Mendi Milán, prímás lesz - Cigányzenész nagypapája nyújtotta hegedűt az újszülöttnek, aki azóta is szorítja

Az utóbbi időszakban hegedűsként lépett fel, s nem csak zeneiskolai szerepléseken. A Szávolovics Gabriella szervezte nótagálán Puka Károly zenekarával játszott ugyanazon a színpadon, ahol Madarász Katalin és Tarnai Kiss László énekelt.

Mendi Milán élete ebben a tanévben új fordulatot vett, hiszen a Rajkó Talentum Tánc- és Zeneművészeti Iskola budapesti zenetagozatára jár. De honnan indult, s hogy jutott el odáig?

- Zenész cigánycsaládban az a szokás, ha fiúgyermek születik, kezébe adják a vonót. Így történt nálunk is - mondja Milán édesanyja, Mendi Júlia. A nagypapa, Mendi Ferenc nyújtotta hegedűt a kisfiú megszorította. Első éveiben is már ott volt a hegedű. - A nagyapa tanítgatta egyéves korától kis műanyag hegedűn. Három és féléves korában már igazi kishegedűn játszotta az első nótát, ez a Haragszik az édesanyám című dal volt - folytatja mosolyogva Júlia.

Mendi Milán egy szüreti fesztiválon szeret fellépni, élvezi a színpadot, az együttzenélést
Fotó: a szerző felvétele

Iskolába lépése óta a fiú zeneiskolába járt. Az egyik szekszárdi koncertfellépése után az ottani zeneiskola igazgatója azt tanácsolta az édesanyának, hogy a tehetséges fiút vigye el Snétberger Ferenc kurzusára. De akkor még fiatal volt ehhez. A következő esztendőben azonban már ott várakoztak meghallgatásra. Egy fiatalember - hallva Milán skálázását - megszólította őket: - Ilyen gyerekeket vár a Rajkó Talentum. - Meghallgatást kértem, hiszen nagy zenei tudású szakemberek véleményére voltam kíváncsi - indokolja a döntést az édesanya. Elmentek, s felvették Milánt. Ez a folyamatos tanulásmód most jobban megfelelt a családnak és a hatodikos fiúnak, mint a Snétberger-féle évi három kurzus.

Így aztán szeptembertől hetente kétszer autóbusszal Budapestre utazik Milán szolfézs-, hegedű- és zenekari órára. A dunaföldvári Beszédes József Általános Iskolában magántanuló, de mindig bejár, még az adott napok első két órájára is. Otthon szorgalmasan végzi a megadott vonó- és balkézgyakorlatokat, skálázik, gyakorolja az etűdöket és a koncertdarabot. Naponta két órát. Nyíri László, aki a Rajkó Talentumban szaktanára, úgy véli, olyan szakaszban van, amikor még többet tudna fejlődni, de mindennapos képzésre van szüksége. Ezért a következő tanévben Milán úgy folytatja a zenei tanulmányait a Rajkó Talentumban, hogy kollégista lesz Budapesten, s negyedévente vizsgázik majd Dunaföldváron az általános iskolai tantárgyakból. A helyi intézmény főigazgatója, Bognárné Balogh Andrea és a szaktanárok ehhez minden segítséget megadnak, s az iskola alapítványa anyagilag is támogatja Milánt.

Az ifjú zenész szeret fellépni, jól érzi magát a színpadon. Amikor terveiről kérdezgetem, egyértelműen és egyszerűen kijelenti. - Jó hegedűs szeretnék lenni! Prímás, és külföldön is fellépni. Példaképe Sárközi Lajos. - Csodálom őt - mondja csillogó szemmel - cigányzenekara van, de dzsesszt és klasszikus zenét is játszik.

Mendi Milán is sokoldalú, bár ez most még inkább abban jelenik meg, hogy szabadidejében verset tanul és bűvészkedik. S nem is magányos zseni, mert cserkészként egy közösséghez tartozik.

Tudjuk, a sikerhez a tehetségen kívül sok-sok tanulás, munka és szerencse is kell. Milán szerencsés, hogy édesanyja bízik benne, támogatja, s hogy eddig mindig akadt valaki, aki továbblendítette, segítette. Ahogy Mendi Júlia és Milán mesélnek, érezhető kettőjük között a szeretet, a bizalom. Nem csodagyereket lát a fiában, hanem tizenkét éves kiskamaszt, akiben mégis valami csoda rejlik; s nem sztárt akar faragni belőle, hanem sikeres embert, aki tehetségét és vágyait kiteljesíti. De tudja, hogy türelemre és megértésre is szüksége van. Az iskolai takarítónőként dolgozó édesanya látja a hasonló korú gyerekek viselkedését, tudja, hogy büszke lehet fiára. Boldog egy-egy sikeres fellépéskor. Ő, a nagypapa s a többiek jól kihallják játékából, mit fejlődött az utóbbi időben. De hosszú még az út.

Mit kívánhatunk ennek a fiúnak? Milán, fogd a hegedűt és játssz, hogy álmaid valóra váljanak.