeivel. A kétségeket és a hitetlenséget fokozta az ellenzék, és a társadalom kezdett kettéosztódni. „Nincs járvány”, „az egész csak egy népirtás”, „hazudik a kormány, hogy szabadon lophasson”… jelszavak mentén elkezdődött a pandémiaharc – illetve háború – a belpolitikában is. És a kormány hiába tett bármit, a politikai ellenfelek semmibe vették úgy a kormány intézkedéseit, mint a magyar emberek életének megmentését szolgáló intézkedéseket. Tüntetéseket szerveztek, hisztériáznak az Ország­gyűlésben, és hazudozásaikkal megzavarják a védekezést, kivált, amikor a vakcinákról, az oltakozásról van szó. Ezekkel a vakcinákkal ugyan saját magukat beoltatják, ugyanakkor az emberekkel megpróbálják elhitetni, hogy az orosz és a kínai vakcina nem jó, és hogy meg kell várni az eu-s oltóanyagokat. Ennek az embertelen ellenkampánynak kimutathatóan vannak és lesznek halálos áldozatai is, hiszen akik nem vették, veszik fel a vakcinát, mert az orosz vagy kínai, és ebbe belehalnak, azok az ellenzéki propaganda áldozatai is lehettek.

Még mindig nem akarjuk megérteni, miért van a kijárási korlátozás!

Ám, nem csak a politika az, ami e veszélyt egyre súlyosabbá teszi. Az emberi tényező is nagyban hozzájárul a helyzet romlásához. Ugyanis nem a vakcinák miatt teltek meg a kórházak. Hanem attól a társadalmi fegyelmezetlenségtől és ostoba félrevezethetőségtől, amit nap-nap után tapasztalunk.

Az utcák és terek megtelnek maszk nélkül sétálgatókkal, pedig a vásárlási láz és a zsigeri ellenkezés igénye együtt vonzza a vírust. A baráti és családi látogatások állandósultak – szintén maszk nélkül –, mintha a kórházakban nem százak halnának meg naponta, mintha a lélegeztetőgépek nem maximumon „üzemelnének”.

És a jelen statisztikai adatok ellenére, még mindig nem akarjuk megérteni, miért van a kijárási korlátozás, miért vannak zárva a boltok, az iskolák, és miért nem mehettünk húsvétkor szállodába, wellnesselni… és templomba, s miért fontos és egyetlen megoldás a vakcina… legyen az keleti vagy nyugati. Mindenki lázong, mindenki hisztizik, mindenki valakit vagy valakiket felelőssé tesz, mert mindenki okosabb a tudósoknál és az orvosoknál, a virológusoknál, és mindenki mindent – is – nagyon jól tud… vagy még önmagánál is jobban… mert az emberi önzés a higgadtság, a saját és mások érdekében való türelem hiányát nem tudja, nem akarja tragédiák és megtapasztalása nélkül elfogadni a társadalom. Olyasmi ez a helyzet, mint amikor egy hurokba szorult állat addig vergődik szabadsága érdekében, amíg meg nem fullad!

Magyarul: ez esetben is igazolódik, hogy az emberi butaság öl. Ha betartanánk legalább egy-két hétig azokat az intézkedéseket, amelyeket naponta százszor hallunk a tv-ben és a rádióban, a netes közösségi felületeken, akkor talán csökkennének a számok, kevesebb lenne a halott, és nem kellene félelemben töltenünk a mindennapokat. A társadalom fegyelmezetlensége, egyesek vak hatalomvágya, és az emberi hiszékenység, logikátlanság súlyos károkat, tragédiákat okoz minden nap!

Ha azt akarjuk, hogy ennek a rémálomnak vége legyen, hallgassunk végre csak azokra, akik emberi léptékben, szeretettel és felelősségtudattal intézik a polgárok sorsát, profi módon oltanak, kezelnek, hozzák meg a mindenkire érvényes és kötelező intézkedéseket. Ma, a társadalom minden tagján múlik, hogy mikor lesz vége!