Az üvegfestő és a jótékonyság

Katona Ilona nyugdíjas gépész, akinek gyakorlatilag egész életében a festés, az utóbbi időben pedig az üvegfestés volt a szenvedélye. Erről csak annyit, hogy szerény Római városrészi lakásának falán ott van az a bekeretezett zsákvászondarab, amire ötéves (!) korában első színes és rendkívül látványos festményét festette, egy fölrepülő galambrajról. A hölgy, aki most egy vendéglőtől kapott felkérést festmény készítésére, legalább ilyen szenvedélyesen próbál segíteni elesett, rászoruló embereken. Legyenek azok hajléktalanok, vagy „csak” látszólag céltalanul az utcán csellengő, folyton sms-ező, csetelő fiatalok.

Ezért is fordult meg a fejében, hogy újabb kiállítást és jótékonysági célú árverést rendez műveiből Dunaújvárosban. Újabbat – hiszen korábban már rendezett ilyet másutt is, például Daruszentmiklóson, Előszálláson. Most azt gondolta, hogy egy viszonylag nagyméretű üvegfestményét árverezteti el, mégpedig egy kerekesszékes kisfiú, a Móricz Zsigmond Általános Iskolában tanuló Szatmári Ádám javára. Épp nekilátott volna a szervezésnek, amikor Ádám édesanyja, Szatmáriné Szigethy Ildikó, értesülve a festőnő szándékáról, felkereste őt, hogy lebeszélje. Ádám, aki egy ritka izombetegségben szenved, két éve, amikor Amerikában, közelebbről Floridában vehetett részt egy (sikeres) általános állapotjavító kezelésen, részben olvasóink adományai révén jutott el oda. Ildikó tehát ismeri a helyzetet. Mégis azt javasolta Katona Ilonának, hogy a jótékonysági árverést ne Ádám, hanem egy másik kisfiú, a munkanélküli nagyanyja által egyedül nevelt Ötvös Dávid javára szervezze meg.

Katona Ilona üvegfestő, aki kiállítást és jótékonysági árverést szervez egy rászoruló gyereknek (Fotó: Ónodi Zoltán)

– Nagyon jólesett, hogy gondolnak Ádámra, próbálnak segíteni. De aztán megbeszéltük a férjemmel, hogy mi mégis ketten vagyunk keresők, a fiunknak pedig most nincs szüksége olyan nagy beruházást igénylő dolgokra, mint amikor Floridába mentünk. Ami most mindennap kell neki, vitaminok, egyebek, azt elő tudjuk teremteni. Ráadásul minden tavasszal rendez a városi labdarúgó-szövetség Ádám javára egy futball-tornát. – Úgy érzem, a másik kisfiúnak és a nagymamájának nagyobb szüksége van most pénzre, mint nekünk – mondja Szatmáriné. – Ők napi megélhetési, számlafizetési gondokkal küzdenek. Segítsünk nekik!Katona Ilona természetesen hajlott a kérésre, mondván, neki az a lényeg, hogy segíthessen a rászoruló gyerekeken. A kép, amit szeretne elárverezni, készen van. Egy fáról rémülten felrebbenő madarat ábrázol, amit egy nő próbál megvédeni. A jelenet immár kiváló jelképévé vált a helyzetnek. Valaki segíteni próbál egy rászorulón , aki egy másik rászorulót ajánl maga helyett...