Égből pottyant gondolatok - Pillanatnyi megkönnyebbülés vagy hosszú távú egyensúly?

Felelősség

Skype-on beszélgettem erdélyi jógi barátnőmmel. Gondoltam, megvan az e heti téma az Égből pottyant gondolatok -hoz! Még nem sejtettem, milyen szerteágazó fogalomhoz nyúltam A felelősség kevésbé nyilvánvaló szintjéről, a nemzedékek felelősségéről akartam írni. Hamarosan visszahőköltem: mintha egy falevélről szeretnék beszélni a fa gyökerének, szárának, ágainak ismerete/ismertetése nélkül Káosz! Hol is kezdjem? Ismerős kihívás mindenkinek, aki ír vagy előad

Felelősség sokféle szinten létezik, a szerint, milyen valóságszintekre vagyunk tudatosak. Valóságszintek - újabb ág, rajta növő ágak, levelek nélkül! Rendben, erre még visszatérünk, most csak kettőt érintünk, nem is vesézzük ki. Az egyiket gyakorlatilag minden ember ismeri: az anyagi világ szintjét. A legtöbben kizárólag erre tudatosak, amit emberi formánkban élünk meg. Testünkben, érzékszerveink által közvetített élményekkel és érzetekkel, az azokra alapuló gondolatokkal, hozzájuk tartozó érzelmeinkkel. Nyilvánvaló, ha cselekszünk, szólunk, annak következménye van ránk és minden érintettre, közvetlenül vagy akár közvetve. Így érdemes megfontolnunk, hogy azt tesszük-e, ami csak nekünk esik jól, vagy ami az érintetteknek is, akár mindenkinek javára válik! Fontos végiggondolnunk, mit szeretnénk elérni: pillanatnyi megkönnyebbülést, vagy hosszú távú egyensúlyt (Ez nemcsak jótékonyság: a káosz ránk is visszaüt!)

Az, hogy gondolatainknak, érzelmeinknek is következménye van, már egy másik, elvontabb tudat- és valóságszintet érint, a tudatét. Persze, ha ezek hatására cselekszünk, akkor megint az előző szinten vagyunk.

Érdekesség: a buddhista morálban a gondolatokhoz való viszonyulás a legfontosabb, hiszen az a helyes cselekedet magva. Maguk a gondolatok nemigen választhatók - érzelmeink sem: ez be van drótozva , érzeteink ösztönszintűek, így tudattalanok. Puff! Megint egy szint, pedig csak kettőt ígértem. Persze, hogy elhisszük-e gondolatainkat, és érzelmeink hatására lépünk-e, azt egészséges esetben eldönthetjük - tehát felelősek vagyunk értük. Sőt, gondolkodási szokásainkon változtathatunk, de ehhez már be kell vonnunk valamennyire a tudatalattit is, például mentális technikákkal - ilyenek az agykontroll, a meditáció, s különböző gyógyító módszerek.

(Molnár Éva Zsófia a Kiút a korlátok közül című könyv szerzője.)