A Dunaferr fejlődési pályára állt

A Dunaferr átvészelte a rendkívül nehéz acélipari korszakot, a hosszú távú stratégia helyes kijelölésével a vállalat megerősödött és fejlődési pályára állt – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden azon a sajtótájékoztatón, amelyet Evgeny Tankhilevich cégvezetővel és dr. Galambos Dénessel, térségünk országgyűlési képviselőjével folytatott tárgyalások után közösen tartottak.

Szijjártó Péter miniszter elmondta: a 2008-as válságot követően tavaly a vállalat a legjobb évét produkálta, sikeresen lezárta a modernizációs programját, és a múlt héten pedig az idei évre 15 százalékos átlagos béremelésről tudott megállapodni a munkavállalók képviselőivel.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy a magyar iparban sokáig meghatározó ágazat volt a kohászat és az acélipar, s a magyar nemzetgazdaságnak ma is érdeke az iparág fennmaradása, és versenyképességének megtartása. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a 2008-as válság után a Dunaferr a túlélésért küzdött, több ezer család egzisztenciája volt veszélyben. A világpiaci folyamatok alakulása sem segítette a vállalatot, mivel az acélipar globális és európai változásai is a Dunaferr ellen dolgoztak.

A tudatos fejlesztési politika, a kormány, a vállalat és Dunaújváros együttműködése révén a Dunaferr 2017-ben növelni tudta termelését, illetve piaci sikereket tudott elérni. A miniszter kiemelte, hogy a paksi atomerőmű bővítése, illetve a magyar autóipar növekedése jelentős acélkeresletet generál, a Dunaferrnek pedig meg kell valósítania azt a programot, amely versenyképes, első körös autóipari beszállítóvá teszi a céget. A miniszter ismertette, hogy az európai acéltermelés komoly kihívásokkal küzd, az Európai Unió 170 millió tonna éves termelésével a második legjelentősebb szereplője a globális acéliparnak Kína után. Megjegyezte, Kínában 350 millió tonna kihasználatlan termelési kapacitás van, ami jóval több, mint az EU egész éves acéligénye. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország támogatja az Európai Unió törekvéseit az európai acélipar megvédésére, az ország elsőként csatlakozott ahhoz a G20-as fórumhoz, amelynek célja a világpiaci kihasználatlan kapacitások észszerű csökkentése.

A sajtótájékoztatón Evgeny Tankhilevich, az ISD Dunaferr Zrt. cégvezetője az elmúlt év sikerének nevezte, hogy a vállalat jobb gazdasági helyzetbe került, és jelentős béremelést, juttatást tud adni munkavállalóinak. A most bejelentett béremelés az elmúlt időszakban véghezvitt szerkezetátalakítások eredménye. Ennek részeként a Dunaferr több olyan programot hajtott végre, amelyek célja a hatékonyság növelése és a termelés korszerűsítése volt. 2014–2016 között a cég mindkét kohóját felújította, amely megteremtette a termelésnövekedés alapjait és a felkészülés lehetőségét a pozitív piaci változásokra. A meleghengerműben több – a 2008-as válság óta befagyasztott – a termelés növelésére és a termékek minőségének javítására irányuló fejlesztés valósult meg. Jelentős beruházásokat hajtottak végre a kokszolóban is. Előkészítő munkálatok kezdődtek azzal a céllal, hogy a vasmű működését a magasabb energiaárakhoz, valamint a 2020 után érvénybe lépő szigorodó környezetvédelmi jogszabályokhoz igazítsák. A fenti beruházások és a termelés felfuttatása együttesen biztosították azt, hogy a Dunaferr ki tudja használni az időközben javuló acélpiaci helyzetet, és így hosszú idő után pozitív gazdasági eredményt érjen el.

A cégvezető szerint további gazdasági sikerek előtt állnak, és utalt arra is, hogy acélipari beszállítóként szeretnének a Paks II projekthez kapcsolódni, és vezető beszállítóvá válni a gépjárműiparban.

Dr. Galambos Dénes korábban kormánymegbízottként, 2014 óta pedig a térség országgyűlési képviselőjeként és a Dunaferr Acélalapítvány kuratóriumi tagjaként is figyelemmel kísérte és támogatta a cég tevékenységét. Elmondta, hogy a bérmegállapodás a Dunaferrnél közvetlenül mintegy hatezer munkavállalót érint, és tizenkétezer ember sorsát határozza meg, ezért örül annak, hogy sikerrel és eredményesen zárult a vasmű vezetése és a szakszervezetek közötti tárgyalás a dolgozók magasabb béremeléséről. A képviselő a Dunaújvárosi Hírlap megkeresésére elmondta: a kitörési pontok egyik legfontosabb eleme Európa-szerte és hazánkban is a magasabb hozzáadott értékű acéltermékek gyártása, amely alapul szolgál ahhoz, hogy a cég stabil autóipari beszállítóvá válljon. Az acélipari stratégiához kapcsolódva hozzátette azt is, hogy nagyon fontos a K+F tevékenység és a felsőfokú képzés, amelyben a Dunaújvárosi Egyetemnek is fontos szerepe kell, hogy legyen. Ugyanakkor a Dunaferr igényeinek megfelelően újabb képzések indítása nemcsak a felső-, hanem a középfokú oktatás terén is nagyon fontos, hiszen ki kell használni a Dunaferr iskolának mint szakképző centrumnak a szakmunkás­igény kielégítésében játszott szerepét. Az országgyűlési képviselő kiemelte: a Dunaferr sorsa szorosan összefonódik Dunaújváros és térsége életével. Ezért bízik abban, hogy a cég stabil munkahelyeket biztosít a térségben, és a beruházások megvalósulásával jelentősen növelni fogja a termelékenységét, növelve ezzel a város iparűzési adóbevételét is.

Galambos Dénes, a térség országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérmegállapodás a Dunaferrnél közvetlenül mintegy 6 ezer munkavállalót érint, és 12 ezer ember sorsát határozza meg. Elmondta, hogy a gazdaság rendkívül jó állapota lehetővé tette a Dunaferr számára, hogy jelentős reorganizációs programot indítson el, aminek eredményeként 2015-ben már nyereségessé vált a vállalatcsoport, a 2016. évre tervezett valamennyi beruházást meg tudták valósítani, olyan fejlesztéseket, amelyek a minőségi acélgyártáshoz szükséges. A tavalyi évben pedig a vállalat a 2008-as válságot követően  a vállalat a legjobb évét produkálta. Köszönhetően annak, hogy a Dunaferr fejlődési pályára állt, még jobban felértékelődhet a szakember utánpótlás kinevelésben a Dunaújvárosi Egyetem szerepe.

Bízik abban, hogy a beígért beruházások, bérfejlesztéseke után a Dunaferr  jelentősen fogja növelni a termelékenységét és a város iparűzésiadó-bevételét is.