A kukorica aligha támad fel a héthetes kánikula után

Késő! Ez volt Márkli Jánosnak, a Pentele Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatvezetőjének összefoglaló megállapítása a hétvégi és a hétfői esőzésekről.

Az legalábbis biztos, hogy a kukoricának már késő volt: ez a növény aligha támad fel a héthetes kánikula után, akármennyi eső áztatta is most el a földeket. Szombatról vasárnapra virradóan mintegy húsz milliméternyi eső esett a városban és környékén, ami kétségkívül fontos volt, mivel a talaj is betonkeményre száradt azonban a kukorica levelei (fajtától függően) már teljesen, vagy majdnem teljesen elszáradtak. Gyökérzetük is megszakadt, nincs tápanyagfelvétel, a szombati rendkívüli forróság megadta a kegyelemdöfést a tábláknak. Hasonló a helyzet a napraforgónál is: javulás már nem várható, ezért a héten érésgyorsítóval kezelik a maradékot, hogy egy-két héten belül hozzákezdhessenek a betakarításához, mivel nincs értelme tovább nevelni a növényt, inkább mentik, ami menthető.

Nádas a mezőn a város északi határában, hétfőn délben: itt korábban még egy kis tó volt...Fotó: Ady Géza

Azért nem volt hiába az eső: a talajelőkészítési munkálatokon segíthet.

Már készítik elő ugyanis a magágyakat a repce, az árpa és a búza vetéséhez. Eddig szinte betonkeménységű talajjal kellett megküzdeniük a munkagépeknek, olyan hantokat fordított ki a szokottnál sokkal gyorsabban kopó eke a földből, amiket a tárcsák nem tudtak szétdarabolni.

Márkli szerint ugyan a hétvégi eső még nem ért le az eketalpig, azaz harminc-negyven centiméterig, de a hétfői felhőszakadás és az azt követő kitartó eső talán már igen. Ez sokat segíthet a talajelőkészítésben.

Ugyanakkor az sem mindegy, hogy mekkora a víztartalma a talajnak, amibe majd a magok kerülnek. Még a jövő évi termést is meghatározhatja, hogy élettartama első időszakában mennyi nedvességet képes elraktározni a mag, hogyan csírázhat ki a növény, mennyi tápanyagot építhet be magába, felkészülve a későbbiekre.