2023.10.26. 14:29
Hatalmas, második világháborús robbanóeszköz lerakatra bukkantak Előszálláson
Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred közösségi oldalán tájékoztattak arról csütörtökön délután, hogy hatalmas robbanóeszköz lerakatra bukkantak munkatársaik Előszálláson.
Jelentős mennyiségű, német eredetű robbanóeszközt találtak a terület átvizsgálása során
Fotó: MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred/Horváth Csaba alezredes
Mint a bejegyzésben írják, Előszállásról érkezett bejelentés alakulatukhoz, mely szerint mezőgazdasági munka közben fordított ki egy munkagép egy robbanótestnek tűnő tárgyat. A tűzszerész járőr parancsnoka a helyszínre érkezéskor megállapította, hogy egy német, második világháborús, 10,5 cm átmérőjű repeszgránátot találtak.
Az azonosítás után megkezdték a terület átvizsgálását, mely során további 36 db hasonló eszköz került elő, mely már csak a tömegét tekintve is temérdek mennyiségnek számít.
A gránátokat és a képeken látható lőporral teli hüvely maradványokat a járőr későbbi megsemmisítés céljából a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállította.
Nem csoda, hogy közel nyolcvan évvel a második világháború után is bukkannak elő a mai napig robbanótestek Fejérben, ugyanis vármegyénk volt az a magyarországi terület, ahol a leghosszabb ideig „hullámzott” a front, a főváros mellett az itteni települések szenvedték el a legnagyobb pusztítást a vérzivataros hónapokban.
Ezt alátámasztja a tűzszerész alakulat félévi statisztikája is, a júniusi összegzésük szerint 2023-ban addig már több mint 740, robbanótesttel kapcsolatos rendőrségi bejelentés érkezett hozzájuk, ezek közül 117 eset igényelt azonnali intézkedést. A tűzszerészek által addig hatástalanított, illetve elszállított, jellemzően második világháborús katonai robbanótestek össztömege meghaladta az 5,5 tonnát. Közösségi oldalukon akkor azt írták: a legtöbb bejelentés Fejér vármegyéből érkezett, ahova 114 alkalommal szálltak ki feltételezett robbanóeszközhöz, 32 eset igényelt azonnali intézkedést.
Az idén februárban elhunyt Fülöp Attila bodajki fegyverszakértő, akivel oldalunkon is több anyagot olvashattak, korábban így idézte fel a Fejérben történt eseményeket egyik részletét., illetve a harcok hevességét.
– A Konrád II és III fedőnevű, elsősorban Budapest felmentését célzó ellentámadás során a német páncélosok kettészakították az Ukrán Frontot és Adony, illetve Dunapentele (a mai Dunaújváros) térségében elérték a folyamot. A szovjet-orosz erők a folyón át pánikszerűen kezdték meg a Dunántúl általuk addig elfoglalt területeinek kiürítését, hadi hidakon keresztül áramlott ember és felszerelés visszafelé keletnek, a magyar Alföld irányába. Azonban a németeknek csakúgy, mint korábban Nyugaton a legendás hírű ardenneki ellentámadás idején, nálunk, Fejér megyében is elfogyott az üzemanyaguk, így az offenzíva kifulladt, a Tigrisek és a Királytigrisek kénytelenek voltak megállni.
Százával hullottak a világháborús töltetek Adony és Dunapentele térségében
A Dunán kialakított ideiglenes orosz pontonhidakat a németek és a magyarok nagyon komolyan bombázták megmaradt repülőgépeikkel, és azokat minden rendelkezésre álló erővel ágyúzták is, százával hullottak a tüzérségi eszközök, az aknavetőgránátok abban az időben Adonynál és Dunapentelénél. De természetesen máshol is a megyében: tavasszal ugyanis megáradtak a kisebb vízfolyások, például a Nádor-csatorna vagy a Gaja-patak szokásos hozamának ötszörösét eresztette át 1945-ben, a Tavaszi Ébredés fedőnevű magyar– német hadművelet idején. (A Gaja-patakot akkoriban a bodajkiak Gaja folyónak hívták, s nem véletlenül…) Az ilyen helyeken kialakított átkelőhelyekre pedig a szemben álló felek a hadászat előírásai és annak embertelen logikája szerint mindig koncentrált tüzet lőttek. Azaz mindent bevetettek, „ami a csövön kifért…”
A harcok Előszállást sem kerülték el, az önkormányzat honlapján a település történetét bemutató írásban erre is kitérnek.
"1944 december harmadikán reggel az oroszok közeledtére az addig a kastélyban tartózkodó Kesseő tábornok és a Dunát Rácalmástól Paksig védelmező Matolcsy harci csoport vezetősége elhagyta a községet. A kastély lakói, valamint a cselédekből mintegy háromszázan a kastély pincéjében kerestek menedéket. Délután két-három óra felé az oroszokkal szembeszálló húszegynéhány fős német katonai különítmény elérte Előszállást. A harci cselekményeket a jószágkormányzó dolgozószobája ablakából telefonon közvetítette a Hercegfalván tartózkodó tisztikarnak, egészen, amíg egy repesz el nem vágta a vezetéket. Az oroszok a délután folyamán megszállták a falut, az éjjel pedig a kastélyba is beköltöztek. A személyzet és a tanítók családjaikkal együtt a kormányzó három szobájába szorultak. December hetedikén Hagyó-Kovács körbelovagolt az uradalomban, és ellenőrizte a tiszteket. A továbbvonuló katonák elvitték a használható lovakat, takarmányt és a járműveket is. Hamarosan megérkeztek a megszálló különítmények. A kastélyban megbúvó ötven-hatvan cseléd közül egy lányon erőszakot akartak elkövetni, a szembeszegülő Zárug László segédtisztet lelőtték. Az orosz megszállásnak a faluban több polgári áldozata is volt. A vezetőségnek, és magának a jószágkormányzónak is többször kellett szembenéznie az életveszéllyel, néhányszor csak csoda folytán maradtak életben. Február másodikán a kastélyt egy hétre kiürítették, lakói Róbertvölgybe költöztek. Valószínű, hogy e néhány nap alatt a dunántúli orosz seregek főparancsnoka, Tolbuchin marsall szállt meg az épületben."
