Könyvtártól a kórusművekig

A mosolygós, csillogó szemű ifjú hölgy azóta már énekel a Cantemus vegyeskarban, festményeit és tűzzománc ékszereit láthatták a látogatók a könyvtár karácsonyi kiállításán, furulyázott az óvodásoknak. A bevezetőből érezhető, hogy Huszka Rózsa sokoldalú ember. Nem földvári, de – ahogy mondja – nagyon jól érzi magát az új környezetben. A honfoglalás kori történelemből ismert Pusztaszerről került a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskolába. Ott érettségizett a képző- és iparművészeti tagozaton.

Huszka Rózsa hosszabb távon tervez Dunaföldváron

Huszka a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Karán tanult először képi ábrázolás alapszakon festészetet, majd mesterképzésben könyvtár-, vizuális- és környezetkultúra tanár szakon szerzett diplomát. Öt évig furulyázott, nyolc évig klarinétozott.

Hogy alakult ki, s hogy fér meg ennyi minden egy fiatalban? - faggatom.

Üzemmérnök édesapja és postaforgalmi végzettségű édesanyja, akik később gazdálkodással foglalkoztak, könyves környezetben nevelték három gyermeküket. A Rózsa és Ibolya nem véletlenül a kedvenc Arany-mesém - mondja nevetve, hiszen a költeményben együtt szerepel a húgom és az én keresztnevem. Kicsit mindig más voltam, mint falubéli osztálytársaim - teszi hozzá. Komolyzenét hallgatott, fogékony volt a természeti világra, a madarak hangjára, a hajnali szivárványos égre. S amit látott, hallott, rajzban meg is akarta örökíteni. A korán eltávozott nagyapa szelleme sokat jelentett, vallja. Az autodidakta pusztaszeri művész,

Huszka Sándor pártfogoltjából festővé és tűzzománc-alkotóvá lett Tóth Pál karolta fel az érzékeny és fogékony kislányt, aki gyakran lapozgatta nagyapja rajzos mappáját. Sokat kapott szüleitől, tanáraitól.

Szakválasztásában benne van a művészeti és a könyvtárosi hivatás lehetősége is. Célja, hogy ezt a kettőt harmonikusan meg tudja valósítani. Könyvtárosi munkájában képzőművészeti készségeit is szeretné hasznosítani. Keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel elsősorban a gyermekek számára teheti vonzóvá a könyvtárat, hiszen meggyőződése, hogy az alapokat minden téren a gyermekkorban lehet letenni. Vannak ötletei a felnőttek számára is. A könyvtár legyen bensőséges és esztétikus tér, ahol jó leülni, olvasgatni, beszélgetni. A könyvtári órák, foglalkozások alkalmasak arra, hogy olyan élményt nyújtsanak a gyermekeknek, amit otthon nem kapnak meg, s ezáltal olvasóvá is neveljék őket. Nagyon örül, hogy jó munkatársak közé került, akik szeretettel fogadták. Pozitív a véleménye Dunaföldvár kulturális életéről is.

Lelkesen mesél az adventi programokról, amelyekbe belecsöppent, az irodalmi kávéház rendezvényeiről, a kiállítási lehetőségekről. Egykori főiskolás képzőművész társait dunaföldvári bemutatkozásra invitálja, s alkotótábor létrehozásának gondolatával is foglalkozik.

Hogy milyen könyvtáros lesz Rózsa? - Megértő és türelmes. Édesapámtól mindig azt tanultam, hogy amit szeretnék kapni, olyat adjak másoknak is - mondja mosolyogva.

S mivel Huszka Rózsa vőlegénye Solton kapott állást, hosszabb távra tervezik az életüket itt, a Duna mentén.