Nem a halastavak miatt van belvíz

A minap írtunk riportot egy adonyi gazdával, aki tele volt panasszal: szerinte nem működik jól a belvíz-elvezető csatornarendszer Adony környékén. Sőt: az elvezető csatornákból árad ki a víz a földekre, például azért, mert a közeli cikolai halastavakból is most engedték le a fölös vizet, a legnagyobb belvízkárok idején.

A szakemberek szerint azonban ez tévedés. Mielőtt azonban a helyszíneken megmutatnák a csatornák és a földek állapotát, áttekintést adnak az adonyi belvizes szakaszról.

Vízügyesekkel az Északi-övcsatorna 6-os főút és a Duna közötti szakaszán. Smeller Tibor és Kiss Jenő mutatja: van még hely... (Fotó: Zsedrovits Enikő)

Az alapprobléma az, hogy Adony egy hatalmas gödörben fekszik, amit ráadásul a 6. számú főút: a Duna árvédelmi töltése zár el a folyótól, meggátolva ezzel a vizek lefolyását.

Ez a 48 négyzetkilométeres terület szaknyelven az Adony-Ercsi belvízvédelmi öblözet, amelyről az Adonyi-főcsatorna vezeti le a vizeket. A további 274 négyzetkilométernyi környező területről összegyűlt úgynevezett külvizeket az Északi-övcsatorna és a Déli-övcsatorna vezeti le.

Arról van szó, hogy ezek a csatornák és a Cikolai-tározó összegyűjtik az erek, patakok vizét és elvezetik a Dunába, mielőtt befolyhatnának az adonyi „gödörbe”. A három nagy csatorna zsilipeinek lezárásával kinn tartható a magas Duna-vízszint.

A kétmillió köbméteres cikolai V., úgynevezett vésztározó arra szolgál, hogy a külvízgyűjtőről érkező nagy záporok vizét késleltetve engedje át a rendszeren.

Az Adonyi-főcsatorna szivattyútelepe: háttérben a szerző a vízügyi szakemberekkel. Most nincs szükség a szivattyúk bekapcsolására, kevés a víz a csatornában

A mostani belvízkárokat a rendkívül csapadékos időjárás okozza: januárban az átlagosnál 40-60 milliméterrel több eső és hó esett a vidéken. A helyzet akkor javulhat, ha az összegyűlt csapadék elpárolog, elszivárog vagy elfolyik. Ám ebben az évszakban a párolgás elenyésző, és elszivárogni sem tud a víz, mivel a talajok száz százalékban telítettek. Marad az elfolyás.

Ez ugyan árvízvédelmi térkép, de jól látszanak rajta a belvízvédelmi rendszer elemei is

Erre van lehetőség, mert a szakemberek szerint az árkok és csatornák állapota megfelelő, a rendszer jól működik, még úgy is, hogy akad olyan csatorna, amelynek 5,4 kilométeres hosszán csak 50 centiméteres az esés. A külterületi árkokban és csatornákban még bőven van hely: képesek lennének vizet befogadni.

Meg is mutatták: az Adonyi főcsatorna torkolatánál mindössze 50 centiméteres a vízmagasság. Hasonló a helyzet a többi gyűjtő- és elvezető csatornánál is. A csatornákban összegyűlt vizet pedig gond nélkül engedhetik a Dunába, mivel annak vízszintje az adonyi vízmércénél 100 centiméter – márpedig 300 centiméternél szokták lezárni a most nyitva álló zsilipeket.

A cikolai V. tározó zsilipénél Kiss Jenő magyarázza a rendszer működését. Az előtérben jól látszanak a fémtolvajok által lefűrészelt korlát oszlopai. Rendszeresen ellopják a zsilip alkatrészeit is...

Bizarr a látvány: a földeken sokszor fél kilométer átmérőjű tócsák éktelenkednek, a szomszédos árkok mélyén pedig épp csak csörgedezik a víz. Vagyis a helyzet épp a fordítottja annak, amit a panaszkodók állítanak: nem az árkokból folyik ki a víz a földekre, hanem a földekről nem folyik be az árkokba, amelyek pedig képesek lennének még sok-sok vizet befogadni. Annál is inkább, mivel a cikolai tavakról csak a vízüggyel egyeztetve lehet leengedni vizet: ilyen leengedés pedig ősz óta nem volt.

A gond az, hogy a talajon keresztül mindössze 15-20 méterről szivároghat be az árkokba a víz, messzebbről már nem. Ahhoz külön vízlevezető árkokat kellene vágni a terület tulajdonosainak. Láttunk ilyen vízlevezetőket sok helyen: le is csapolták velük a nagy tócsák jó részét. Akár az összes vizet is elvinnék ezek a levezetők, ha egy-két kapavágásnyit mélyítenének rajtuk. Erre van lehetőség: elég szólni róla a vízügyeseknek, akik legfeljebb akkor kérik meg a gazdákat a vízlevezetők elzárására, ha az a veszély fenyegetne, hogy az árkokból a földekre áradna a víz.

Belvíz tehát van rengeteg, a károkat egyelőre nehéz felmérni, a belvízelvezető-rendszer viszont jó állapotban van és működik az adonyi belvízvédelmi szakaszon.

Belvízkárok

Az biztos, hogy most nem lennék a földművelő gazdák helyében! Máskor sem feltétlenül, de amikor sok száz hektáron borítja belvíz a vetést, tönkretéve az őszi munka nagy részét, akkor egyetlen porcikám sem kívánja ezt. Ugyanakkor a vízügyesek szerint sok helyen menthető a helyzet, a belvizeket le lehetne csapolni a veszélyeztetett földekről.