Nem mindegy, hogy miként ültetünk és öntözünk

A trágyázással kapcsolatban azt ajánlja a szakember, hogy a szerves trágyát ilyenkor már ne juttassuk a talajba. Tavasszal csak földérett halmazállapotú trágyát ajánl, legalább tíz kilogrammot négyzetméterenként, de 25 kilónál többet nem. Legalább kétévente végezzünk talajfertőtlenítést, leghatásosabb azt tavasszal megtenni.

– Amennyiben lehetséges, a tervezett ültetések előtt egy-két héttel végezzük a talajművelést, palántázás előtt pedig egy-két nappal jól locsoljuk be a talajt. Sose ültessünk, vessünk poros talajba, mert az elszívja a nedvességet a növénytől, és az lekókad. A mag pedig vagy túl mélyre, vagy a felszínre kerül.

Unferdorfer József dísznövénykertész szerint fontos a megfelelő ültetés és öntözés. Fotó: Tóth B. Zsuzsa

Palántázáskor pedig mindig vegyük figyelembe, hogy a növény a levélen keresztül párologtat, a hiányzó nedvességet a tápanyaggal együtt a gyökéren keresztül szívja fel. Amennyiben ez nincs egyensúlyban, a föld feletti rész lekókad, elszárad. Nem árt szem előtt tartanunk azt sem, hogy a csupasz gyökerű palánta nagyon megsínyli az ültetést, a tápkockás már kevésbé. Tehát töretlen fejlődést csakis pohárban vagy cserépben nevelt palántáktól várhatunk.

Mindent el kell követnünk azért is, hogy a növény földlabdája ültetéskor és azután is egyben maradjon, nagyon fontos továbbá, hogy ne maradjon alatta és felette levegő. Általában olyan mélyre kerüljön, mint a palántanevelőben volt, kivétel ez alól a paradicsom. Az ugyanis kifejezetten bírja a mélyebb ültetést, mert még a föld alá kerülő szárrészeken is gyökeret fejleszt.

Ahhoz, hogy a földlabda egyben maradjon, kiültetés előtt néhány órával be kell öntözni. Ültetés után pedig akkor is adjunk neki vizet, ha látszólag nedves a talaj. Ez a levegő kiszorítása miatt fontos. Balkonládába már ültetéskor kissé ferdén, ne középre helyezzük el a növényt, mert ha támaszkodik a láda szélére, a nagyobb szél nehezebben tesz majd kárt benne – magyarázza a kertész. Megtudjuk továbbá, hogy ahhoz, hogy a veteményeskertben egy adott területen minél több termés legyen majd, a sűrű ültetés helyett a megfelelő tőszámra kell törekednünk.

Például paprikából négyzetméterenként nyolc–tizenkettő ültetése ajánlott, fajtától függően. Paradicsomból pedig hat–nyolc, míg uborkából felfuttatva három–öt tő, síktermeléssel hat–tíz. Utóbbinak azonban sok hátránya van. Miután a növény elkezd teremni, használjunk műtrágyát is a kertész tanácsa szerint. Két–három hetente maximum fél dekagrammot oldjunk fel egyliternyi öntözővízben.

– Ilyen arányban a levélre permetezve is hatásos. Ami pedig a locsolást illeti, azt a melegben felejtsük el! A kis mennyiségű víz talajba juttatása hátrányokkal járhat, ezért inkább öntözzünk. A bőséges víz a növény gyökerét jól átjárja, így azt nem a föld felszínén növeszti majd és kevésbé tud kiszáradni. A normál mélységbe kijuttatott tápanyagot képtelen hasznosítani, ha csak locsolunk. Tehát érdemes inkább négy–öt naponta, de alaposan öntözni a növényeket. Egy négyzetméterre számíthatunk tízliternyi vizet, de ha már nagy a növény, akkor ennek akár a két- vagy háromszorosát is.

Minden öntözésre érvényes azonban, hogy lehetőleg reggel vagy este végezzük, mert napközben a nagy melegben könnyen megperzselődik a növény – ajánlja a szakember.

Ne a földfelszínen nőjön a gyökérzet

Unferdorfer József szerint nagyon fontos, hogy a növényeket nem locsolni, hanem öntözni kell a meleg időszakban. Ugyanis a sűrűn, kis mennyiségben adott víz akár kétharmad része is visszapárolog a levegőbe napközben. Ráadásul a növényt a locsolással arra késztetjük, hogy a földfelszínt hálózza be gyökereivel, hiszen ott van a nedvesség. Ezért a legkisebb szárazság is megkínozza, és kapáláskor elvágjuk a gyökereit.