Milyen nyelven szólt Árpád?

"Miért beszélünk mi magyarul és nem törökül? Az Árpádiak törökösségéről dr. Makkay János régész bizonyítékai alapján". Ezt a talán kissé szokatlanul hangzó címet viseli Horváth Béla történelemtanár december 11-én, a Munkásművelődési Központban elhangzott előadása. A több mint egy órás előadás anyagát szükségszerűen csak összefoglalni tudjuk.

Először is az alapkérdés. Igaz-e, amit Makkay János és Vékony Gábor régészek állítanak: az Árpádiak törökök voltak?

A válaszhoz érveket ad több minden is. Elsőként nézzük az önelnevezésünket: az Árpádi hét magyar törzsre még akkor is a hetü moger-t használták, amikor már nyolcan voltak a kavarokkal. Van legalább nyolc perzsa-arab forrás, amely a magyarokat a turkok (türkök, törökül beszélő közép-ázsiai népek) egyik fajtájaként írja le. A korabeli források több mint 90 százaléka türköknek nevezte az Árpádiakat.

Az Árpádi elitben, így az előadó, túlteng a törökös, az europid embertani fajta, az avar elitre viszont a mongoloid vonások illenek. Sokat sejtető e tekintetben, mondta Horváth Béla, a fejedelmi kísérethez tartozó lovasok Bodrogközben fellelt sírja. S ha a kíséret ott van, ott kellett lenni a fejedelmi központnak is.

Az előadó, Horváth Béla történelemtanár az MMK-ban - részben korhű ruhában...

A kalocsa-homokmégypusztán kiásott, a 930-as években eltemetett fejedelmi harcos tegezének csontlemezén rovásírást találtak, és ezt csak török nyelven tudta egy kutató értelmezni: "fegyveremet kagánomnak ajánlom". Minden bizonnyal Árpádnak! A leghitelesebb tanú a bizánci császár, aki a kavarok ismertetése kapcsán írta le, hogy ezek tanították meg az Árpádiakat a kazárok nyelvére, amit ők beszéltek, de tudták az Árpádok másik, türk dialektusát is.

A Kárpát-medencébe érkező türk harcosok az itt talált népekkel szót értettek, amint arról több forrás is megemlékezik Makkay János kutatásai szerint, és Bonfini, Mátyás király történetírója is szól arról, hogy a pannóniai népek befogadták nyelvrokonaikat. Kikkel tudtak akkor beszélni az Árpádiak? Az itt lakó köznép avar-onogur, tehát azok türk nyelvű uraival beszélhettek, s biztosan értettek valamit abból a szolgáló népek is! További bizonyítékok lehetnek a török eredetű honfoglaláskori nevek, mint az Emese, az Álmos, Árpád, s leszármazottaikon át Vazulig sok másik név is.

Az Árpádok török voltára bizonyíték a vérszerződés szokása, a tisztségeik, a társadalom szerkezete, a kultúra, benne mítoszaink, meséink, a dinamikus népzenénk, a vallás,valamint a puszta személynévvel való helynévadás is, amelyek mind-mind török eredetűek.

Makkay János régészprofesszor elmélete és bizonyítékai szerint a kis létszámú (vitatott, hogy mekkora) Árpádi türk hódító elit nagy lélekszámú, földművelésből élő, szétszabdalt lakosságú térséget hódított meg a Kárpát-medencében, s nem a saját nyelvét terjesztette el közöttük, hanem száz év alatt valamilyen oknál fogva nyelvileg e lakosságba olvadt, magyarrá lett, de kultúrájának számos vonását az új nyelven is megőrizte, sőt, áthagyományozta az alaplakosságnak. Az Árpádok genetikailag nem befolyásolták a magyarságot. Azonban az urak, a magyar elit a 19. századig török származástudattal rendelkezett.

Árpád fejedelem kis létszámú, kiváló íjász könnyűlovasságával és népével - vonta meg a tanulságot az előadó - türk volt, egyfajta török dialektust beszéltek, csak egyszer, a 890-es években érkeztek meg a Kárpát-medencébe. Az Árpádi honfoglalást hatalmi honfoglalásnak nevezi a nemzetközi történettudomány. Azon kérdés megválaszolására, hogy miért is beszélünk magyarul, és nem törökül, a következő előadásokon kerül sor. Legközelebb január 15-én, 18 órakor.