Ladányi hétfőtől a csapattal Dunaújváros

Hosszú vándorlás után tért vissza nevelőegyesületébe, lehet, hogy végleg, vagyis elképzelhető, itt fejezi be a játékot. Ladányi Balázst nem kell a jégkorong-szurkolóknak bemutatni, hiszen az utóbbi közel húsz évben mind az aktuális klubcsapatának, mind a magyar válogatottnak meghatározó játékosa volt, és az a mai napig.

Azari Zsoltot, a Dab.Docler elnökét arról kérdeztük, hogyan sikerült visszacsábítani Ladányit Dunaújvárosba, hogyan jött létre az átigazolási időszak legnagyobb hírverést keltő egyezsége.
– Amikor tavasszal Bolzanóba szerződött, már akkor is tárgyaltunk Godóval. Hosszas folyamat vége volt, mikor csütörtökön aláírtuk a szerződést. Komoly terveink vannak, elsősorban a Kontinentális Kupában, amiben a négyes döntőbe jutás a célunk.

Ladányi Balázs hazatért. Egy évet biztos, hogy nevelőklubjában, az Acélbikák között tölt (Fotó: Lázár Zsolt)

Azari Zsoltot arról is kérdeztük, hogy véget ért e a nyári „bevásárlás”, vagy még előkerül valaki a cilinderből?
– Most már csak a junior csapatunkba keresünk tizennyolc-tizenkilenc éves játékosokat, akik később a felnőttek között is megállhatják a helyüket. Olyan hokisokat keresünk Európában és a tengerentúlon, akik felvehetik a magyar állampolgárságot.

A juniorokat még keresi a klub, de Ladányi Balázs már itt van Dunaújvároban, sőt, már edzett is.

– Milyen érzés hazatérni, és mi az ami amellett döntött, hogy újra Dunajvárosban jégkorongozik?

– Azari Zsolt meggyőzött arról, hogy komoly céljuk vannak Dunaújvárosban. Nem titkolom, hogy külföldi ajánlatom is volt. Az döntött a DAB mellett, hogy igent tudtam mondani az elképzelésekre, ha csúszik a tárgyalás, akkor valószínű, hogy külföldön folytatom. Azt is meg kell említenem, hogy sokat számított az edző, Stephan Lundh személye. Ugyanis rá, aki rosszat mond, az hazudik.

– Harminchét éves. Dunaújváros már a végállomás?

– Egyéves szerződést kötöttünk, tehát nem tudni, mit hoz a jövő. Azon viszont már gondolkodtam, hogy az elmúlt kilenc évben tizenegyszer költöztem a családdal, és talán már jó lenne itthon maradni.

– A régi-új csapatát mennyire ismeri?

– Csak Tőkésivel és Peterdivel játszottam hosszabb ideig, de a többiek sem ismeretlenek. Dunaújvárosban mellettem, az utánpótlásban nőttek fel, és a válogatottban dolgoztam velük. Hétfőtől együtt edzek a csapattal, eddig egyénileg készültem.