Olcsóbb lesz a szemétszállítás

Az idén január 1-től csak olyan közszolgáltató cégek végezhetik a kommunális hulladékok begyűjtését és háztól való elszállítását, amelyek tulajdonosi struktúrájában meghatározó minimum 51 százalék az állami, illetve önkormányzati tulajdon aránya utalt az idén hatályba lépett jogszabályra Illés Zoltán. Korábban külföldi cégek uralták a piacot és mivel egy-egy térségben monopol-helyzetben voltak, a szolgáltatási díjakat maguk határozták meg, nem valós költségek alapján jellemzően túlszámláztak , ezáltal irreálisan magas profitra tettek szert. Az állami szerepvállalás azt jelenti, hogy a közszolgáltató cégek non profit vállalkozásként működnek, és ha hasznuk keletkezik, azt vissza kell forgatniuk. Ez lehetővé teszi az év második felében a kommunális hulladék közszolgáltatási díjainak további 10-15 százalékos csökkentését emelte ki Illés Zoltán.

Kitért arra, hogy az országban összesen 170 közszolgáltató cég végzi ezt a feladatot, amelyeknek engedélyt kell kérni a működésükre szintén törvény alapján a tavaly létrehozott Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségtől, valamint 2014. július 1-ig minősíttetni is kell a tevékenységüket. Az ország 3200 településének többségében létrejöttek a szerződések közszolgáltatókkal, csupán két, korábban kanadai tulajdonban lévő céggel van gond, ami mintegy 200 települést érint, főként Borsod megyében.

A díjcsökkentést az teszi lehetővé, hogy a közszolgáltatást végző cégek többletbevételre tesznek szert a szelektív gyűjtés növelésével magyarázta Illés Zoltán. Utalt arra, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény a hulladékok keletkezésének megelőzését és a hulladékok korábbinál nagyobb mértékű újrahasznosítását ösztönzi. Több példa is van már rá az országban emelte ki, ahol utóválogató rendszerek épültek, amelyek a hulladék-újrahasznosítást nagyobb arányúvá és gazdaságosabbá teszik. A kormány döntése alapján e terület fejlesztésére a következő években mintegy 200 milliárd forint jut uniós forrásokból. Több lesz így a hulladékból kinyerhető újrahasznosítható anyag, továbbá jelentős fűtőértékkel bíró tüzelőanyag állítható elő a lakosság által összegyűjtött szemétből.

Illés Zoltán bejelentette, hogy miután 2014. január 1-től a vízügyek a Belügyminisztériumhoz tartoznak, a továbbiakban a környezetvédelem ügyei e terület nélkül tartoznak a feladatkörébe ( Fotó: Vidékfejlesztési Minisztérium )

Az úgynevezett RDF termékre jelenleg is 600-700 ezer tonnás igény van. A múlt évben bevezetett hulladéklerakási járulékból mintegy öt milliárd forint folyt be, amelyből a települési önkormányzatok pályázati úton juthatnak a közszolgáltatás fejlesztését, a feladatok ellátását szolgáló forrásokhoz.

A pályázat január 27-én zárult. Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy az uniós előírásoknak megfelelően Magyarországon 2015. január 1-jétől kötelező lesz a lakossági kommunálishulladékok szelektív gyűjtése. Az úgynevezett száraz és nedves hulladékot kell elkülönítve gyűjteni, a minél kedvezőbb újrahasznosítási lehetőség szem előtt tartásával. Ez azt jelenti, hogy elvetetették a korábbi szintén Illés Zoltán által preferált négy kukás olasz modellt és most a lengyel mintára kezdődik meg az átalakítás. A hulladékot szelektíven kukába, de zsákba is lehet gyűjteni, ez utóbbinak lehetőleg újrahasznosíthatónak kell lennie. A háztól, és nem két sarokra, a hulladékszigetről! figyelmeztetett kell elszállítani a kommunális hulladékot, amelyet megfelelő technológiákkal szétválogatnak, s amit lehet újrahasznosítanak belőle, amit nem, azt fűtőanyagként elégetik. A szaktárca adatai szerint 2000-2012 között országosan 18 millió tonna hulladék keletkezett. Ebből 2010-ben az anyagában hasznosított hulladék aránya 30 százalékot tett ki, 2012-re pedig 37 százalékra nőtt ez az arány.

A települési hulladékok esetében a 2010-ben keletkezett hulladék 19,6 százalékát hasznosították anyagában például a papírt újra papírként -, 2012-re pedig 25,6 százalékra emelkedett az arány. A településeken keletkezett hulladék 70,4 százaléka került lerakókba 2010-ben, 2012-ben már csak 65,4 százaléka. Jelentősen csökkent a reklámzacskók használata, a kilenc grammos műanyagzacskók termékdíjának 16 forintra való emelése következében 60 százalékkal mérséklődött a kibocsátás mutatott rá Illés Zoltán.

Ez azt jelenti, hogy ma már 33 százalékkal kevesebb reklámzacskót használunk, amelyek élettartama mindössze egy óra átlagosan. A 300 millió darabos éves mennyiség 200 millió alá esett hazánkban tette hozzá végezetül az államtitkár.

A korábbi harminccal szemben egy magyar vásárló átlagosan már csak húsz műanyagzacskót használ évente, a dánok és a finnek viszont mindössze négyet! A tárca adatai szerint öt százalékkal csökkent a reklámhordozó papírok kibocsátása is.