Az életigenlés magasfoka: Csonkolt testtel is mosolyognak a kamerába

Őze Áron, Bartók igazgatója nem csak hogy befogadta a kiállításokat, de még a megnyitó moderátorának szerepét is magára vállalta. Felvezetőjében arról beszélt, hogy megtiszteltetés, hogy a Bartók színházban látható ez a kiállítás, és legszívesebben felborítaná az aulagaléria menetrendjét, és legalább egy éven keresztül itt tartaná, hogy láthassa mindenki. Mint mondta, a készülő Diploma előtt című előadás alkotói már a megnyitó előtt láthatták az anyagot, és "kiült az arcukra a döbbenet", mégis azt mondták, hogy elementárisan erős és fontos ez a kiállítás. Miután az igazgató harcművészeteket is tanult, a keleti filozófiákat idézte, amely szerint az emberi létnek négy fázisa van: a születés, a tanulás, az "Én" fázisa, és a legmagasabb, a "Mi" fázisa. Kijelentette, a Mellrákinfó Egyesület ebben a legmagasabb fázisban van, és hoz létre ilyen fantasztikus kiállításokat.

A "rendhagyó és jelentőségteljes kiállításon" a megnyitóbeszédet dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő vállalta fel. Mint mondta, inkább orvosként, mint képviselőként szólal meg ezen a kiállításon, amely "az emberről, a bátorságról és a harcról szól". Nem utolsó sorban érintettként is szólalt meg, ugyanis az ügy fontossága miatt a nagy nyilvánosság előtt ő is felvállalta érintettségét, azt, hogy mivel "a mellrák nem válogat", ő is a lakosságnak ahhoz az egy százalékához tartozik, akiknek férfiként kellett szembesülniük a rettegett betegséggel, Pár évvel ezelőtt átesett egy radikális műtéten és a mai napig hormonkezelésben részesül. Elsorolta a statisztikai adatokat, a betegség fajtátit, kialakulási formáit, és korosztályi megoszlását, halálozási arányát, és a legfontosabbat, hogy mivel az esetek többségében fájdalommentes, a szűrővizsgálatok alkalmával derül csak fény rá, márpedig a korai felismerés ebben az esetben szó szerint életmentő lehet. Ehhez nagyon fontos a gyakori önvizsgálat elvégzése és a szűrővizsgálatokon való megjelenés. Erre saját példáját hozta fel, mivel időben felfedezte a betegséget, időben megkaphatta a szükséges beavatkozásokat, és ma már tökéletesen jól van. Az időben felfedezett mellrák ugyanis az esetek többségében gyógyítható. Köszönetet mondott a Mellrákinfó Egyesületnek, amely fő feladatának tartja az érintettek széleskörű tájékoztatását és dr. Csikós Árpád foptóművésznek - a művészi felvételeket vállaló érintettek mellett -, aki nagy művészi igényességgel készítette el a képeket. Beszéde végén megfogalmazta a kiállítás üzenetét: A mellrák legyőzhető!

Dr. Csikós Árpád fotóművész arról beszélt, hogy amikor elkészültek ezek a képek (egy része Dombóvári Tamással közösen készült), akkor meglehetősen gyötrelmesen indult a kiállítás útja, ugyanis nem engedték be a kiállítóterekbe ezt az anyagot, pusztán azért, mert félmeztelen embereket ábrázol. Aztán évekkel később jött egy áttörés, egy budai magángaléria teret adott neki. Onnantól átszakadt egy gát, és minden év októberében a mellrák elleni küzdelem egyik megkerülhetetlen kampányeleme lett ez a két fotósorozat. Éppen ezért külön köszönetet mondott Őze Áronnak, hogy elhozhatták ide ezt a tárlatot, mielőtt tovább utazik, hogy november 6-án már az ország túlsó felében hirdesse, van remény a mellrák ellen.

A képek elkészítésénél két hennaművész is közreműködött, mindketten, Isabelle Gimet és Hegedűs Gyöngyvér is részt vett a megnyitón, de csak utóbbi szólalt meg. Elmesélte, hogyan jött létre ez a munka, és azt is, hogy ők úgy találkoztak, hogy Isabelle maga is átesett a betegségen, és az ő kopasz fejére festett először henna mintákat, és ez az élmény volt a katalizátora, hogy elinduljon ezen az úton, amit azóta is jár. Modellje viszont beleszeretett a henna technikába, és ma már alkotótársak és barátok. Azt is elmondta, hogy ez a munka élete egyik legszebb és legmegrázóbb élménye volt, hiszen komoly műtéti hegekkel teli emberi testekre kellett valami szépet festenie. Nem elrejteni szerették volna ezeket a hegeket, hanem lágyítani a traumatikus hatást. A hennafestés hazájában akkor alkalmazzák a festést, amikor összejön a család, egy születés, esküvő, eljegyzés kapcsán. Ilyenkor minőségi időt töltenek együtt. Hasonlóan minőségi időt töltöttek el a képeken szereplő nőkkel is. Abban bízik, hogy ők is hozzá tudtak tenni ahhoz, hogy a súlyos betegséggel terhelt emberek egy kicsit jobban érezzék magukat. Ebben a rohanó világban az emberek lehetnek egymás orvosságai, vagyis ember embernek patikája. A képeken egyébként látszik, hogy ez a kilenc nő, aki vállalta, hogy a kamera elé áll, nagyon pozitív gondolkodású, sugárzik róluk a boldogság.

Halom Borbála, a Mellrákinfó Egyesület alapítója a tőle megszokott módon meghatottan, könnyeit nyelve szólt a megnyitó közönségéhez. Mint mondta, ez volt az álma, hogy egy ilyen átlátható térben, ilyen koncentráltan jelenjenek meg a képek, hogy "üssön", és ha ennek hatására csak egyetlenegy nő elmegy a szűrővizsgálatra, vagy elvégzi az önvizsgálatot, netán szól a szomszédasszonyának, hogy menjen el, már nyert ügyük van. Fontosnak tartotta elmondani adalékként az Egy élet- két csoda tárlat anyagához, hogy nem csak olyan nők vannak a képeken, akiknél a terhesség alatt diagnosztizálták a betegséget, hanem olyanok is, akik az orvos ajánlása ellenére vállalták az anyaságot, ugyanis ezzel annak veszélyét is vállalták, hogy kiújul náluk a betegség. Egyes képeken már fekete szalag jelzi, hogy már veszítettünk el közülük, ám ennek ellenére a képek és az egész kiállítás is erőt igyekszik sugározni, azt, hogy a mellrák után is van élet. A szűrővizsgálat pedig azért fontos, mert senki nem érdemli meg azt a sorsot, hogy egy olyan betegségben haljon meg, ami nagyon jó arányban gyógyítható.