Regöscserkész hagyomány

Száznyolcvan fiatal töltött - életkortól függően - öt vagy tíz élménygazdag napot a Duna-parti kisvárosban. Száztízen az általános iskolás korosztályból, a többiek középiskolások, illetve felnőttek. Ennek megfelelően négy altábort szerveztek, de tevékenységeikben mindegyik a népi kultúrához kapcsolódott. Nem véletlenül volt a tábor jelmondata: Éljük át hagyományainkat! Ünnepkörökhöz és keretmeséhez kapcsolták a földvári napokat is, s a tábor hétfőn fergeteges lakodalommal zárult.

A hagyományos tábori rendbe illesztették a foglalkozásokat: naponta kétszer néptánc-, kétszer népdaltanulás, a többiben pedig kézműves foglalkozás volt. Hiszen hajdan is munka közben szólt a nóta, tehát ének, tánc és tevékenység szorosan összetartozik. Most a táborlakók tíz szakembertől leshették el a népi kismesterségek rejtélyeit, fogásait: így megismerhették és gyakorolhatták a tojásírást, a fafaragást, a nemezelést, a szövést, a csuhé- és gyékényfonást, bőrművességet, csipkeverést, gyöngyfűzést és fazekasságot. Felelevenítették a népszokásokat, néprajzi ismereteik is gazdagodtak. Appelshofferné Rabóczki Anikó helyi táncpedagógus például a földvári lakodalmas szokásokkal és a viselettel ismertette meg a fiatalokat. A felsős korosztály Szék táncait sajátította el. De a táborban nemcsak tanulták a táncokat, hanem élték is. Minden este táncházban ropták. A hangulatról árulkodtak a földvári estékbe messze eljutó kurjantások, csujogatások, ostorropogások, no meg persze az ének és a zene.

A játékok között különleges látványosság volt Kristály Márton bűvész bemutatója a várudvaron

Az egész tábori időt átszőtték az izgalmas játékok. Egyik nap például nyílt napként népi vásárt tartottak a várudvaron kikiáltóval, s közben készültek a fő attrakcióra, a hétfői lakodalmasra. A cserkészek nem ijedtek meg a hirtelen eleredő záportól, járták a táncot. A viadalon nyert forintokért gyöngyöt vagy dinnyét vettek. A kézműves tevékenységekbe bárki bekapcsolódhatott e napon, nemezelhetett, fonhatott, gyöngyöt fűzhetett. A párválasztó ügyességi játékok győztesei lettek a menyasszony-vőlegény. A hagyományos lakodalmas szokásrend szerint tartották meg az alkalmat a kikéréstől a templomi szertartáson át a vőfélyes ételbeköszöntőkig és a mulatásig.

Mint a tábor parancsnoka, Némethy Kálmán országos regös szakvezető elmondta, a dunaföldvári Széles Dániel, az egyik korábbi regös cserkészvezető ajánlotta tábori helyszínnek városát, Dunaföldvárt. Az előkészület során megnézték a település lehetőségeit, s ideálisnak találták. Mind az önkormányzat, mind az iskolavezetés segítőkész volt. A Beszédes József Általános Iskola és a város megfelelő körülményeket biztosított a tíznapos tábor programjaihoz: az iskola tantermei lettek a szálláshelyek, illetve különböző foglalkozások terei, az aula, a várszínpad pedig remek helyszín volt a sokirányú tevékenységekhez. Az étkezést az iskola konyhája biztosította.

A regöscserkészet az egyik legnagyobb múltú csoport a cserkész mozgalmon belül. A háború előtt, majd a Magyar Cserkész Szövetség 1989-es újraalakulása óta is rendkívül aktívak és népszerűek. Táborait is csaknem harminc éve tartják. A regösök a magyar népi kultúra örökségeit adják át a fiataloknak, s a táborszervezők is hirdetik, hogy magyarnak a néphagyomány tart meg.