Marad a gázkazán?

Az energetikai kutatásokkal foglalkozó professzor egy az Európai Unió (EU) által támogatott tanulmány eredményéről számolt be, amely 14 tagállam, köztük Magyarország energetikai fejlesztéseinek lehetőségeit vizsgálta. Brian Vad Mathiesen az EU dekarbonizációs stratégiájának egyik vezető koordinátora a lakossági területen, így nagyon is figyelemreméltó a tudományos véleménye arról, hogyan lehetne 2050-re az EU környezetvédelmi irányelvének megfelelően jelentősen csökkenteni a károsanyag-kibocsátást – olvasható a Vasárnap Reggel című magazin múlt hétvégi számában. Ezzel kapcsolatosan

több szigorító intézkedést is bevezetett már az unió, de az, hogy betiltanák a gáztüzelésű kazánokat, csak rémhír.

1856-ban indult be az első pesti gázgyár, és ezzel megjelent az ipari szintű gáztermelés Magyarországon. Kezdetben csak világításra, később már fűtésre is használták. Magyarország helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészlettel rendelkezik. Kitermelése az 1910-es években kezdődött. 1948-ban megjelent a földgáz Budapesten is, de csak a hatvanas évek elején vált jelentőssé, miután kiépült a nagynyomású vezetékhálózat is hozzá, a fűtőberendezéseket pedig csak a hetvenes években kezdték el úgy átalakítani, hogy földgázt tudjanak hasznosítani. Országosan az ötvenes évek elején kezdték fűtésre használni a földgázt. Hazánk sohasem volt önellátó földgázból, bár ennek az elvi lehetősége a 70-es évek végén még fennállt.

„A professzor véleménye szerint vannak olyan tagállamok, amelyekben már most olyan az energiamix és a technikai, valamint a helyi infrastruktúra, hogy az új építésű, háztartási méretű ingatlanoknál valóban be lehetne tiltani az egyedi gáz- és olajkészülékek telepítését már 2030-tól – mondta Szemán Róbert épületgépész-mérnök, egy fűtéstechnikai szaklap főszerkesztője. – Ezzel ugyanis, drámai mértékben lehetne csökkenteni az európai háztartások energiafelhasználásából eredő szén-dioxid-kibocsátását. Brian Vad Mathiesen külön hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt nem írhatja elő központi uniós rendelet, és nem lehet egységes határidőt sem megkövetelni. Éppen ellenkezőleg, szerinte az egyes országoknak saját adottságaik és lehetőségeik szerint kell meghatározni maguknak a határidőket a technikai és gondolkodásmódbeli váltásra.” Az elemzés azért is érdekes, mert a legtöbb EU-tagország jelenleg éppen a gázfelhasználás bővítését és nem a csökkentését tervezi.

„A földgáz a kőolajtermelés mellékterméke, ilyen értelemben környezettudatos fűtőanyag, hiszen ha nem használnánk ki a hőértékét, akkor is el kéne égetni, ugyanígy megterhelné a környezetet, csak haszna nem lenne – mondta Szemán Róbert. – A gázfogyasztás háztartási szintű felhasználása persze jelentős károsanyag-kibocsátással jár, de csak korlátozottan vannak megfelelő alternatívái. A belvárosi, városi területeken a távfűtésként való felhasználása ideálisabb, de ahol nem elég sűrűn lakott egy terület, ott ez nem merül fel, mint lehetőség. A távfűtés mai modern gázmotoros technológiája nagyon jó hatásfokú és takarékos megoldás, szemben a 20-25 évvel ezelőtt használt távfűtésekkel. A megújuló energiaforrások, a napelemes és hőszivattyús berendezések persze jobbak ennél, de nem mindenhol van lehetőség a használatukra.

Új építésű házaknál, hosszabb távon, az elektromos fűtés a leginkább környezettudatos választás.

Használt lakásokat, házakat azonban, ahol nem megfelelő a falak szigetelése és a nyílászárók sem energiatakarékosak, nem lehet gazdaságosan kifűteni ezzel a módszerrel. Hiába a legrosszabb hatásfokú és a leginkább káros a környezetre, sajnos vannak olyan területek hazánkban, ahol csak szilárd tüzelésű fűtésre van lehetőség. Ennek a jobb alternatívája lehetne a pellettüzelés.”

A lakások negyedét fűtik ilyen kazánnal

Magyarországon 2,4 millió háztartásban használnak gázfűtést, ez a háztartások több mint felét jelenti. A KSH adatai szerint ebből a lakások 15,5 százalékában van távfűtés, 46,8 százalékában cirkorendszer működik. Egyéb egyedi fűtést alkalmaznak a lakások 37,7 százalékában – ide tartozik a konvektoros fűtés is. Hazánkban, a lakosság 21,5 százaléka oldja meg a hőellátást valamilyen egyedi helyiségfűtéssel, ez leggyakrabban szilárd tüzelést jelent, vagyis fával vagy szénnel még mindig nagyon sokan fűtenek. Nem véletlen, hogy Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése. A szállópor és a szmog szintje éppen emiatt éri el a kritikus határértékeket éppen a fűtési szezonban.