Győztek a magyarok Dunaföldváron

Egy másik helyszín is volt, ahová busszal vitték ki az érdeklődőket. Az április végén átadott, tájházzá átalakított, hagyományos háromosztatú parasztházra és berendezésére csaknem harmincan voltak kíváncsiak.

Fafkáné Simon Ildikó, a szervező Művelődési Központ egyik munkatársa mutatta be az ajándékba kapott épületet, beszélt egykori lakóiról, a paraszti kultúra megőrzött értékeiről.

A várudvaron sok-sok gyermek élvezte a programokat - és az esti kimaradás lehetőségét. A török kori legenda hőse, Kelemen Béni nyomán elfogták a galambot, megfejtették az üzenetet, legyőzték a török őrséget, kiszabadították Asztalos Gyurkát, s végül megtalálták a kútba rejtett keresztet, aztán lecserélték rá a várkapun függő félholdat. Győztek a magyarok! - kiáltották a gyerekek. A két csoportban harmincnál is többen járták végig a történelmi kaland útvonalát Holmi Melinda vezetésével.

A felnőttek a kiállítást rendező Szilasi Ildikóval, az Afrika-expedíció vezetőjével ismerkedhettek meg a Mesebeli Afrika című kiállítás anyagával, s egyben a dunaföldvári kötődésű, 19. századi Afrika-kutató, Magyar László életének főbb állomásaival. S hogy a látogatók tényleg Afrikában érezhessék magukat, a hőségen kívül az autentikus élő szenegáli zenei produkció is gondoskodott. A zenéé volt a főszerep az est folyamán is. Két zenekar kapott fellépési lehetőséget. A dunaföldvári Ulbert Andrea alapította VirágOm Együttes hangulatos koncertjére, amelyen népzenei feldolgozásokat és igényes szövegű, remek hangszerelésű saját dalokat is játszottak, már megteltek a széksorok. Korábban már hallhatták a földváriak az együttest, de azóta változott az összetétele. Ulbert Andrea (ének, gitár), Borzavári Róza (ének, hegedű), Agárdi-Kovács Attila (ütőhangszerek) mellé társult Nagy Dénes (nagybőgő) és Papirnyik Norbert (gitár).

A sikeres produkció után második fellépőként a 2010 óta működő győri Hoppáré zenekaré volt a színpad. Ők sem véletlenül kerültek immár másodszor Dunaföldvárra. Az igazán tehetséges, képzett, többségükben klasszikus zenészekből álló együttesnek másfél éve énekes tagja a földvári gyökerű Pataki Anna. Most hazajöttek Anna otthonába - mondták.

A Hoppáré érdekesen vegyítette a magyar népzenét, a könnyűzenét és dzsesszt, de játszottak latin-amerikai, francia és egyéb feldolgozásokat, sőt saját dalokat is. A közönség élvezte a jól felépített koncertet, s nagy tapssal jutalmazta a Burai Zsolt (gitár), Pataki Anna és Paku Patrícia (ének), Németh Csaba (hegedű), Bors Laca (ütőhangszerek), Horváth Mihály (basszusgitár), valamint Járóka Sándor (billentyű) produkcióit.

Az idei rendezvényen a kísérő programok mintha kevésbé lettek volna népszerűek. Nem láttunk sort a jósda előtt, úgy tűnt, kevesebb volt a vállalkozó a Bátorságpróbára, s nem tolongtak a vetítőteremmé átalakított pince előtt sem. De akik eljöttek, akár Földvárról, akár a környékbeli településekről, mégis jól érezték magukat. Sokan felkapaszkodtak a vártoronyba, gyönyörködtek a panorámában, végigjárták a kiállítóhelyeket, kurucként fotózkodtak a Vak Bottyán emlékezete tárlaton. Még este tíz óra után is láttunk nézelődőket a Somogy megye népművészetét bemutató szép kiállításon. Az év leghosszabb éjszakáján az asztaloknál baráti társaságok beszélgettek, borozgattak. Az alkalomhoz illő tűzugrás azonban - a tűzgyújtási tilalom miatt - elmaradt. Pedig tudjuk, a fény ősidők óta a megújulást jelenti, s az emberek azért raktak nagy tüzeket, hogy elűzzék a sötétséget. Mi lesz velünk most?