A NATO újabb katonai intézkedéseket hoz

Rasmussen az operatív részletek ismertetése nélkül elmondta, hogy a balti államok légterében járőröző NATO-gépek több küldetést teljesítenek majd, NATO-erők jelennek meg a Balti-tengeren, a Földközi-tenger keleti részén és szükség szerint máshol is. Emellett a szövetség a szárazföldi csapatok felkészültségét is fokozza. Rasmussen azt is tudatta, hogy a tagállamok felülvizsgálják és megerősítik védelmi terveiket.

"Azonnal nekilátunk, hogy ezeket az intézkedéseket megvalósítsuk, és szükség esetén a következő hetekben és hónapokban újabbak követik majd ezeket" - jelentette ki a dán politikus, hangsúlyozva, hogy az intézkedések összhangban állnak a szervezet nemzetközi kötelezettségeivel. Rasmussen szerint az intézkedések a védelmet, az elrettentést és a válság enyhítését szolgálják.

"Az üzenet világos: a NATO minden szövetségesét oltalmazza, és megvédi minden olyan fenyegetéstől, amely alapvető biztonságunk ellen irányul" - szögezte le Anders Fogh Rasmussen.

A főtitkár megismételte, hogy az ukrajnai válságból egyedül a politikai megoldás jelenthet kiutat, és a szövetség teljes mértékben támogatja a genfi tárgyalásokat és a nemzetközi közösség további erőfeszítéseit. Egyúttal felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával, vonja vissza csapatait az ország határának közeléből, és tegye világossá, hogy nem támogatja az oroszpárti szeparatisták felfegyverzett milíciáinak erőszakcselekményeit Kelet-Ukrajnában.

Philip Breedlove amerikai tábornok, a szövetséges csapatok főparancsnoka arról számolt be a sajtónak, hogy a NATO információi szerint nem történt jelentős változás az ukrán határ közelében állomásozó orosz erők létszámában, összetételében és elhelyezkedésében. A tábornok azt is elmondta, hogy több szövetséges ország ajánlott fel szárazföldi csapatokat. Közölte: hasztalan próbálta felvenni a kapcsolatot Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel, akit arról akart tájékoztatni, hogy a NATO intézkedései nem Oroszország ellen irányulnak, hanem pusztán azt az üzenetet hordozzák, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.

A NATO márciusban arról is döntött, hogy Románia és Lengyelország légteréből követi figyelemmel az ukrajnai fejleményeket légi ellenőrző és figyelmeztető (AWACS) repülőgépek segítségével.

Egy ukrán hadoszlop letette a fegyvert, három harcjármű kitört a szakadárok gyűrűjéből Kramatorszkban

Egy ukrán hadoszlop katonái letették a fegyvert az őket feltartóztató oroszbarát szakadárok előtt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, majd visszafordultak - jelentették szerdán az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítói, más jelentések szerint viszont három páncélozott gyalogsági harcjárműnek sikerült kitörnie a szakadárok gyűrűjéből.

Az AFP szerint a feltartóztatott hadoszlop katonáinak szét kellett szerelniük fegyvereiket, a závárzatokat egy jelzés nélküli egyenruhát viselő férfi begyűjtötte. Ez utóbbi a Moszkva-párti fegyveres csoportok térségbeli képviselőjeként mutatkozott be. Az ukrán egységnek a két fél közötti egyezség nyomán a lefegyverzést követően vissza kellett fordulnia. 

Más források arról adtak hírt, hogy ugyancsak  Kramatorszkban az ukrán hadsereg három páncélozott gyalogsági harcjárműve (BMP) kitört az oroszbarát szakadárok gyűrűjéből. A Hromadszke televízió videofelvételt is közzétett az eseményről.

A felvétel alapján az egyik ukrán katona kibiztosított egy gránátot, amelyet a kezében felmutatott a harcjárművek útját elálló szeparatistáknak, követelve, hogy tegyék szabaddá az utat. A helyszíni tudósítás szerint a harcjárművek elindultak a Kramatorszk melletti repülőtér felé. Harminc fegyveres autóbuszon követte a harcjárműveket. Az ukrán katonák állítólag figyelmeztető lövéseket adtak le, majd tűzharc bontakozott ki. 

Eközben az ukrán védelmi minisztériumban elismerték, hogy a kelet-ukrajnai városban a szakadároknak valóban sikerült elfoglalniuk az ukrán fegyveres erők harcjárműveit, pontosabban hat darab páncélozott deszant harcjárművet (BMD). Korábban a tárca cáfolta a hírt. Most azonban azt közölte, hogy Kramatorszk központjában helyi lakosok "orosz felforgató terrorista csoportok tagjainak" segítségével elfoglalták a harcjárműveket, amelyekkel a közeli Szlovjanszk település felé indultak el. 

A tárca közleménye szerint a járművek délután Szlovjanszk központjában, a helyi adminisztráció épületének közelében álltak, körülöttük "nem ukrán katonai egyenruhát viselő fegyveresekkel". Jelenleg a minisztériumnak nincs tudomása a harcjárműveket korábban elhagyni készülő ukrán katonák hollétéről.

100-200 ember megölésére utasította Moszkva a kelet-ukrajnai szakadárokat

Az orosz titkosszolgálatok munkatársai és a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő szeparatisták között olyan telefonbeszélgetéseket hallgatott le az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), amelyekben a szakadárok azt az utasítást kapták, öljenek meg 100-200 embert, hogy ürügyet teremtsenek az orosz csapatok Ukrajnába való behatolására.

Erről Vitalij Najda, az SZBU elhárítási részlegének egyik vezetője beszélt szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. Közölte: a lehallgatott beszélgetésekben elhangzik , hogy a szakadároknak meg kell ölniük 100-200 embert, s akkor másfél órán belül orosz harckocsik és páncélozott szállítójárművek lépnek be Ukrajna területére.

Közben a parlament szerdai, zárt ajtók mögött tartott üléséről kiszivárgott értesülés szerint Valentin Nalivajcsenko, az SZBU főnöke arról számolt be a képviselőknek, hogy az orosz hírszerzésnek eddig 23 tisztjét tartóztatták le Ukrajnában. Az lb.ua hírportál parlamenti forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az SZBU vezetője szerint az ügynökhálózatot 2-3 éve kezdték kiépíteni Ukrajnában. 

Emellett Nalivajcsenko beszámolt arról, hogy naponta átlagosan 600 telefonhívást kap az SZBU a lakossági bejelentővonalára. 

A kelet-ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte: a szakadárok közül kevesen hiszik, hogy valóban a "majdanosoktól", azaz a kijevi EU-párti hatalomváltó tüntetőktől védi az országot.