Veresegyház küldöttsége látogatott Rácalmásra

– Főépítészünk, Zsigmond László egyre erősebb kapocsként köti össze Veresegyházát és Rácalmást lassan huszonöt éve. Pásztor Béla idén ősszel már ötven éve választott vezetője, tanácselnöke, majd a rendszerváltás óta polgármestere a településnek, amelynek lélekszáma az elmúlt húsz évben hatezerről, tizennyolcezerre nőtt. A lélekszám gyarapodásánál semmi nem bizonyítja jobban adott város népszerűségét, a bejárt nagy utat, azt, ahogyan szegény településből várossá fejlődtek. Sokat tanulhatunk Veresegyház polgármesterétől, és örömmel fogadom a tanácsait, észrevételeit – mondta Schrick István polgármester. Hozzátette: a mostani látogatás során a fürdőépítésről, intézményekről és városüzemeltetési kérdésekről ejtettek szót.

Vendégek Veresegyházról és a vendéglátó rácalmásiak. Középen hátul a két polgármester, Pásztor Béla és mellette Schrick István (Fotó: Borda Mónika)

Rácalmás képviselőtestületének tagjai egy évvel ezelőtt jártak Veresegyházon tanulmányúton, ahol érdeklődéssel figyelték meg az ottani intézményeket, sportcsarnokot, fürdőt és még számos, Zsigmond László tervezte létesítményt. A veresegyháziak viszonozták most a látogatást. A delegációt vezető Pásztor Béla a következőket mondta, összefoglalva tapasztalatait:

„Ez egy csodálatos kis város. A világon bárhol megállná a helyét. Természeti adottságait jól kihasználták korábban, nagy öröm, hogy a kúriák így megmaradtak, azokat hozzáértéssel, sok-sok munkával helyreállították. Ahogyan végigsétál az ember a kisváros utcáin, békére, nyugalomra, szépségre lel. Jó itt lenni, és meggyőződésem, élni is nagyon jó. Ezt nem hízelgésként mondom. Ez a valóság. Nyilván a rácalmási ember nem azzal a szemmel látja, mint aki máshonnan jött, nekünk viszont van összehasonlítási alapunk.

Veresegyház nem rendelkezik ilyen épületekkel, építészeti múlttal. Nagyon szegény település volt. Nálunk nem létezik kastély, de még csak egy kúria sem. A föld aranykorona értéke hét, ezen a királydinnye termett meg, a század elején, a vasútépítéskor alakult ki kertészeti művelés, az epertermesztés jellemezte a településünket egészen a kilencvenes évek elejéig.

Mindezt azért mondtam el, hogy a településről kialakulhasson egy nem távoli múltra visszanéző kép, amit mi formálunk: most alakítjuk az épületekkel Veresegyház a városi képét. De ilyen gyönyörű környezetet, amilyet Rácalmáson láttunk, nem tudunk előállítani. A kedves domborzat, a régi épületek, a Jannkovich-kúria, a míves, oktatásra kiválóan alkalmas általános iskola. Csodás a városháza, ahol szintén régi kúria elemeket felhasználva a kiváló építész, Zsigmond László és felesége teremtett, nagyon impozáns és emberközeli ügyintézési környezetet. Megismétlem az első gondolatom: a település a világon bárhol megállná a helyét, gyöngyszemeit tekintve pedig egyedi.

Jó szívvel gratulálok a város lakóinak, akik a portáikat úgy tartják rendben, és virágosítják, ahogyan mi láttuk, szépek, gondozottak, méltóak az előbb említett épületekhez. A porták rendezettsége, az utcák tisztasága jó közösséget mutat, és az emberek gondoskodó munkáját láttatja az idegennel. Meggyőződésem, az itt élők nagyon büszkék arra, hogy Rácalmáson lakhatnak. Mindannyiunk öröme az lenne, ha minél több település követné Rácalmás mintáját. Tudom, ez nagy odaadást, lelkesedést kíván meg a város vezetőitől, a polgármester úrtól. Mert ezt hivatalból művelni nem lehet, csak nagy szeretettel, elkötelezettséggel. Boldog vagyok, hogy képviselőtársaimmal, intézményünk vezetőivel eltölthettem itt egy napot. Sok ötletet viszünk magunkkal, és saját viszonyainkhoz alakítva használjuk azokat.”