Főhajtás a hősök előtt Mezőfalván és Baracson

Péntek délután, 17 órára várták a Kiss Kálmán Művelődési Ház nagytermébe a mezőfalvi ünneplőket, hogy tanúi lehessenek a márciusi forradalmi események felelevenítésének. Elsőként Kovács István (Jobbik) képviselő köszöntötte a megjelenteket. Ünnepi beszédében kiemelve.

Mezőfalván fáklyás menet indult a művelődési házból, az ünnepség helyszínéről Petőfi Sándor emléktáblájához. Csendes Georgina, Tóth Andrea és Fürész Csenge vezeti a felvonulókat (Fotó: Horváth László)

– Az 1948-as forradalomnak három fontos üzenete van: munka, hit és az összefogás. A kor hőseit is ez indította el. Március 15. a szabadságról, a hazaszeretetről szól. A 48-as forradalom történései a mai ember számára is példa kell legyenek, hiszen ma ugyanúgy meg kell küzdenünk a szabadságunkért, mint elődeinknek. Az összefogásra pedig éppúgy nagy szükségünk van, mint a márciusi ifjak érzelemtől fűtött megmozdulásán – kapott hangsúlyt a felhívás az ünnepi beszédben. Az emlékező szavak után a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak játéka elevenített fel néhány pillanatot 1848-49 eseményeiből. A hetedikes évfolyam tanulóinak hangulatos műsora után fáklyás menet indult az iskola bejáratánál lévő Petőfi Sándor emléktáblához, amelyet Mezőfalva önkormányzatai és civil szervezetei koszorúztak meg.

Vasárnap Baracs Templomoson kezdődött a baracsiak megemlékezése. Kornis Károly huszár főhadnagy sírjának koszorúzásánál elhangzott ünnepi beszédben Várai Róbert polgármester idézte fel a kor fontosabb pillanatait, mely a mai társadalom számára is rengeteg mondanivalót tartalmaz.

Barna kabátban Kornis Károly leszármazottai Zsilinszky Lászlóné, Kornis Edit és családja Várai Róbert polgármesterrel emlékezett

– Sokban hasonlítunk és sokban különbözünk hős eleinktől. Hasonlítunk, mert most is szabadságharcot folytatunk, ugyan ez csak virtuális, de ez a kor ilyen. Sokan ezt a virtuális szabadságharcot nem értik, mert alkotmányunk szavatolja mindazt, amit Petőfiék a 12 pontban követeltek. Gyakorlatilag minden megvalósult, elnyomónk nincs. Vagy mégis? Vagy csak kitaláljuk magunknak? Mert jobb félni, mint megijedni? Mindegy milyen hatalom van: a biztos pont az, hogy a népet félelemben, bizonytalanságban kell tartani. Akkor, 1848 márciusában a félelmet elnyomta a bátorság. Minden népnek van olyan pillanata, amikor a szabadság szelleme lerázza béklyóit, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy „fényesebb a láncnál a kard”.

A rendezvény végén civil szervezetek és az önkormányzat koszorúinak elhelyezése mellett Kornis Károly kései leszármazottai is fejet hajtottak a huszár főhadnagy emléke előtt.