A fenntartható hulladékgazdálkodás komoly szemléletváltást kíván

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény.Az új szabályozás értelmében 2013. január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami irányítás alá került, és csak olyan cég végezheti, amely legalább 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban van. Ez a jogszabály ugyanakkor szemléletváltásra ösztönöz: legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön, és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon.

Ferencz Kornél, a Dunanett Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a térség polgármestereinek tartott tájékoztatót Fotó: Ady Géza

Fontos új elemként jelenik meg a hulladékgazdálkodásban az, hogy már a termék előállításánál arra kell törekedni, hogy annak teljes életciklusa alatt, azaz az erőforrások kitermelése, a gyártás, a használat, az újrafelhasználás, a szállítás, az újrafeldolgozás és a hulladék végső kezelése a lehető legkisebb mértékben károsítsa a környezetet. Ennek végrehajtására a jogszabályi környezet rendelkezésre áll, annak gyakorlati lépéseiről kapott több mint húsz település polgármestere első kézből tájékoztatást.

A részletekről Ferencz Kornélt, a Dunanett Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdeztük. Gyakorlatilag az elmúlt öt évben folyamatosan változott a jogszabályi környezet. Ma a jogalkotó egy koordináló szervezeten, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-n (NHKV) keresztül egy állami, önkormányzati struktúrában kívánja ellátni ezt a nonprofit szolgáltatást annak érdekében, hogy egy ellenőrizhető, kontrollálható, fejleszthető közszolgáltatást nyújtson. Mindezt területileg nagytérségi rendszerekbe tagolva úgy, hogy az öt évvel ezelőtti, közel 250 közszolgáltató helyett ez év végére alig több, mint 20-ra csökkentse ezek számát. A kialakult helyzetben - a jelenlegi jogszabályi háttér figyelembe vételével - Dunaújváros MJV önkormányzata, mint a Dunanett Kft. százszázalékos tulajdonosa úgy látta, hogy a térség közszolgáltatásának kiszámítható és gazdaságilag stabil ellátását - a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerek integrációs folyamatai alapján kialakuló új közszolgáltatási struktúrában - a Dunanett már nem képes önállóan fenntartani.

Az ügyvezető elmondta, ennek következtében - a közgyűlési felhatalmazás után - az önkormányzat utasította társaságukat a szolgáltatási területüket is magában foglaló Közép Duna-Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással (KDV) megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A Dunanett ezt követően még hat hónapig ellátja az eddig végzett tevékenységét, de legfeljebb addig, amíg a KDV le nem folytatja - az illetékességi körébe tartozó - a közszolgáltatás ellátására kiírt új közbeszerzési eljárást. A lakossági szolgáltatást ez a változás az átmeneti időszakban nem érinti.

Az eddig rendkívül széttagolt rendszer helyett a jövőben egységes tartalmú közszolgáltatást kaphatnak az azt igénybe vevők, mindezt egységes díjképzési, és kontrollálható rendszerben. A nagytérségi rendszerben nyújtandó szolgáltatások fajlagos költségei csökkenhetnek, és a fejlesztések is hatékonyabban, gazdaságosabban valósulhatnak meg. A változást összefoglalva elmondhatjuk, hogy az eddigi lerakó központú gyűjtést felváltja a hasznosító típusú szolgáltatás.

Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelynek célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50 százalékát, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70 százalékát visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. Ez komoly kihívás, ami szemléletváltást is feltételez. Ettől válik fenntarthatóvá a közszolgáltatás.

A változásról megkérdeztük az érintett települések polgármestereit is.

- Nekünk és a lakosságnak is az az érdeke, hogy a hulladék elszállítása és hasznosítása minél magasabb szinten kezelve legyen az előírt jogszabályi környezetet betartva és betartatva - mondta Rauf Norbert, Daruszentmiklós polgármestere.

- A három-négy frakciós zártterű szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása fontos feladat lesz, ebben is mindenképpen együttműködünk a feladatot ellátó közszolgáltatóval - hangsúlyozta Farkas Imre, Előszállás polgármestere.

- Alapvetően bennünket is érint ez a változás, abból a szempontból azonban nem, hogy nekünk ezzel nincs teendőnk, tevékenységünk az itt hallottak alapján. Mi már annak is örülünk, ha a jelenlegi szolgáltatás színvonala megmarad. Természetesen az árakhoz az önkormányzat nem tud hozzányúlni, hiszen azok államilag be vannak fagyasztva. Most már körvonalazódik az a megoldás, amire a kormány gondolt, és így kezdünk mi is megnyugodni - emelte ki Várai Róbert, Baracs polgármestere. Márok Csaba, Mezőfalva polgármestere hozzátette:

- A mai tájékoztató pozitívuma az volt, hogy ez a lakosság felé érdemi változást annyiban hozhat, hogy a szolgáltatás színvonala növekedhet. A közeljövőben pedig a frakciónkénti szelektív gyűjtés zárt edényzetben valósulhat meg úgy, hogy a szolgáltatás ára nem növekszik.

Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere pedig a következőt nyilatkozta:

- A legfontosabb kérdés, hogy ki viszi el a hulladékot. Megnyugtattak bennünket, hogy van, és lesz is közszolgáltató, amely elviszi. Az, hogy a jövő héten különböző technikai és jogi lépést fogunk a KDV-n keresztül megtenni, ez a lakosságot nem érinti.

A lényeg az, hogy a közszolgáltatás színvonala ne csökkenjen. Az is fontos, hogy az emberek szemlélete "bejáródjon" a szelektív hulladékgyűjtésre és gyakorlatára, ezt a folyamatosságot kell a szolgáltatónak biztosítania.