Így készült A padlás - a Bartók csapatának ötletgyárosai

Amikor a félembernyi gombócok potyognak az égből, azt biomechnikai megoldással működtetjük - magyarázza Kiss Attila, a Bartók színésze, A padlás című darab önkéntes feljelentő Témüllerje, majd a színpadtechnikai égbe mutat. Ott pedig Böröcz György díszletező, technikus és mindenes egy vaskos fémrúd meghajlításával útjára küldi a fittlabdát a gombócot. Ez így nem tűnik túl bonyolultnak, ám a másodperce kiszámított darab közben a színész játszik, énekel, követi a koreográfiát és a világosítás jótékony hatásai miatt szinte alig lát valamit, így más komoly meló a labdáztatás. A színésznek és Gyurinak is. És ilyen melót ezerszám találunk A padláson.

A színház költséges műfaj, A padlás pedig nem egy forintkímélő előadás, említi meg Csadi Zoltán, aki a darab Hercegeként vezeti be a Marketing Klub tagjait, ahogy szokás mondani, a kulisszák mögé. Az említett költséges műfajjal semmi gond, ha tele a kassza, de a jelen színházi világára, így a Bartókra sem jellemző, így marad a csapatmunka. Ami a széken csücsülő művésznek egy-egy látványos trükk, vagy egy árny- és fényjátékkal dúsított, dramaturgiailag remekül beillesztett poén, az a csapatnak két havi megfeszített munkát jelent. A csapat tagja pedig mindenki, aki a színházban dolgozik. A rendező, Kuthy Ágnes Berlinben végzett, bábszínházi rendezőként és máshogy, másként képzelte el és építette fel csapatával a dunaújvárosi Bartók színház padlását, mint ahogy ezt a nagyközönség megszokhatta. Szépen kimunkált és precízen megvalósított ötletek sorából pakoltak össze egy működő darabot: házi gyártásban. Hogy mindez miként sikerült, arra egy visszatérő rajongó világított rá szerdán délután: Számos Padlást láttam már, de itt megéreztük azt a csodát, amely e darabot működteti.